Compocity

Komposztálni egy kert nélküli lakásban? Erre is van már lehetőség!

A lakossági vegyes hulladék 35-47%-a jellemzően biológiailag lebomló, a komposztálással pedig csökkenthetjük az általunk termelt háztartási hulladékaink mennyiségét. Egy kertes ház esetében ez egyszerűen megoldható hagyományos módszerrel, amellyel a háztartásban és a kerti munkák során keletkező szerves hulladékokban található tápanyagokat visszajuttathatjuk a talajba. De hogyan komposztáljanak azok, akik erkély nélküli társasházakban laknak? Erre kínál lehetőséget a Compocity. Pancsa Emesével, a cég ügyvezetőjével beszélgettünk.

Milyen filozófia alapján működtök?

Sokszor érezhetjük azt a minket érő ingerek által, hogy nem teszünk eleget a klímaváltozás ellen. A mi tapasztalataink szerint azonban a városi emberekben igenis megvan a szándék, hogy érdemben cselekedjenek, a proaktív hozzáállás ugyanakkor indirekt módon egyfajta tehetetlenséggel párosul. 

A hulladék megfelelő kezelése – a hulladéktermelésen túl – napjaink egyik legnagyobb problémája. Erre nyújt részlegesen megoldást a komposztálás, ám a lakásban élők számára ez nehezen megvalósítható. A mi célunk az, hogy a Compocity által a városi emberek is kényelmesen beilleszthessék napi rutinjukba a komposztálást. Szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy ők is megtalálják a helyüket ebben a folyamatban, és számukra is megoldást tudjunk kínálni egy már meglévő technika felhasználásával, automatizált módon. Emellett a rendszer fontos eleme egy játékos edukációs platform, amelynek nem titkolt célja a gyerekeken keresztül történő játékos együttműködés.

Honnan jött a név és az eszköz dizájnjának ötlete?

A Compocity név ösztönösen jött. Egy leíró szókép, és azt remélem, segíti a megértést is, a komposzt és a város szó összemosásával született. A forma az egész komposztálás technikáját támogatja. A gömb alakzatnak a komposztálás során kicsapódó nedvesség elvezetésében is szerepe van, egyfajta tölcsérként funkcionálva, miközben elkerülhető vele a sarkokba való letapadás, berothadás. A lábon állásnak ergonómiai okai vannak, a használatot teszi könnyebbé,  a fentebb említett komposzt tea pedig a lábakban lévő tartályba csorog tovább, így a gravitáció nekünk dolgozik a folyamatban, valamint a végtermékek különválasztásában. Formatervezőként ez volt a diplomamunkám.

Miben különbözik a Compocity egy klasszikus komposztálóhoz képest?

A klasszikus komposztálás alapvetően egy idő- és energiaigényes folyamat. A kert végében elhelyezett, gilisztákkal működő komposztálóba kerülő hulladékot földdel kell kevernünk, rétegelnünk, át kell forgatnunk, ami akár 6-8 hónapig tartó eljárás. Ehhez szükség van kertre és azon belül erre felhasználható területre.

Mi szerettük volna a komposztálás lehetőségét a beltérbe vinni, mivel a hagyományos megoldás alapvetően nagyobb elköteleződéssel jár, és a legtöbb ember komfortzónáján kívül esik. Szerettünk volna ezeket áthidalni, a külföldi kutatásaink során találtuk meg azt a mikroorganizmust, amivel a Compocity mára már működik, és rugalmasabbá teszi a folyamatot. 

A maximum hőmérséklet ebben az esetben jóval alacsonyabb, mint a klasszikus komposztálásnál (90 Celsius-fok). A Compocity csak 40-45 fokra melegszik fel, ezáltal jóval több tápanyag megmarad a keletkezett koncentrátumban, ami egyfajta komposzt katalizátorként is értelmezhető. Ezt tudjuk aztán a beásni a földbe, vagy azzal bekeverni. 

Milyen forradalmian új eljárást alkalmaztok?

Egy japán eljárás automatizált változatát alkalmazzuk, amely már több ezer éves, és ahol a mikroorganizmusok nem egy rothadási, hanem egy légmentesen lezárt környezetben zajló erjesztéses folyamatban működnek. Magát a mikroorganizmusokat nem mi állítjuk elő, egy kereskedelmi forgalomban kapható anyaggal dolgozunk. A Compocity egy 5-6 lépésből álló folyamat összevonásával és automatizálásával ezt az elköteleződést oldja fel, és mindösszesen a hulladék megfelelő helyre dobását igényli a komposzt anyag előállításához. A többiről a rendszer gondoskodik. Az ötlet tehát nem maga az eljárás, hanem annak egy autonóm eszközben, rendszerben való alkalmazása.

Mit gondolsz, kik lesznek nyitottak erre a megoldásra?

Abban gondolkodunk, hogy mindenkit elérhetünk, aki nyitott a fenntartható eljárásokra. Minél több közösséghez szeretnénk eljutni, ebben azok a vásárlók lehetnek már első körben partnereink, akiknek van erre intézményesített keretük, mint a CSR kerettel rendelkező irodák vagy egyéb üzleti partnerek, önkormányzatok és szervezeteik vagy éppen oktatási intézmények. Segítségükkel pedig olyanok számára is elérhetővé válik az eszköz, akik egyébként önállóan nem tudnák megengedni a Compocityt maguknak. 

A hagyományos kültéri komposztálás helyes módja és a beltéri komposztálás forradalmi megoldása – Jövőidőben a Greendex Youtube csatornáján

Miből finanszírozzátok a Compocity előállítását?

