Compocity

Komposztálni egy kert nélküli lakásban? Erre is van már lehetőség!

A lakossági vegyes hulladék 35-47%-a jellemzően biológiailag lebomló, a komposztálással pedig csökkenthetjük az általunk termelt háztartási hulladékaink mennyiségét. Egy kertes ház esetében ez egyszerűen megoldható hagyományos módszerrel, amellyel a háztartásban és a kerti munkák során keletkező szerves hulladékokban található tápanyagokat visszajuttathatjuk a talajba. De hogyan komposztáljanak azok, akik erkély nélküli társasházakban laknak? Erre kínál lehetőséget a Compocity. Pancsa Emesével, a cég ügyvezetőjével beszélgettünk.

Milyen filozófia alapján működtök?

Sokszor érezhetjük azt a minket érő ingerek által, hogy nem teszünk eleget a klímaváltozás ellen. A mi tapasztalataink szerint azonban a városi emberekben igenis megvan a szándék, hogy érdemben cselekedjenek, a proaktív hozzáállás ugyanakkor indirekt módon egyfajta tehetetlenséggel párosul. 

A hulladék megfelelő kezelése – a hulladéktermelésen túl – napjaink egyik legnagyobb problémája. Erre nyújt részlegesen megoldást a komposztálás, ám a lakásban élők számára ez nehezen megvalósítható. A mi célunk az, hogy a Compocity által a városi emberek is kényelmesen beilleszthessék napi rutinjukba a komposztálást. Szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy ők is megtalálják a helyüket ebben a folyamatban, és számukra is megoldást tudjunk kínálni egy már meglévő technika felhasználásával, automatizált módon. Emellett a rendszer fontos eleme egy játékos edukációs platform, amelynek nem titkolt célja a gyerekeken keresztül történő játékos együttműködés.

Honnan jött a név és az eszköz dizájnjának ötlete?

A Compocity név ösztönösen jött. Egy leíró szókép, és azt remélem, segíti a megértést is, a komposzt és a város szó összemosásával született. A forma az egész komposztálás technikáját támogatja. A gömb alakzatnak a komposztálás során kicsapódó nedvesség elvezetésében is szerepe van, egyfajta tölcsérként funkcionálva, miközben elkerülhető vele a sarkokba való letapadás, berothadás. A lábon állásnak ergonómiai okai vannak, a használatot teszi könnyebbé,  a fentebb említett komposzt tea pedig a lábakban lévő tartályba csorog tovább, így a gravitáció nekünk dolgozik a folyamatban, valamint a végtermékek különválasztásában. Formatervezőként ez volt a diplomamunkám.

Miben különbözik a Compocity egy klasszikus komposztálóhoz képest?

A klasszikus komposztálás alapvetően egy idő- és energiaigényes folyamat. A kert végében elhelyezett, gilisztákkal működő komposztálóba kerülő hulladékot földdel kell kevernünk, rétegelnünk, át kell forgatnunk, ami akár 6-8 hónapig tartó eljárás. Ehhez szükség van kertre és azon belül erre felhasználható területre.

Mi szerettük volna a komposztálás lehetőségét a beltérbe vinni, mivel a hagyományos megoldás alapvetően nagyobb elköteleződéssel jár, és a legtöbb ember komfortzónáján kívül esik. Szerettünk volna ezeket áthidalni, a külföldi kutatásaink során találtuk meg azt a mikroorganizmust, amivel a Compocity mára már működik, és rugalmasabbá teszi a folyamatot. 

A maximum hőmérséklet ebben az esetben jóval alacsonyabb, mint a klasszikus komposztálásnál (90 Celsius-fok). A Compocity csak 40-45 fokra melegszik fel, ezáltal jóval több tápanyag megmarad a keletkezett koncentrátumban, ami egyfajta komposzt katalizátorként is értelmezhető. Ezt tudjuk aztán a beásni a földbe, vagy azzal bekeverni. 

Milyen forradalmian új eljárást alkalmaztok?

