A tavasz és a május egyértelmű sztárja a virágok között a tulipán. A liliomfélék családjába tartozó, kehely formájú virággal rendelkező hagymás növény a szivárvány összes színében kapható, ha pedig kérdeznek róla, legtöbbünknek kapásból Hollandia jut eszébe, holott eredetileg még véletlenül sem onnan származik. Cikkünkben áttekintjük, amit a tulipánokról tudni érdemes.
A tulipán nevének eredete
A tulipán európai elnevezései a virág alakjához köthetők. A tulipán ugyanis igencsak hasonlít a muszlim férfiak kúpos, kendőből formázott fejfedőjére, ezért a legtöbb európai nyelvben a turbán szóhoz hasonló neveket adtak a növénynek. Őseink régiesen tulipántnak nevezték, ám mára a szó helyes alakja a tulipán.
Hogyan terjedt el világszerte a tulipán?
A nemesített tulipán – nevéhez hasonlóan – keletről érkezett, és terjedt el a világ különböző pontjain, jóllehet vadon élő fajai közül több Észak-Afrikában, valamint Európában is őshonosnak számít. A tulipán nemesítéséről értekező első írásos feljegyzések az időszámításunk utáni 1000. esztendő tájékáról valók. Ezt követően a híres török uralkodó, I. Szulejmán császár idejéből találhatunk adatokat a növény termesztése körüli kísérletekről. A 15. század végétől ugyanis komoly tulipántermesztés indult el a törököknél. Nagyjából 70 év leforgása alatt ennek a gyönyörű virágnak rengeteg változatát fejlesztették ki, így ezekből az időkből származtathatjuk a ma létező legszebb tulipánfajtákat is.
Ezek után valószínűleg sokak számára magától értetődő fejlemény, hogy a nemesített tulipán a török hódításokkal párhuzamosan terjedt el Európa különböző pontjain, így a Kárpát-medencében is. Mindez pedig III. Ahmed szultánnak köszönhető, aki előszeretettel ajándékozta meg más nemzetségekből való előkelő vendégeit tulipánhagymával. Hazánkban a növényt a 16. század végén kezdték el termeszteni.
A tulipán fajtái
Amikor különbséget teszünk tulipán és tulipán között, beszélnünk kell korai fajtákról, közöttük egyszerű és telt korai tulipánokról, tavasz közepén virágzó fajtákról, valamint késői fajtákról is. Ez utóbbi csoportba tartozik például a liliomvirágú, a rojtos, a papagáj-, valamint a Rembrandt-tulipán.
Mindemellett fontos szempont a csoportosításban az egyes tulipánok származása. Itt meg kell említeni a botanikai tulipánokat; ez az összefoglaló elnevezés az olyan, eredetileg vadon növő, valamint hibrid tulipánokat jelöli, amelyeket mesterségesen termesztenek. Az ilyen tulipánok korán nyílnak, száruk pedig viszonylag alacsonynak mondható. A botanikai tulipánok mellett külön csoportot alkotnak még a botanikai származású tulipánok, illetve a kerti tulipánok.
Nem túlzás azt állítani, hogy mára a tulipán szinte végtelen számú színben és formában elérhető, hiszen a hagymás virágok közül élen jár a fajtagazdagság terén. Az egyes tulipánfajták méretük alapján is megkülönböztethetők. A telt virágú tulipán bimbói vastagok, ezekből pedig olyan virág fejlődik, amely leginkább a bazsarózsához hasonlítható. Érdemes még megemlíteni a korán nyíló fosteriana tulipánt, melynek virágai középmagas szárakon helyezkednek el. Ez a tulipánok viszonylatában nagyjából 25–40 centiméteres magasságot jelent.
Legnagyobbra az összes tulipán közül a papagájvirágú tulipán nő, ám ez a változat nem csupán méretével tűnik ki rokonai közül, hanem színeinek változatosságával is. Amennyiben ugyanis papagájvirágú tulipánt szeretnénk ültetni, arany, narancs, zöld és fehér színű verzióban egyaránt gondolkodhatunk. E színek kavalkádjából csinos kis tulipán csokor is összeállítható.
A tulipán ültetése és gondozása
Ahhoz, hogy szebbnél szebb tulipánokban gazdag virágoskertünk legyen, érdemes betartanunk néhány szabályt a virág ültetésével és gondozásával kapcsolatban. Fontos tudnunk, hogy minden az alapoknál dől el, ezért már a tulipánhagymák kiválasztásakor is körültekintően kell eljárnunk.
Vizsgáljuk meg figyelmesen az ültetésre szánt tulipánhagymákat, és csakis azokat helyezzük a földbe, amelyeket kellőképpen száraznak és sérülésmentesnek, tehát egészségesnek ítélünk! Persze, nemcsak ez számít, hanem az egyes hagymák nagysága is. Ha módunk van rá, nagyjából 10 centiméteres körmérettel rendelkező tulipánhagymákkal dolgozzunk, ezekből ugyanis valószínűsíthetően erős szárú, nagy és szép virágaink növekednek majd.