Részben önerőből, valamint két befektető segítségével, akik a fejlesztéshez biztosítanak forrást számunkra. Ennek köszönhetően a kisszériás termékfejlesztést elkezdhetjük olyan ökoetikus módon, ahol az alapanyagok választásán keresztül a kivitelező partnerekig hazai cégekkel tudunk együttműködni. Az applikáció fejlesztését pedig külső szakértőkkel támogatva, az alkalmazás már év végig több platformon is elérhető lesz.

Mesélj kicsit erről az applikációról!

Abban igyekszünk segíteni a felhasználóknak, hogy közvetlenül érezhessék saját hozzájárulásukat a komposztanyag, azaz a tápanyag létrehozásában. Ha valaki a Compocityt használja, akkor a bedobott hulladék súlyának arányában pontokat gyűjthet az alkalmazáson keresztül, ahol ráadásul – a bevitt adatoknak köszönhetően – nyomon tudja követni az ökológiai lábnyomának alakulását. A pontokat nálunk lehet beváltani, akár egy saját Compocityre, vagy általa különböző közösségi célokhoz lehet hozzájárulni.

Milyen jellegű jövőbe mutató törekvések jellemzik a Compocityt?

Fontos missziónk, hogy közelebb hozzuk a fizetőképes döntéshozókat azokhoz az emberekhez, akik szintén nyitottak lennének az otthoni komposztálásra, de mondjuk nincs meg a szükséges tőkéjük hozzá. Szeretnénk a közösségi összefogásnak egyfajta eszköze lenni.

Az első körben legyártott 10-20 eszközzel egyfajta közösségi termékfejlesztést indítottunk el, melynek célja minél több közvetlen visszacsatolást kapni a felhasználói csoportoktól Ahogyan az imént is említettem, arra törekszünk, hogy elérjük, minél több közösségben helyet kapjon a Compocity, és elsősorban az innen érkező visszajelzésekre számítunk. 

Emellett van egy talán most még kicsit idealista elképzelésünk: a jövőben a társasházakban lakó gyermekek az okos kukából származó koncentrátumot felhasználhatnák az óvodák, iskolák kertjében, vagy akár a nagymamánál vidéken, és ezzel részeseivé válhatnának egy fenntarthatóbb körforgásnak, ami felnőtt életükben már természetes lenne. A kulcs, hogy a körforgás a lehető legkisebb útvonalon, pl. társasház és óvodák, városi közösségek és tereik között valósuljon meg. 

Ha fel tudnánk oldani az előítéleteket, hogy a komposztálás büdös, problémás, akkor sokkal több ember kapna kedvet hozzá. Ezzel nemcsak a műtrágya felhasználást csökkenthetnénk, hanem a tápanyagok körforgásával helyben megoldanánk a fenntarthatóságot.

Díjazták a családokat támogató startupokat

2021. november 25-én a Millenárison ünnepélyes díjátadóval és fesztivállal lezárult a KINCS Smart Family startup verseny: a 80 pályázó közül 44-en jutottak a döntőbe, közülük 17-et jutalmazott a zsűri. A fődíjakban és a különdíjakban részesülő vállalkozások olyan okos megoldásokat kínálnak a családoknak, amelyek megkönnyítik a mindennapjaikat.

Nemzetközi szinten is egyedülálló kezdeményezésként a Családok Nemzetközi Napján, 2021. május 15-én Családügyi Innovációs Központot nyitott a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS). A KINCS Smart Family Centrum gazdasági és társadalmi szervezetekkel együttműködve azon dolgozik, hogy minél több értékes, a családokat támogató innovatív, okos megoldás jöjjön létre Magyarországon.  A központ meghirdette a KINCS Smart Family Nagydíj 2021 pályázatot: olyan startupok jelentkezését várták, amelyek megkönnyítik a családok életét, segítik a jólétüket és jóllétüket.

Az élet szinte minden területén figyelmet kapott már az innováció, ezért a magyar családok életében is alapvető fontosságú, hogy elérhetőek és hozzáférhetők legyenek a modern, okos megoldások. A KINCS Smart Family Centrum célja egy olyan platform létrehozása volt, amely támogatja és katalizálja a családok életét kényelmesebbé tevő fejlesztéseket. A magyar startup vállalkozások okos megoldásainak támogatásával a KINCS Smart Family Nagydíj 2021 startup verseny hozzájárult ahhoz, hogy nagyobb teret nyerjen az innováció a családok életében.  

A pályázó startupok hat kategóriában indulhattak: 

  1. Társadalmi és közösségi innovációk a családi kapcsolatokért
  2. E-egészség – új orvosi technológiák a családok egészségének megőrzése érdekében
  3. A jövő oktatása – modern oktatási technológiák a különböző generációk számára
  4. Okos családi otthonok
  5. Családi kassza – pénzügyi tudatosság a családban
  6. Zene és kreatív megoldások a családnak – szórakozási és fejlődési lehetőségek az együtt töltött minőségi időben 

A 80 jelentkezőből – az elődöntőben előadott pitchek alapján – 44 startup jutott tovább a verseny döntőjébe, ahol a zsűri 17 díjat ítélt oda. Emellett, a 44 startup elnyerte a Smart Family Package díjat is, amely fél éves bemutatkozási és promóciós lehetőségeket biztosít számukra.

A KINCS-hez csatlakozó partnereknek köszönhetően 17 díj átadására is sor kerülhetett, az Innovációs és Technológiai Minisztériumon kívül több magyar nagyvállalat is csatlakozott a programhoz, a Tungsram, a MOL és a Design Terminal is felajánlott különdíjakat.