Egy japán eljárás automatizált változatát alkalmazzuk, amely már több ezer éves, és ahol a mikroorganizmusok nem egy rothadási, hanem egy légmentesen lezárt környezetben zajló erjesztéses folyamatban működnek. Magát a mikroorganizmusokat nem mi állítjuk elő, egy kereskedelmi forgalomban kapható anyaggal dolgozunk. A Compocity egy 5-6 lépésből álló folyamat összevonásával és automatizálásával ezt az elköteleződést oldja fel, és mindösszesen a hulladék megfelelő helyre dobását igényli a komposzt anyag előállításához. A többiről a rendszer gondoskodik. Az ötlet tehát nem maga az eljárás, hanem annak egy autonóm eszközben, rendszerben való alkalmazása.

Mit gondolsz, kik lesznek nyitottak erre a megoldásra?

Abban gondolkodunk, hogy mindenkit elérhetünk, aki nyitott a fenntartható eljárásokra. Minél több közösséghez szeretnénk eljutni, ebben azok a vásárlók lehetnek már első körben partnereink, akiknek van erre intézményesített keretük, mint a CSR kerettel rendelkező irodák vagy egyéb üzleti partnerek, önkormányzatok és szervezeteik vagy éppen oktatási intézmények. Segítségükkel pedig olyanok számára is elérhetővé válik az eszköz, akik egyébként önállóan nem tudnák megengedni a Compocityt maguknak. 

A hagyományos kültéri komposztálás helyes módja és a beltéri komposztálás forradalmi megoldása – Jövőidőben a Greendex Youtube csatornáján

Miből finanszírozzátok a Compocity előállítását?

Részben önerőből, valamint két befektető segítségével, akik a fejlesztéshez biztosítanak forrást számunkra. Ennek köszönhetően a kisszériás termékfejlesztést elkezdhetjük olyan ökoetikus módon, ahol az alapanyagok választásán keresztül a kivitelező partnerekig hazai cégekkel tudunk együttműködni. Az applikáció fejlesztését pedig külső szakértőkkel támogatva, az alkalmazás már év végig több platformon is elérhető lesz.

Mesélj kicsit erről az applikációról!

Abban igyekszünk segíteni a felhasználóknak, hogy közvetlenül érezhessék saját hozzájárulásukat a komposztanyag, azaz a tápanyag létrehozásában. Ha valaki a Compocityt használja, akkor a bedobott hulladék súlyának arányában pontokat gyűjthet az alkalmazáson keresztül, ahol ráadásul – a bevitt adatoknak köszönhetően – nyomon tudja követni az ökológiai lábnyomának alakulását. A pontokat nálunk lehet beváltani, akár egy saját Compocityre, vagy általa különböző közösségi célokhoz lehet hozzájárulni.

Milyen jellegű jövőbe mutató törekvések jellemzik a Compocityt?

Fontos missziónk, hogy közelebb hozzuk a fizetőképes döntéshozókat azokhoz az emberekhez, akik szintén nyitottak lennének az otthoni komposztálásra, de mondjuk nincs meg a szükséges tőkéjük hozzá. Szeretnénk a közösségi összefogásnak egyfajta eszköze lenni.

Az első körben legyártott 10-20 eszközzel egyfajta közösségi termékfejlesztést indítottunk el, melynek célja minél több közvetlen visszacsatolást kapni a felhasználói csoportoktól Ahogyan az imént is említettem, arra törekszünk, hogy elérjük, minél több közösségben helyet kapjon a Compocity, és elsősorban az innen érkező visszajelzésekre számítunk. 

Emellett van egy talán most még kicsit idealista elképzelésünk: a jövőben a társasházakban lakó gyermekek az okos kukából származó koncentrátumot felhasználhatnák az óvodák, iskolák kertjében, vagy akár a nagymamánál vidéken, és ezzel részeseivé válhatnának egy fenntarthatóbb körforgásnak, ami felnőtt életükben már természetes lenne. A kulcs, hogy a körforgás a lehető legkisebb útvonalon, pl. társasház és óvodák, városi közösségek és tereik között valósuljon meg. 

Ha fel tudnánk oldani az előítéleteket, hogy a komposztálás büdös, problémás, akkor sokkal több ember kapna kedvet hozzá. Ezzel nemcsak a műtrágya felhasználást csökkenthetnénk, hanem a tápanyagok körforgásával helyben megoldanánk a fenntarthatóságot.

