A rendőrök is viselnek csillagokat, a katonák is. De azt már kevesen tudják, hogy bizony az erdészeknek is van egy, s ennek semmi köze az égitestekhez!
De még a rendfokozatokhoz sem. Habár van kerületvezető erdész, sőt, volt régen uradalmi főerdész is, az ő megkülönböztetésükre is külön jelzések léteztek. Az erdészcsillag viszont nem erre szolgál, hanem ősi szimbólumként hirdeti messziről, hogy viselője az egyik leginkább fenntartható és fenntartó szakma művelője. Általában felvarróként láthatjuk, de nem ritka jelvényként vagy kitűzőként viselve sem.
Miért épp a tölgy? Magyarországon 7, világszerte több mint 500 faját találjuk meg az északi félteke leginkább dimbes-dombos tájain (amelyek közül kivételek persze vannak, mint a pusztai tölgyesek). Nem csoda, hogy az európai kultúrában is előkelő helyet foglal el ez a rettentő sokáig élő kemény, szívós nemzetség. Az ógörögöktől kezdve az etruszkokon át a germánok is istenségként tisztelték őket. Utóbbiaknak a 7. és a 8. század fordulóján volt egy ilyen szent tölgye, amelyet Thornak tulajdonítottak. Szent Bonifác egy missziós útján viszont kivágta, s a germán törzsek – látván, hogy az istenség nem bünteti meg Bonifácot – azonnal megtértek.
A magyar erdészek azért viselik, mert a kocsányos tölgy egyéves csemetéjének is (legtöbbször) öt levele van, amelyek felülről nézve „csillagot” formálnak (indulóképünkön). Így vált 1866-ban az Országos Erdészeti Egyesület jelképévé is, amely hazánk harmadik legrégebbi szervezete (az agarász és vérebes után).
Kapcsolódó bejegyzések
Milyen az ideális erdő?
Amikor elmegyünk kirándulni, erdőt járni, eszünkbe sem jut, hogy szinte esélyünk sincs érintetlen tájakon barangolni. Az ember keze nyoma mindenhol ott van, így az erdeinken is.