A nyertesek és díjaik: 

  • KINCS Smart Family Nagydíj I. helyezett: gyerekkel.com
  • KINCS Smart Family Nagydíj II. helyezett: Fehérvár Hero
  • KINCS Smart Family Nagydíj III. helyezett: Money Mate applikáció
  • KINCS Smart Family Nagydíj – Női Startupper különdíj: Hackenberger Erika – SMARTZILLA
  • KINCS Smart Family Nagydíj – Okos Fiatalok különdíj: CURION
  • KINCS Smart Family Nagydíj – Egészséges Családokért különdíj: Potzak
  • KINCS Smart Family Nagydíj – Tanuló Családokért különdíj: Praktikid
  • KINCS Smart Family Nagydíj – MOL különdíj: APHEX GAMEZ
  • KINCS Smart Family Nagydíj – Tungsram különdíj: Green Drops Farm
  • KINCS Smart Family Nagydíj – Tungsram Ilex Innovációs Piactéri különdíj: Munch
  • KINCS Smart Family Nagydíj – Tungsram Ilex Innovációs Piactéri különdíj: Darts Matek
  • KINCS Smart Family Nagydíj – Tungsram Ilex Innovációs Piactéri különdíj: BOOKR Kids
  • KINCS Smart Family Nagydíj – Tungsram Ilex Innovációs Piactéri különdíj: Végtagmentő Applikáció
  • KINCS Smart Family Nagydíj – Tungsram Ilex Innovációs Piactéri különdíj: Compocity
  • KINCS Smart Family Nagydíj – Design Terminál mentorálási különdíj: Gyógyszerész a Háznál – Van Időnk Önre
  • MOL ajándék Limózás (50 ezer Ft értékben): Legyünk Család
  • MOL ajándék Limózás (50 ezer Ft értékben): Mozdulj Ki

(forrás: KINCS)


Vajon mi lesz 2021 legelőremutatóbb, legfenntarthatóbb projektje?

2021. december 3-án kiderül a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expón és Világtalálkozón!
Bővebb információk a képre kattintva:

A Greendex Jövőbemutató rovata hónapról hónapra mutatott be olyan vállalkozásokat, projekteket és előremutató kezdeményezéseket, amelyek a maguk területén egyedülállót alkotnak, és teszik mindezt a fenntarthatóság és a bolygónk jövője érdekében

WASTEREVOLUTION – Responsibility

Egy meetup fenntarthatóságról, változásokról és lehetőségekről

A WASTEREVOLUTION: RESPONSIBILITY meetup mindennapi életünk különféle aspektusából járja körbe a változás, a fenntarthatóság, környezettudatosság és a felelősség témaköreit. November 10-én hét izgalmas kerekasztal-beszélgetéssel várjuk az érdeklődőket a Budapest Music Centerben.

Célunk, hogy szakemberek, nagyvállalatok és kreatív alkotók bevonásával közös platformot teremtve elinduljon egy konstruktív beszélgetést arról, pontosan mi is zajlik körülöttünk, mik az ok-okozati összefüggések, ebben kinek mi a szerepe, mik a lehetőségei és irányai, milyen válaszokat adhatunk a fenntarthatósággal kapcsolatos kihívásokra.

Divat: green gardrób

A divat, az öltözködés, valamint a testápolás terén is egyre hangsúlyosabb szerepet kap a fenntarthatóság, a tudatos szemlélet, melyek szép lassan átalakítják a hazai piaci szereplők gondolkodásmódját és célkitűzéseit is. A trendek folyamatos, gyors változásában érzékelhető az állandó fogyasztásra való gerjesztés, miközben a fast fashion és a second hand irányzatok kedvelői fokozatosan egymásnak feszülnek. Milyen alternatív lehetőségei vannak a vásárlóknak? Milyen kihívásokat rejt a bespoke tervezés és miért fenntartható időtálló, stílusos darabokkal megtölteni a gardróbunkat? Merre tart a hazai szépségipar és milyen új innovációk vannak ezen a területen?

Időpont: 10:00 – 10:45

Moderátor: CSALÁR Bence (blogger)

Résztvevők:

  • BALOG Fanni Kitti és RAGÁLYI Lili (SZERKÓ Budapest)
  • HALMI Fanni (fannihalmi upcycle bridalwear)
  • HEGEDŰS Zsanett (textilszakértő és bespoke tervező)
  • JUHÁSZ Ágnes (RERUHA)
  • DÉNES Barbara (Plantethics)

Bolygó: a végtelenbe és tovább

Ma már a természetvédelem témakörében született cikkekben, filmekben nem csak távoli kontinensek veszélyeztetett fajairól hallhatunk. A klimatikus problémákat, globális környezeti válságot bemutató elrettentő képkockák, sürgetve kongatják a vészharangot. Közvetlen környezetünkből egy kissé távolabb tekintve bolygónk folyamatos alakulását követhetjük nyomon. Olyan ez mint egy érzékeny kártyavár, amelyet minden új tétel és fuvallat újra és újra átformál. Rombolunk és épülünk a végtelenbe és tovább … A beszélgetés során közeli és távoli hatásokat vizsgálunk és olyan fogalmakat próbálunk értelmezhetővé tenni, amelyeket eddig maximum David Attenborough népszerű traktusaiból ismerhettünk. Mi a klímaváltozás és az éghajlatváltozás és hogyan is hathat ez ránk Magyarországon? Mi történik ha felbomlik az ökoszisztéma? Mi a környezetszennyezés és hogyan hatnak erre az érzékeny rendszerre a felhalmozódó hulladéktípusok? Mit tehet az egyén? Mi az ember valódi felelőssége? Milyen döntések határozzák meg a jövőt?