Komposztálás a lakásban

A komposztálás manapság egyre fontosabb. Szerencsére azoknak sem kell lemondaniuk róla, akik lakásban, városias környezetben élnek, hiszen olyan eszközök is elérhetőek már, amelyekkel ők is komposztálhatnak, vagy legalábbis előkezelhetik a zöldhulladékukat. Az otthoni komposztálók piacára belépett egy háztartási kisgép, de érdemes körülnézni, hogy milyen megoldások léteznek még, kezdve a gilisztakomposzttól egészen a hightech eszközökig.

Gilisztakomposzt akár az irodában is

Néhány éve szerkesztőségünkben telepítettünk egy gilisztakomposztot, kollégánk pedig bemutatott egy falusi környezetben működőt a Kezdő vidéki naplója című rovatban, tehát a témáról személyes tapasztalattal is szolgálhatunk.

A gilisztakomposztot ajánlom a kezdőknek, mivel könnyedén, otthoni eszközökből is elkészíthetjük magunknak. Csupán két tároló szükséges hozzá, nálunk ez két nagyobb műanyag doboz.

gilisztakomposzt
greendex
Az irodánkban található gilisztakomposzt két műanyag dobozból készült.
Fotó: Greendex

A gilisztakomposzt elkészítése

Otthon a legegyszerűbb két 16 literes festékesvödröt használni. Az alsóval semmi dolgunk, a felsőnek az aljára kb. 5 cm-es réseket vágunk, amelyeken keresztül a komposzt alulról is levegőzik, és itt tud távozni a gilisztatea. Mielőtt a földet vagy a kertészetben kapható kókuszmulcsot beletesszük, egy anyagot vagy hálót tegyünk alá, hogy a réseken ki ne szökjenek a giliszták. Miután beletettük a földet vagy a mulcsot, mehetnek bele a horgászboltban kapható vörös giliszták, majd fedésként szintén föld. A zöldhulladékot érdemes mindig belekeverni. Ha a farm ennek ellenére száraz maradna, akkor nedvesíteni is kell. Az alján kicsöpögő gilisztatea hígítva értékes növénytápszer. A felső vödör tetejét lyukasszuk ki és helyezzük vissza, így megfelelően sötét lesz a gilisztáinknak.

Muslicák és szag a gilisztakomposztban

A giliszták a konyhában, a spájzban vagy a kamrában is jól megvannak, ugyanis átlagosan 13 és 24 °C közötti hőmérsékletre van szükségük. Mivel a rendszer levegőzik, a muslicákat nehéz távol tartani. Úgy tudunk védekezni ellenük, hogy a keletkező zöldhulladékot mindig rögtön beleforgatjuk a komposztba, és ha szükséges, teszünk a tetejére még mulcsot vagy földet.

Szaga alapvetően nincs a komposztnak, csak akkor érezni földes komposztillatot, ha levesszük a fedelét, és beleszimatolunk. Sokan még attól szoktak félni, hogy a giliszták gondoskodást igényelnek. Emiatt azonban egy percig se aggódjunk! Nyugodtan elmehetünk akár hetekre is nyaralni, a giliszták nem érzik meg a hiányunkat. Ha már került be hozzájuk némi zöldhulladék, éhen sem fognak pusztulni.

Komposztszüret

A komposztot akkor kell elkezdeni begyűjteni, amikor a talaj sötét és morzsalékos lesz. Ilyenkor a komposztáló egész tartalmát az egyik oldalra kell csoportosítani, majd el kell kezdeni friss táptalajt és ételt adagolni a túloldalra, és csak oda. A giliszták lassan veszik majd az adást, és pár hét alatt átköltöznek arra a területre, a komposzt pedig felhasználhatóvá válik. Az is működőképes, ha keresünk egy lyukacsos – mondjuk krumpli vagy dió tárolására való – zsákot, ezt megtöltjük friss tápközeggel és étellel, belerakjuk a komposztba, és várunk pár hetet. A giliszták bele fognak mászni a zsákba, így egyszerűen kiemelhetjük őket (legalábbis jó részüket) a komposztból.

Etetésnél arra figyeljünk, hogy csak zöldség- és gyümölcshulladékot tegyünk be hozzájuk! Kerüljük a citrusok héját, és a hagyma sem tesz nekik túl jót, mind a két növény gazdag illóolajokban, amit nem szeretnek a giliszták.