Ha a hagymák kiválogatásával megvagyunk, jöhet a következő szabály, amely az ültetés időzítésére vonatkozik. A tulipánhagymák a virágzáshoz kifejezetten igénylik, hogy kellően hosszú ideig érje őket hideg, ennélfogva érdemes a növényt az őszi időszakban elültetni, még a nagyobb fagyok beállta előtt. Miután a hagymát elültettük, körülbelül 2–3 hétre van szükség ahhoz, hogy a gyökerek kifejlődjenek.
Az ültetéshez lehetőség szerint napfényes helyet válasszunk a kertben, ugyanis a napfény jótékony hatással van a tulipánok növekedésére. Emellett fontos, hogy a talaj jó vízelvezető képességű és tápanyagban gazdag legyen. Nagyjából háromszor akkora mélységbe helyezzük a földbe a tulipánhagymákat, mint amekkora a magasságuk, és ügyeljünk arra, hogy az elültetett hagymák hegye felfelé álljon! Hagyjunk körülbelül 15 centiméter ültetési távolságot két hagyma között, hogy a tulipánjainknak biztosan elegendő helyük legyen a kifejlődéshez. Ezt követően bő vízzel locsoljuk meg a földbe helyezett tulipánhagymákat, a tavasz folyamán pedig rendszeresen öntözzünk, mert a tulipán különösen igényli a vizet, amikor megindul a virágképződés.
Ha a tulipánjaink elvirágoztak, távolítsuk el a virágok fejét, de hagyjuk, hogy a növény levelei maguktól leszáradjanak! Így ugyanis a tápanyagok könnyebben visszatermelődnek a hagymákba, és biztosak lehetünk abban, hogy a következő évben is gyönyörködhetünk a nyíló tulipánok szépségében.
Hogyan lett Hollandia tulipán-nagyhatalom?
Ha ma szóba kerül a tulipán, először alighanem mindenkinek Hollandia jut az eszébe a virágról, hiszen az országnak a szélmalmok és a fapapucs mellett mára a tulipán is fontos szimbólumává vált. Nem véletlenül, hiszen a holland tulipánmezők színpompájának valóban nincs párja szerte a világon.
Habár a tulipán eredetileg nem volt honos a holland tájakon, az ország mára mégis tulipán-nagyhatalommá nőtte ki magát. Mindez egy Charles de L’Écluse nevű, belga származású botanikusnak köszönhető, aki elsőként ültetett tulipánhagymákat holland földön. Ennek az eredménye tehát egyrészt az a nemzetközi kereskedelmi hálózat, melyen keresztül Hollandia egyszerre exportálja és importálja a tulipánt, másrészt pedig a világ legnagyobb és legszebb virágoskertjeként számon tartott, Keukenhof (konyhakert) nevet viselő látványosság is.
A Lisse városa mellett található, Amszterdamból délnyugati irányban megközelíthető Keukenhof területén nagyjából 7 millió virághagymát ültetnek el évente, az Európa kertjeként is emlegetett, lenyűgözően szép park pedig akkor a legszebb, amikor a tulipánok virágoznak benne.
Az első gazdasági buborék, avagy a tulipánláz
Érdekes tény, hogy a tulipánhoz kapcsolódik a történelem első gazdasági buborékja. Az 1600-as években ugyanis a tulipántermesztés egyre nagyobb üzletággá nőtte ki magát, a virágot üzleti céllal termesztők pedig minden energiájukkal arra koncentráltak, hogy minél különlegesebb tulipánokat állítsanak elő. Ezeknek a különleges tulipánhagymáknak aztán alaposan meg is emelkedett a piaci ára, így pedig valóságos tulipánláz lett úrrá a hollandokon. Az 1630-as évtizedben már komoly vagyonokat kellett fizetni egy-egy jellegzetesebb színű tulipánhagymáért. A lakosságból sokan a virág iránti rajongásra akarták alapozni későbbi boldogulásukat.
Ám – ahogy ez lenni szokott – a gazdasági láz csupán időszakosnak bizonyult. A buborék addig duzzadt, amíg szépen ki nem durrant, ezzel pedig rengeteg ember veszítette el a tulipánüzletbe reményteljesen befektetett pénzét. A tulipánláz vége sok ember számára akkora csapás volt, hogy teljes anyagi csődöt kellett jelenteniük, így ők később biztosan nem tudtak már önfeledten gyönyörködni a különböző színekben pompázó tulipánmezők szépségében. Mi azonban megtehetjük, és tegyük is meg, ha módunk adódik rá, hiszen ha valami pozitívumként könyvelhető el a tulipánlázzal kapcsolatban, az az ekkor kitenyésztett és azóta is velünk élő ezernyi nemesített változata ennek a csodálatos virágnak.
Bolygónk gazdag élővilágának megismerése, óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.
Kiemelt kép: Canva