Időpont: 11:00 – 11:45

Moderátor: SÁPI Zsófia (Greendex, főszerfkesztő)

Résztvevők:

  • SZEBENYI Péter (marketingszakértő, környezetvédelmi influencer, Klímapolitikai Intézet)
  • SÓDAR Gabriella (Kékbolygó Alapítvány)
  • FERENCZI Attila (RECOBIN – alapító, ügyvezető)
  • JENEI Dávid (Solar Decathlon)

Életmód: otthon édes …

A legkisebb közösségünk a család, ahol együttes munkával létrehozhatunk egy tudatosabb fenntarthatóbb életteret. De vajon mitől válik komfortossá és közben közel zero wasté egy otthon? Hogyan lehet minél kisebb az ökolábnyomunk? Milyen nehézségekkel jár a váltás, mik lehetnek az első lépések és hogyan találhatjuk meg kedvenc termékeink fenntartható verzióit? Nem titok, hogy a jobb világ felé vezető úton minden apró lépés számít és hol máshol kezdhetnénk el a munkát, mint otthon a saját szokásaink formálásával. Egyéni felelősségünk megismerése, vagy éppen felismerése pedig elindíthat a közös társadalmi felelősségvállalás útján. De az Instagramot görgetve a tökéletes képeket szemlélve, miért tűnik mégis olyan távolinak és elérhetetlennek sokak számára ez az életmód és mit tesznek kedvenc márkáink, hogy segítsék ezt a folyamatot?

Időpont: 12:00 – 12:45

Moderátor: NAGY Réka (ökoanyu)

Résztvevők:

  • WERTÁN Sára (about a home)
  • CSORBA Noémi (Falusi Kosár)
  • FARKAS Zsuzsanna (Compocity)
  • Nogell Márta (IKEA)
  • ŐRFI Eszter (Greenster)

Csomagolás: tudatos gyártás / fogyasztás

Ételpazarlás, szeméthegyek, éhínség, füstölgő gyárkémények, fogyasztói társadalom, “gyorsan bedobós” falatok, innovatív vállalatok és vészjelzésre reagáló startupok. Egyre több vásárló törekszik felvenni a harcot a fogyasztással járó mértéktelen szeméttel és céltalan pazarlással. Öko boltok, csomagolásmentes üzletek és egyre divatosabb vászonzsákok, cekkerek motiválják a tervezésre és az előrelátásra a boltokba érkezőket. Biztosan letéped még azt a műanyag zacskót? Szükség lesz a plusz egy pakk tejre vagy a lejárat után a kukában végzi? Főzni vagy rendelni esetleg beszaladni egy burgerre? A nagyobb vállalatok is támogatják a folyamatot a megújuló szabályozásokhoz és a változó igényekhez alkalmazkodva a gyártásban, a csomagolásban vagy akár a kínálat tekintetében. Mit tesznek ők és mit tehetünk mi?

Időpont: 13:30 – 14:15

Moderátor: RIDEG Richárd (műsorvezető)

Résztvevők:

  • BELAYANE Najoua (MUNCH)
  • MACZELKA Márk (SPAR)
  • MIHÁLY Eszter (HELL Energy)
  • SIPOS Melinda (Ligeti Bolt)
  • NAGY Gréta (Progress Étteremhálózat Kft. környezetvédelmi szakértő, DANDELION Kft. ügyvezető)
  • DR. HORVÁTTH Sarolta (Rakun Dobozközösség)

Mobilitás: mindig úton

A közlekedés, mobilitás, üzleti vagy kedvtelés célú utazásaink egyre gyorsuló mindennapjaink szerves részét képezi. Hosszú órákat töltünk az autóinkban vagy éppen buszokon, villamosokon, kerékpáron. A COVID járvánnyal és az egyébként is folyamatosan változó felhasználói igényekkel egy új jövőképet ígérő világba csöppenhettünk. A közösségi közlekedés átalakulása pedig kihatással van az autóiparban megjelenő legújabb tendenciákra is. Az elektromos autók, robogók, benzin vs. dízel háborúban, a külföldi városok mintáit szemlélve az ismert városképek, közlekedési modellek folyamatosan formálódnak. Vajon melyik eszköz az igazi? Milyen fejlesztések állnak előttünk? Léteznek egyáltalán tökéletes megoldások? Mit ígér a jövő és mit tehetünk most?

Időpont: 14:30 – 15:15

Moderátor: MIHÁLOVITS András (Millásreggeli)

Résztvevők:

  • PANTL Péter (MOL)
  • VÁLYI István (Speedzone, újságíró)
  • MICHELISZ Norbert (autóversenyző)
  • NÉMETH Balázs (Porsche Hungária Zrt.)
  • VÁRKONYI Gábor (újságíró, autóipari szakértő)
  • WEINGARTNER Balázs (HUMDA Zrt. – elnök, vezérigazgató)
  • KÉZY Béla (MEGAKOM Kft. – ügyvezető, sétálható város koncepció)

Kultúra: reflektorfényben egy új jövő

A művészet, az alkotás, a szórakozás, a kultúra különböző ágazatai, ugyanúgy nélkülözhetetlen szerepet töltenek be életünkben, mint a közlekedés, az oktatás vagy éppen a gasztronómia. Kétségtelen, hogy a kultúra olyan elengedhetetlen módon színesíti a mindennapjainkat, hogy a járvánnyal érkező hirtelen bezártsághoz kihívás volt alkalmazkodnia mindenkinek. A kultúra különböző területeit szemlélve, akár a mindig módosuló igényeket, akár a fenntarthatósági, környezettudatossághoz kapcsolódó trendeket nézzük, mindig új irányok alakulnak. Ebbe a folytonos fejlődésbe, formálódásba, művészi szemléletek és fókuszpontok váltakozásába robbanásszerűen érkezett meg a járvány, ezzel egyes folyamatokat felgyorsítva vagy éppen új utakat megvilágítva azzal a bizonyos reflektorfénnyel. Hogyan élte meg ezt az egyén, a művész vagy éppen a közönség? Hogy élte túl a szektor a hirtelen jött változásokat? Milyen hatásokra számíthatunk hosszabb távon? Milyen irányt ígérnek az új ideák? Hogyan találkozhat a szórakozás, a kultúra, a képzőművészet, a színház, az előadóművészet a fenntarthatósággal?