Zárt fedelű beltéri komposztáló

A zárt fedélnek hála megszűnik a muslicaprobléma, de mivel ebben az esetben nem járja át a levegő a komposztot, szükség van egy komposztálást elősegítő granulátumra. Ezt a komposztálót is elkészíthetjük otthon vödrökből, de talán hatékonyabb, ha vásárolunk egyet. Viszonylag széles a piaca, online is rendelhetünk, pár tízezer forint körül mozog az ára. Itthon a legelterjedtebb márka a Bokashi, melynek használatáról több videó is elérhető a YouTube-on.

A ládának az alján van egy rács és egy csap, ezzel leengedhetjük a komposztlevet, amelyet aztán tízszeres hígításban egyből adhatunk is a növényeknek. Tegyük bele az apróra vágott zöldhulladékot, majd szórjuk meg a gabonakorpából és melaszból készült komposztáló granulátummal. Mielőtt visszatesszük a komposztáló fedelét, jól le kell nyomkodni benne az anyagot, hogy minden levegőt kipréseljünk belőle.

Ha levesszük a fedelét, itt már nem a föld szaga, hanem egy savanykásabb szag fogad, amely az anaerob folyamat eredménye. A szóban forgó megoldás még abban különbözik a gilisztás rendszertől, hogy ebbe ételhulladékot is tehetünk. Nagy mennyiségben ez nem javallt, mert tönkretehetjük vele a komposztálás folyamatát.

beltéri komposzt
Az Urbalive beltéri komposztja egészen dizájner kivitelt képvisel.
Fotó: urbalive.com

A hulladék szépen tömörödik, a levét folyamatosan csapolhatjuk, de – mint a lakásban használatos komposztok többsége – végleges humuszt nem tud előállítani. Ezért a megtelt láda tartalmát, ami végtére is előkezelt komposzt, a földbe kell ásni, vagy kinti komposztálóba kell forgatni. A Kreatív Farmer nevű YouTube-csatorna azt javasolja, hogy az erkélyen tartsunk fenn erre a célra egy nagyobb balkonládát, amelyet folyamatosan fedünk földdel, így mindig lesz friss virágföldünk.

Elektromos konyhai komposztálógép

Léteznek már komposztálógépek is, amelyek konyhai használatra is alkalmasak. Ez Nyugat-Európában, Amerikában és Ausztráliában viszonylag elterjedt technika, de már Magyarországon is elérhetőek ilyen gépek.

Elektromos komposztálás?

A készülék nem nagyobb, mint egy otthoni kenyérsütő, és 2 literes tartálya van. A 2 liter konyhai hulladékból a 4–6 órás programmal 3 deciliter „ecochips”-et állít elő. A gép háromciklusos folyamatot hajt végre, amely során először kiszárítja és dehidratálja az edényében lévő hulladékot, majd felaprítja, végül lehűti. Így a szemét térfogata az eredeti 20%-ára csökken.

Legnagyobb előnye, hogy ebbe a gépbe már minden szerves ételmaradék beletehető, legyen ez tejtermék, hús, főtt vagy sült étel. A végeredmény szagtalan, száraz, fűrészporszerű granulátum. A gépnek van két szénszűrője is, amelyek működés közben a szagokat szűrik, ezeket 60 ciklus után szükséges cserélni.

beltéri komposzt
sage
A tálban látható száraz hulladék 3-szor 2 liter ételhulladékból keletkezett.
Fotó: Greendex

„Az így kapott komposztanyag felhasználható a kertben, vagy a teraszon található növények, virágok, gyümölcsfák trágyázására is, tehát végső soron a közvetlen környezetünk jól járhat a kidobásra ítélt ételmaradékok felhasználásával” – mondta Simon László termékmenedzser.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez még nem igazi komposzt, mivel nem voltak jelen a folyamatban olyan mikroorganizmusok és mikrobák, amelyek megcsinálják a varázslatot. De ez nem jelenti azt, hogy ne lenne hasznos. A ledarált ételhulladék nitrogénben, káliumban és foszforban gazdag, ezek pontosan a talaj számára szükséges tápanyagok. A gyártó azt javasolja, hogy az így keletkezett száraz hulladékot 1:10-es arányban keverjük földdel. Egy hónapos komposztálódási idővel lehet számolni. Tehát ennél a módszernél is szükség lesz kültéri komposztálásra, vagy a teraszos megoldás is szóba jöhet.