Időpont: 15:30 – 16:30

Moderátor: CSEPELYI Adrienn (szerkesztő, újságíró, író)

Résztvevők:

  • SCHOBLOCHER Barbara (zenész, énekes)
  • WEILER Péter (képzőművész)
  • DOMINUS Ákos (Sziget)
  • SINKOVICS Ede (képzőművész)
  • GESZTI Péter (zenész, dalszövegíró, producer, szinkronszínész és előadóművész)
  • GAJZÁGÓ György (CCA – igazgató)

Turizmus: újra szabad?!

A távolságok a légi és a közúti közlekedés fejlődésével párhuzamosan szűntek meg és az üzleti vagy szabadidős célú utazások hétköznapinak számító programmá váltak. A COVID járvánnyal az utazások száma drasztikusan visszaesett és új csatornákat kellett találnunk a kapcsolattartásra vagy éppen a kikapcsolódásra. Éttermek, szálláshelyek zárták be a kapuikat vagy éppen új egységek halasztották el a várva várt megnyitót. Mi történt és hogyan reagált a szektor a változásokra? Mi a túlélés titka? Mi nyújthat kikapcsolódást egy lassabb, zártabb világban? Milyen hatásokra számíthatunk hosszabb távon? Lehet fenntartható a turizmus? Működhet környezettudatosan egy étterem vagy egy borászat? Mit ígér a jövő?

Időpont: 16:45 – 17:30

Moderátor: BÁRÁNY Róbert (szerkesztő, műsorvezető, világutazó)

Résztvevők:

  • HAVAS Dóra (Lila füge)
  • MÉSZÁROS Zoltán (Veszprém-Balaton 2023 Zrt.)
  • NÉMETH Edvárd és KOCSIS Dóra (Talpalatnyi Történetek, slow living, slow travel)
  • VARGA G. Gábor (Egek Ura Blog – alapító, Unio Media tartalomigazgató)
  • SZILÁGYI Bence (Grand vin de Barnag – natúr borász)
  • PARDI Dorina (Szallas.hu)

A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Az alábbi űrlap kitöltésével jelezheted felénk, ha szeretnél részt venni a meetupon: https://forms.gle/ECiaNsoeYjaQcPmu9

Highlights 2021. 40. hét összefoglalója
compocity komposztáló
Magyar fejlesztésű beltéri komposztáló mutatkozik be a Planet Budapesten

Magyar fejlesztésű beltéri komposztálót tekinthetnek meg a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó látogatói – mondta az államfő a Kék bolygó című podcast hétfői adásában.

Áder János szerint a Compocity ökorobot hozzájárulhat a körforgásos gazdaság kialakításához, ha széles körben elterjed. Fenntarthatósági kihívásoknál – hangsúlyozta – mindig a legfontosabb kérdések egyike, hogy mit tehet tenni a mindennapokban, egyéni szinten milyen lehetőségek nyílnak meg akár az élelmiszerpazarlás, akár a klímaváltozás elleni cselekvésre.

A levegő nélküli, szagtalan eljárás a műtrágyáéhoz hasonló beltartalmi értékű komposztot készít és több alapanyagot tud feldolgozni, mint a közismert kerti komposztálás. Kerülhet bele például szilárd tejtermék, hús, déligyümölcs is – derült ki a beszélgetésből.

A Compocity november 29. és december 5. között, a Planet Budapest 2021-en lesz látható a budapesti Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban – mondta az államfő.

(Forrás: origo.hu Kép: Compocity)

Komposztálás a lakásban

A komposztálás manapság egyre fontosabb. Szerencsére azoknak sem kell lemondaniuk róla, akik lakásban, városias környezetben élnek, hiszen olyan eszközök is elérhetőek már, amelyekkel ők is komposztálhatnak, vagy legalábbis előkezelhetik a zöldhulladékukat. Az otthoni komposztálók piacára belépett egy háztartási kisgép, de érdemes körülnézni, hogy milyen megoldások léteznek még, kezdve a gilisztakomposzttól egészen a hightech eszközökig.

Gilisztakomposzt akár az irodában is

Szerkesztőségünkben is telepítettünk egy gilisztakomposztot, kollégánk pedig bemutatott egy falusi környezeteben működőt a Kezdő vidéki naplója című rovatban, tehát a témáról személyes tapasztalattal is szolgálhatunk.

A gilisztakomposztot ajánlom a kezdőknek, mivel könnyedén, otthoni eszközökből is elkészíthetjük magunknak. Csupán két tároló szükséges hozzá, nálunk ez két nagyobb műanyag doboz. (A szerkesztőségben a megszokottnál nagyobb a konyhánk, ezért esett erre a választás, és több kolléga is ide tudja hozni a konyhai zöldhulladékát.)

gilisztakomposzt
greendex
Az irodánkban található gilisztakomposzt két műanyag dobozból készült.
Fotó: Greendex

A gilisztakomposzt elkészítése

Otthon a legegyszerűbb két 16 literes festékesvödröt használni. Az alsóval semmi dolgunk, a felsőnek az aljára kb. 5 cm-es réseket vágunk, amelyeken keresztül a komposzt alulról is levegőzik, és itt tud távozni a gilisztatea. Mielőtt a földet vagy a kertészetben kapható kókuszmulcsot beletesszük, egy anyagot vagy hálót tegyünk alá, hogy a réseken ki ne szökjenek a giliszták. Miután beletettük a földet vagy a mulcsot, mehetnek bele a horgászboltban kapható vörös giliszták, majd fedésként szintén föld. A zöldhulladékot érdemes mindig belekeverni. Ha a farm ennek ellenére száraz maradna, akkor nedvesíteni is kell. Az alján kicsöpögő gilisztatea hígítva értékes növénytápszer. A felső vödör tetejét lyukasszuk ki és helyezzük vissza, így megfelelően sötét lesz a gilisztáinknak.

Muslicák és szag a gilisztakomposztban

A giliszták a konyhában, a spájzban vagy a kamrában is jól megvannak, ugyanis átlagosan 13 és 24 °C közötti hőmérsékletre van szükségük. Mivel a rendszer levegőzik, a muslicákat nehéz távol tartani. Úgy tudunk védekezni ellenük, hogy a keletkező zöldhulladékot mindig rögtön beleforgatjuk, és ha szükséges, teszünk a tetejére még mulcsot vagy földet. A nyári gyümölcsszezon beköszöntével és az olyan lédús gyümölcshulladék megjelenésével, mint például a dinnyehéj, a mi irodánkban is megjelentek a muslicák egy rövid időre. Nálunk szaga nincs a komposztnak, csak akkor érezni földes komposztillatot, ha levesszük a fedelét, és beleszimatolunk. Sokan még attól szoktak félni, hogy a giliszták gondoskodást igényelnek. Emiatt azonban egy percig se aggódjunk! Nyugodtan elmehetünk akár hetekre is nyaralni, a giliszták nem érzik meg a hiányunkat. Ha már került be hozzájuk némi zöldhulladék, éhen sem fognak pusztulni.

Komposztszüret

A komposztot akkor kell elkezdeni begyűjteni, amikor a talaj sötét és morzsalékos lesz. Ilyenkor a komposztáló egész tartalmát az egyik oldalra kell csoportosítani, majd el kell kezdeni friss táptalajt és ételt adagolni a túloldalra, és csak oda. A giliszták lassan veszik majd az adást, és pár hét alatt átköltöznek arra a területre, a komposzt pedig felhasználhatóvá válik. Az is működőképes, ha keresünk egy lyukacsos – mondjuk krumpli vagy dió tárolására való – zsákot, ezt megtöltjük friss tápközeggel és étellel, belerakjuk a komposztba, és várunk pár hetet. A giliszták bele fognak mászni a zsákba, így egyszerűen kiemelhetjük őket (legalábbis jó részüket) a komposztból.

Etetésnél arra figyeljünk, hogy csak zöldség- és gyümölcshulladékot tegyünk be hozzájuk! Kerüljük a citrusok héját, és a hagyma sem tesz nekik túl jót, mind a két növény gazdag illóolajokban, amit nem szeretnek a giliszták.

Zárt fedelű beltéri komposztáló

A zárt fedélnek hála megszűnik a muslicaprobléma, de mivel ebben az esetben nem járja át a levegő a komposztot, szükség van egy komposztálást elősegítő granulátumra. Ezt a komposztálót is elkészíthetjük otthon vödrökből, de talán hatékonyabb, ha vásárolunk egyet. Viszonylag széles a piaca, online is rendelhetünk, 10 ezer és 40 ezer forint között mozog az ára. Itthon a legelterjedtebb márka a Bokashi, melynek használatáról több videó is elérhető a YouTube-on.

A ládának az alján van egy rács és egy csap, ezzel leengedhetjük a komposztlevet, amelyet aztán tízszeres hígításban egyből adhatunk is a növényeknek. Tegyük bele az apróra vágott zöldhulladékot, majd szórjuk meg a gabonakorpából és melaszból készült komposztáló granulátummal. Ez nem a legolcsóbb, az egy kilogrammos kiszerelés ára 3000 forint körül mozog. Mielőtt visszatesszük a komposztáló fedelét, jól le kell nyomkodni benne az anyagot, hogy minden levegőt kipréseljünk belőle.

Ha levesszük a fedelét, itt már nem a föld szaga, hanem egy savanykásabb szag fogad, amely az anaerob folyamat eredménye. A szóban forgó megoldás még abban különbözik a gilisztás rendszertől, hogy ebbe ételhulladékot is tehetünk. Nagy mennyiségben ez nem javallt, mert tönkretehetjük vele a komposztálás folyamatát.

beltéri komposzt
Az Urbalive beltéri komposztja egészen dizájner kivitelt képvisel.
Fotó: urbalive.com

A hulladék szépen tömörödik, a levét folyamatosan csapolhatjuk, de – mint a lakásban használatos komposztok többsége – végleges humuszt nem tud előállítani. Ezért a megtelt láda tartalmát, ami végtére is előkezelt komposzt, a földbe kell ásni, vagy kinti komposztálóba kell forgatni. A Kreatív Farmer nevű YouTube csatorna azt javasolja, hogy az erkélyen tartsunk fenn erre a célra egy nagyobb balkonládát, amelyet folyamatosan fedünk földdel, így mindig lesz friss virágföldünk.