Ha már otthoni hightech komposztálókról beszélünk, meg kell említenünk a Compocity-t. Ez egy magyar fejlesztésű beltéri komposztáló, melyben szintén granulátum segíti elő a komposztálást. Különlegessége, hogy applikációval kötötték össze a gép működését.

A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért, kiemelten foglalkozott a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó is.

Kiemelt kép: Canva

Az űrkutatás lehet a földi fenntarthatóság egyik kulcsa – Podcast

Az emberiséget legrégebbi reményei és álmai a csillagokhoz kötik. Az égbolt titokzatos csodáinak megismerésében az elmúlt évszázad hatalmas ugrást jelentett, a felfedezés következő lépése pedig a legközelebbi égitestek tartós meghódítása lehet. Ehhez viszont olyan kérdésekre kell választ találnunk, melyek földi életünk fenntarthatóbbá tételében is nagy szerepet játszhatnak. Holnapután című podcastunk aktuális adásában egy űrépítészettel és űrkutatással foglalkozó fizikussal, Bihari Gáborral beszélgetek.

Holnapután című rádiós podcastunkat vasárnaponként 20:00-tól a Petőfi Rádión követhetitek, de a teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva is meghallgathatjátok. Keressétek a Greendex podcastjait a Spotify-on, az Apple Podcaston és a többi gyűjtőoldalon!

Bárhova is megyünk, valahol laknunk kell

Az űrépítészet az űrhajózással egykorúnak mondható tudományterület, hiszen némileg az űrhajók belső kialakítása is ide köthető. Legkésőbb az első űrállomások megjelenésekor fontossá vált, hogy ezek élhetők legyenek utasaik számára. Az űrépítészet mai legfőbb kihívásai viszont már sokkal inkább a meghódítandó égitestekhez kötődnek.

Ahogy vendégünk elmondja, a Holdra juttatott anyag kilogrammonkénti költsége megegyezik az arany kilogrammonkénti árával. Ebből következően nem lenne a legjobb ötlet téglával indulni égi kísérőnkre, és nem csak azért, mert a földi tégla teljesen alkalmatlan egy holdbázis építésére. A hagyományos vagy épp a filmekből ismert anyagok helyett jóval valószínűbb, hogy könnyű szintetikus anyagokat fogunk használni. Bihari Gábor például a műanyagból készült, felfújható szerkezetű építményekben hisz. Aki látott már ugrálóvárat, el tudja képzelni őket.

Ezek szállítása jóval gazdaságosabb, mint például a fémeké, és lehetővé teszik nagyobb lakóterek kialakítását, melyekre szükség is lesz, ha fenntartható módon szeretnénk megvetni a lábunkat egy másik égitesten.

Önfenntartó, mini bioszférákat kell megalkotnunk

Vendégünk szerint egy-egy űrhajós számára legalább 300 négyzetméternyi növényekkel benépesített üvegház biztosíthatja a szükséges mennyiségű oxigént és élelmet. Ezek biztosítása nélkül egy űrbázis nem lehet fenntartható, hiszen folyamatosan kívülről szállítandó erőforrásokra szorul. Márpedig ez az ilyen missziók költségeit is, érthető módon, az egekbe emelné.

Ugyanez a kihívás áll fenn a vízzel is. A legjobb, ha a kérdéses égitesten valamilyen formában található víz, ebben az esetben a lelőhely közelében kell létrehozni az első bázisokat. A Hold esetében azt feltételezik, hogy a sarkok környékén találhatók olyan kráterek, melyek mélyére soha nem jut le a napfény, így ott fagyott formában talán találhatunk majd vizet. Ha viszont a vizet szállítanunk kell, akkor egyértelmű, hogy annak egyetlen molekuláját sem veszíthetjük el, mindet újra kell majd hasznosítanunk.

Tökéletes újrahasznosítás

És nem a víz lesz az egyetlen ilyen. Bihari Gábor szerint nagyjából minden tárgynak, amit egy távoli bolygóra viszünk, újrahasznosíthatónak kell lennie. Ha például egy eszközünk tönkremegy, akkor az anyagából egy 3D-nyomtató készíthet majd új tárgyakat, semmi nem mehet kárba. Vonatkozik ez a szerves hulladékra is, például a növények maradványaira vagy épp az emberi melléktermékekre.

A tökéletes újrahasznosításra a mindennapokban is törekedhetünk, annyiban mindenképp, hogy próbáljuk minimalizálni a hulladékainkat, ami pedig mégis termelődik, azt megfelelő módon kezeljük. Ha szerves hulladékra, konyhai zöldhulladékra gondolunk, akkor a komposztálás, vagy akár lakáson belül a gilisztakomposzt jelenthet megfelelő választ. Irodai környezetben viszont nehéz mit kezdeni a szerves hulladékkal. Erre a kihívásra jelent egy lehetséges megoldást a Planet Budapest Fenntarthatósági Expón is részt vevő Compocity megoldása.

Aki látta a Mentőexpedíció című filmet, el tudja képzelni, micsoda értéke lehet a világűrben némi szerves anyagnak: a történetben a főhős a saját székletével „oltotta be” az élettelen marsi port, melyben így aztán képes volt burgonyát termeszteni. Aki esetleg eddig nem látta a filmet, az – ha szeretné – csak azután nézze meg, hogy elolvasta Andy Weir A marsi című regényét, melyből a mozi készült, és amely összehasonlíthatatlanul nagyobb élményt jelent.

A podcastban ezeken túl szó lesz még arról, hogy:

  • miért vág neki az emberiség a távoli égitestek meghódításának,
  • hogyan lehet fenntartható egy holdbázis működése,
  • realitássá válhat-e valaha, hogy más planétákra költözzünk,
  • milyen találmányok kötődnek az űrkutatáshoz,
  • hol állunk most, és milyen újdonságokat hozhat a közeljövő az űrkutatásban.
A leghasznosabb háziállat képes komposztot gyártani a konyhai nyesedékből

Bár már egyre többen tudják, mit jelent a komposztálás, sokan olyan tevékenységnek képzelik, amit csak kertes házban, vidéken lehet végezni. Szerencsére ez egyáltalán nem így van. A NÉBIH „Maradék nélkül” elnevezésű programjának gilisztakomposzt-készítő workshopján a komposztálás egy olyan változatát ismerhették meg a résztvevők, amelyet akár egy belvárosi garzonlakásban is könnyedén lehet menedzselni.

Miért lenne fontos, hogy komposztálj?

A klímaváltozás kapcsán létezik néhány nem magától értetődő összefüggés. Ide tartozik az élelmiszer-pazarlás kérdésköre is, amit talán inkább az éhezéssel vagy a talajok túlhasználatával azonosíthatnánk, valamint a hozzá kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás is elképesztően magas. Olyannyira, hogy ha az élelmiszer-pazarlás egy ország lenne, Kína és az Egyesült Államok után a harmadik legnagyobb szennyező lenne. Ahogy a workshopot felvezető előadásból kiderült, Magyarországon az élelmiszer-hulladék több mint fele a háztartásokban keletkezik, így aztán nem kerülhető meg az sem, hogy ennek legalább egy részével helyben kezdjünk valamit.

A „Maradék nélkül” program

A NÉBIH által 2016-ban indított edukációs és szemléletformáló program célja az élelmiszer-pazarlás mérséklése. Ennek keretében számos jó gyakorlatot mutatnak be, nyomon követik a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét, és komoly hangsúlyt fektetnek a fiatalokat megszólító oktatási feladatokra is. Ahogy a program honlapján írják, a háztartásokat figyelemfelkeltő és motiváló üzenetekkel, gyakorlatias ötletekkel és hasznos ismeretekkel segítik az élelmiszer-pazarlás visszaszorításának útján.

Persze nem minden élelmiszer-hulladék, illetve elpazarolt (megromlott, fogyasztásra alkalmatlanná vált) élelmiszer komposztálható. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei három nagy csoportba sorolják az otthoni élelmiszer-hulladékot, alapvetően a keletkezésük megelőzésére fókuszálva. Ezek egy részének a keletkezése persze nem kerülhető el, hiszen például emberi fogyasztásra vagy más felhasználásra alkalmatlan alkotóelemekről van szó (ilyen pl. a csont). A szervezet 2022-es felmérése szerint azonban a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék több mint fele (51,93%-a) komposztálható lenne. Bár az élelmiszer-hulladék átlagos mennyisége már csökkenő tendenciát mutat, azzal is hatalmas előrelépést lehetne elérni, ha a komposztálható hulladékok zöme nem a hulladéklerakókon vagy az égetőkben végezné, hanem a komposztálókban.