Elektromos konyhai komposztáló gép

Léteznek már komposztáló gépek is, amelyek konyhai használatra is alkalmasak. Ez Nyugat-Európában, Amerikában és Ausztráliában viszonylag elterjedt technika, de a Sage FoodCycler-nek köszönhetően már Magyarországon is elérhetők lesznek ilyen gépek.

A már 90 éve a háztartási kisgépek piacán lévő Brevill ausztrál márka, amely Európában Sage-ként van jelen, csütörtöki sajtóreggelijén mutatta be a már említett FoodCycler konyhai komposztálóját, mely hamarosan elérhető lesz a magyar piacon is.

Elektromos komposztálás?

A készülék nem nagyobb, mint egy otthoni kenyérsütő, és 2 literes tartálya van. A 2 liter konyhai hulladékból a 4–6 órás programmal 3 deciliter „ecochips”-et állít elő. A gép háromciklusos folyamatot hajt végre, amely során először kiszárítja és dehidratálja az edényében lévő hulladékot, majd felaprítja, végül lehűti. Így a szemét térfogata az eredeti 20%-ára csökken.

Legnagyobb előnye, hogy ebbe a gépbe már minden szerves ételmaradék beletehető, legyen ez tejtermék, hús, főtt vagy sült étel. A végeredmény szagtalan, száraz, fűrészporszerű granulátum. Egy teljes menet 0,8 kWh áramot fogyaszt, aminek az ára nem túl tetemes összeg, körülbelül 30 forint. A gép beszerzési ára már húzósabb, a FoodCycler körülbelül 160 ezer forintért lesz megvásárolható. Van két szénszűrője is, amelyek működés közben a szagokat szűrik, ezeket 60 ciklus után szükséges cserélni.

beltéri komposzt
sage
A tálban látható száraz hulladék 3-szor 2 liter ételhulladékból keletkezett.
Fotó: Greendex

„Az így kapott komposztanyag felhasználható a kertben, vagy a teraszon található növények, virágok, gyümölcsfák trágyázására is, tehát végső soron a közvetlen környezetünk jól járhat a kidobásra ítélt ételmaradékok felhasználásával” – mondta Simon László termékmenedzser.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez még nem igazi komposzt, mivel nem voltak jelen a folyamatban olyan mikroorganizmusok és mikrobák, amelyek megcsinálják a varázslatot. De ez nem jelenti azt, hogy ne lenne hasznos. A ledarált ételhulladék nitrogénben, káliumban és foszforban gazdag, ezek pontosan a talaj számára szükséges tápanyagok. A gyártó azt javasolja, hogy az így keletkezett száraz hulladékot 1:10-es arányban keverjük földdel. Egy hónapos komposztálódási idővel lehet számolni. Tehát ennél a módszernél is szükség lesz kültéri komposztálásra, vagy a teraszos megoldás is szóba jöhet.

Ha már otthoni hightech komposztálókról beszélünk, meg kell említenünk a Compocity-t. Ez egy magyar fejlesztésű beltéri komposztáló, melyben szintén granulátum segíti elő a komposztálást, különlegessége, hogy applikációval kötötték össze a gép működését.

Tegyünk a fenntartható munkahelyért is!

Korántsem mindegy, hogy munkahelyünk mennyire fenntartható. Pár apró dologgal a munkaidőben is zöldek maradhatunk, de az is igaz, hogy sok múlik a munkáltató hozzáállásán.

A low waste életmód – hogy a mindennapjainkban kevesebb szemetet termeljünk, és csökkentjük ökológiai lábnyomunkat – nem ismeretlen a magyar emberek számára sem, és az élet minden területén kezd teret hódítani magának. Többször cikkeztünk mi is csomagolásmentes üzletekről, fenntartható divatról és alternatív energiaforrásokról.

Egy kutatásból kiderült, hogy a válaszadók 77%-a otthon szelektálva gyűjti a szemetet, valamint 61%-nak nem okoz gondot lemondani a műanyag zacskóról és az egyszer használatos tárgyakról. Igen impozánsak ezek az adatok, és mutatják, hogy igényünk van a fenntartható életmódra. Ellenben ne feledjük, hogy a napunk (és az életünk) harmadát bizony a munkahelyünkön töltjük. Természetesen a covidos időkben a home office jóvoltából ez sokunknak egy és ugyan az, de minden bizonnyal hamarosan újra elfoglalhatjuk régi íróasztalunkat. Ezért sem mindegy, hogy munkaidőben mekkora az ökológiai lábnyomunk. Igenis felelős a munkáltató, hogy milyen körülményeket teremt, de számtalan olyan trükk vagy odafigyelés van, ami csak rajtunk áll.

Sokszor csak rajtunk múlik a zöldítés

Az étkezés sarkalatos terület, hiszen minimum egy főétkezés beleesik ebbe a munkaidőbe. Mint kiderült, az otthonról hozott ebédnél, már szívesen használunk tartós dobozt, vászon- vagy többször használatos műanyag zacskót. De ha rendelünk, vagy kiugrunk ennivalóért akkor is figyelhetünk a Földre. Ha a közeli étterembe a saját edényünket visszük, már spóroltunk is egy műanyag dobozt. Az eldobható étkészlet alternatívája pedig lehet a magunknál hordott fém evőeszköz.

Ebéd után jó inni egy frissítő üdítőt, de ha minden nap csak egy üveggel veszünk, azzal évente több mint 250 műanyag palackot termelünk, csak a munkahelyen. Remek alternatíva lehet egy irodai szódagép beszerzése. Érdemes összebeszélni pár kollégával, mert hamar visszajön az ára, és számtalan cukormentes vagy természetes szirup kapható hozzá. Svédországba olyannyira kedvelt, hogy a háztartások 20%-ban már van ilyen gép.