Ebben segíthet a tervek szerint jövőre induló, a szerves hulladékok begyűjtését célzó program. Erről azonban egyelőre kevés az információ, vélhetően az eredetileg tervezett januári kezdés csúszni fog. Addig is otthon, akár a lakásunkban is nekiláthatunk a komposztálásnak!

Alábbi cikkünkben már körüljártuk a beltéri komposztálás lehetőségeit.

Komposztálj gilisztákkal!

A workshopon többen is arról számoltak be, és magam is így érzem, hogy a komposztálás nemcsak feladat – mint amilyen levinni a szemetet –, hanem hobbi. A komposztálás bármely formáját választjuk, egy folyamat részévé válunk, ahol a döntéseinknek súlya van, következményekkel járhat, ha nem figyelünk oda. A gilisztakomposzt esetében ez annyival több, hogy a komposztálást végző háziállatainkért is felelősek vagyunk, akik viszont cserébe lehetővé teszik, hogy akár a legkisebb belvárosi lakásban is komposztálhassunk.

A gilisztakomposzt előnyei:

  • kis helyen elfér,
  • beltérben működtethető,
  • nincsenek kellemetlen szagok,
  • hetekre magára lehet hagyni,
  • a háztartási zöldhulladék tetemes részét elnyelheti,
  • teljesen biztonságos,
  • gyerekek számára is szórakoztató, akik bevonhatók a folyamatba
  • nincs működési költsége,
  • saját bio tápszert állíthatunk elő vele növényeink számára.
gilisztakomposzt
Így néz ki a már elindított (megetetett), háromnapos gilisztakomposztom.

A gilisztakomposzt működési elve némileg eltér a kerti komposztálóétól. Itt a giliszták végzik azt a munkát, amit a lassú égés (a korhadás) a kerti megoldás esetében. A végeredmény azonban hasonló: fekete, humuszos közeg, amely ideális növényeink tápanyag-utánpótlására. Ez kiegészül a gilisztateának vagy komposztlének nevezett folyadékkal, mely a folyamat során képződik, és ugyancsak értékes, gazdag tápanyagforrás a növények számára.

Milyen giliszta kerüljön a ládába?

A gilisztakomposztban nem a mindenki által ismert klasszikus földigiliszták dolgoznak, így nem érdemes nekilátnunk eső idején begyűjteni őket. Három másik faj, a trágyagiliszta, a vöröslő giliszta és a horgászgiliszta azok, akiket be tudunk költöztetni a komposztálónkba, hogy elvégezzék a piszkos munkát. A horgászboltokban kapható giliszták az utóbbiak közül kerülnek ki, ott érdemes körülnéznünk.

Így építs gilisztakomposztálót!

Több módon is nekiláthatunk a komposztáló megépítésének, az interneten számos megoldásra találunk példát. Az alábbiakban egy általam már tesztelt és a workshopon is bemutatott technikát mutatok be.

Az építéshez és a komposzt elindításához az alábbiakra lesz szükséged:

  • két legalább 20 literes műanyag doboz, láda vagy vödör (fontos, hogy ezek egyformák legyenek), melyek lehetőleg nem átlátszók,
  • egy megfelelő fedő a dobozra,
  • fúrógép vagy más szerszám, amellyel lyukakat fúrhatunk a műanyagba,
  • lebomló anyagból készült textil, amit a doboz aljára helyezünk (használhatunk szúnyoghálót is),
  • kartonpapír (például tojástartó),
  • virágföld és/vagy kókuszrost,
  • kiszárított avar és/vagy bármilyen más hasonló anyag, például szalma vagy épp tiszta faforgács, fűrészpor,
  • egy doboz giliszta.
A felső dobozon látható apró lyukakon keresztül távozik a felesleges nedvesség, a tápanyagokban gazdag gilisztatea.