A munkahelyi kávé fogyasztása sarkalatos pont. A műanyag poharas kávéautomatákat kerüljük, vagy legalábbis rendszeresítsünk saját bögrét. A fiatalabb korosztály körében az otthonról, termoszban hozott kávé is egyre népszerűbb. Ha külső területen dolgozunk, egy jó termosszal nem kell lemondani a meleg kávéról. A kapszulás kávét 1986-ban az irodai lét egyszerűsítésére hozták létre, de sajnos a kis alumínium kapszulák komoly terhet jelentenek a környezetnek, különösen úgy, hogy csupán 30%-uk kerül újrahasznosításra. Pedig számtalan leadópont létezik, és nem egy gyártó az új rendelésnél elviszi a használtakat. Tehát ha közös a kávé, rendeljünk egy helyről, és le is tudjuk a visszaváltást, ha nem, akkor csak rajtunk múlik, hogyan gyűjtjük és adjuk le a kapszulákat.

A munkáltatónak is tennie kell a fenntarthatóságért

Sok esetben a munkáltatónak kell megteremteni a fenntartható feltételeket. Az nehezítheti a dolgokat, hogy számtalanszor a munkaadó is csak bérli az irodát vagy telephelyet, és más az üzemeltető. De ne érezzük magunkat kicsinek, bátran ajánlhatunk, vagy lobbizhatunk bizonyos dolgokért. Jó példa erre a szelektív hulladékgyűjtés, de ne álljunk meg a hagyományos anyagoknál. Egy elemgyűjtő beszerzése se ördöngösség, ingyen lehet igényelni, és utána a forgalmazó átvállalja az ürítéssel járó nehézségeket. Egy célnak valóban megfelelő munkahelyi biciklitároló nagyban ösztönzi a munkavállalókat a kerékpáros közlekedésre, érdemes ezért is kardoskodni. Bár alapvetően az irodai takarítás is a munkaadó feladata, de a ma már elérhető fenntartható tisztítószerek használatával sokat lehet faragni a munkahely karbon lábnyomából.

A fenntartható munkahely igazi érték

A Profession.hu reprezentatív felméréséből kiderült, hogy bizony igen is érték a munkavállalónak a környezetbarát munkahely, és ha úgy adódik, előnyben részesítik azt, ahol adottak a feltételek.

Azoknak a cégeknek, akik nemzetközi pályázatokban kívánnak részt venni, már évekkel ezelőtt eleget kellett tenniük bizonyos környezeti feltételeknek, de ez jellemzően a nagyvállalatokat érintette, míg a kis-és középvállalatok esetén még bőven van tennivaló e tekintetben. Energetika és a fűtés modernizálás sarkalatos pont, hiszen a rezsi az egyik legnagyobb felmerülő költség, és az elavult nyílászárók miatt rengeteg energia veszhet el. Nem utolsó sorban télen az ott dolgozóknak nem kell dideregni. Szerencsére az Unió – a klímasemlegesség elérése érdekében – komoly energetikai pályázatokat hirdet, az elkövetkezendő 10 évben 35 millió épület felújítását tervezi, és erre a kis-és középvállalkozások is pályázhatnak.

A szelektív gyűjtés mindenek felett!

Az említett kutatásból az is kiderült, hogy a válaszadók 82%-nak fontos, hogy a munkahelye környezettudatosan működjön, és 87%-uknak a szelektív gyűjtés is kulcskérdés. De korántsem szerepelnek ilyen jól a munkahelyek. Átlagosan 66%-ukban van lehetőség szelektálásra – jellemzően papírt és műanyagot gyűjtenek külön – de az másféle szektorok eltérően teljesítenek. Az államigazgatásban dolgozók körében a legmagasabb azok aránya (39%), akiknek nincs lehetőségük a munkahelyükön külön gyűjteni a szemetet.

Sajnos azok száma is igen magas (33%), akiknek bár fontos lenne a környezet, de úgy gondolják, túl kicsik ahhoz, hogy változtassanak a dolgokon. Ebben az esetben a munkáltató irányadóként is előléphet, pozitív erőfeszítésekkel edukálhatja is a dolgozóit.

A Budapest Bank érdekes módját választotta a figyelemfelhívásnak, hiszen az alternatív művészeti projektekben és trash art-ban utazó HybridCycle-el összefogva ötvözték a munkahelyi szelektívgyűjtést és a szobrászművészetet. A Hybridart alkotói pályázatára a környezetért elhivatott művészek jelentkezését várják. A győztes pályázónak majd a Budapest Bank 2 irodájában 3 hónap alatt összegyűlt szelektív szemét felhasználásával kell a témára felhívó installációt alkotnia, mindezt magas hozzáadott művészeti értékkel. A győztes művész 750.000 forintos fődíjban részesül, munkája kiállításra kerül a Budapest Bank központjában.

A trash art kortárs művészeti ág, az alkotásokra jellemző a figyelemfelkeltés.
Fotó: www.trashart.hu

Összegezve, az irodai komposztálás még távol van a komfortzónánktól, bár már ebből is lézetik kompakt, kuka nagyságú változat. Mi a Greendex szerkesztőségében egy giliszta komposztot tervezünk telepíteni, mely szintén nem egy kivitelezhetetlen vállalkozás. A lényeg, hogy fontos számunkra a munkahelyi fenntarthatóság, ösztönözzük munkáltatónkat és szorgalmasan használjuk a szelektív szemetest, még akkor is, ha nem készül szobor a kukánk tartalmából.

Fotók: canca.com

search icon