A gilisztakomposzt-építés lépései

  1. A doboz alját a képeken látható módon több helyen kifúrjuk; itt távozik majd a gilisztatea. Fontos, hogy kis lyukakat fúrjunk, hogy ne szökhessenek ki a gilisztáink. Hogy ebben biztosak lehessünk, a doboz alját érdemes kibélelni valamilyen lebomló textíliával esetleg szúnyoghálóval.
  2. A doboz tetejére is kellenek lyukak, ezek a szellőzésben játszanak fontos szerepet, gilisztáinknak ugyanis éppúgy szükségük van oxigénre, mint bármely más állatnak.
  3. A kifúrt dobozt helyezzük a másik dobozba! Hogy a gilisztateának legyen elég helye (elég akár néhány ujjnyi távolság a két doboz között), érdemes valamilyen távtartót alkalmazni. Ahogy a képen látható, a hulladékmentesség jegyében mi a giliszták dobozát használtuk e célra.
giliszták beköltözésük előtt
A gilisztákat kis műanyag dobozban vásárolhatjuk meg a horgászboltokban. Ha a doboz lakói kiköltöztek, akkor sem érdemes eldobni, fel tudjuk használni az építéshez.
gilisztakomposzt gilisztákkal
A gilisztakomposzt főszereplői: a giliszták.
  1. A felső doboz aljába mehet az „alom”. Előbb a kartonpapír, majd a föld és a többi összetevő. Az avar használata azért előnyös, mert ezzel „beolthatjuk” a komposztunkat, számos olyan élőlényt hozva a rendszerbe, melyek gyorsabbá és hatékonyabbá tehetik a komposztálást.
  2. Végül jöhetnek a giliszták. Azért fontos, hogy ne átlátszó dobozt válasszunk, mert a giliszták nem szeretik a fényt, menekülnek előle. Ezt a tulajdonságukat később kihasználhatjuk a humusz „szüretelésekor”.
  3. Az elkészült gilisztakomposztunkat „megetethetjük”. Érdemes minél jobban összevágott, esetleg turmixolt formában beletenni a zöldhulladékot, mert így gyorsabb lesz a komposztálódás. Arra viszont ügyeljünk, hogy ne etessük túl a rendszert, de ezt időközben úgyis ki fogjuk tapasztalni.
A föld és a giliszták tetejére jöhet egy kis avar, ami segít beindítani a komposztot.

Ha mindent jól csináltunk, akkor komposztunkhoz hónapokig nem kell majd hozzányúlnunk, az etetést és szükség esetén a nedvesítést leszámítva. Utóbbi létfontosságú, mert a giliszták csak nedves környezetben tudnak életben maradni, de fontos, hogy ne essünk túlzásba: a túl nedves komposzt sem kívánatos!

A gilisztakomposzt általában csak egy zárt doboz, az avatatlan szem talán ki sem szúrja, hogy különleges folyamatok zajlanak odabenn.

Mit tehetünk a komposztba, és mit nem?

Ebben a tekintetben lényeges eltérés nincs a gilisztakomposzt és a kerti komposztáló között; itt is ugyanazok a szabályok érvényesek.

A ládánkba kerülhetnek:

  • zöldség- és gyümölcshéj, megmaradt részek (ami már penészes, az inkább a kukába kerüljön),
  • kávézacc és teafű (ha a filter lebomló, akár vele együtt),
  • összetört tojáshéj,
  • elszáradt növényi részek, levelek, virágok.

Fontos, hogy a magas illóolaj-tartalmú zöldségekkel (például a káposzta- és retekfélékkel, hagymával) csínján bánjunk, a citrusfélék héját pedig lehetőleg kerüljük el teljesen!

Ne kerüljenek a gilisztakomposztba:

  • hús, csont, hal,
  • tejtermékek,
  • ételmaradék, bármilyen főtt étel,
  • csonthéjasok magjai,
  • zsír, olaj,
  • feldolgozott ételek.

Az esetleges problémákról és ezek megoldási lehetőségeiről hosszasan írnak a Humusz Szövetség oldalán, de szakmai tanácsokért érdemes felkeresni a közösségi oldalukat is.

A „Maradék nélkül” program workshopjának keretében elkészített gilisztakomposztom életéről és eredményeiről, illetve a hosszabb távú teendőkről (a humusz szüretelése, az esetleges problémák és ezek megoldása) egy későbbi cikkben számolok majd be.


Beltéren komposztálni más módszerekkel is lehet. Két éve, a Planet Budapest keretében mutatkozott be a magyar fejlesztésű Compocity, akik az idei, 2023-mas expón is megjelentek kiállítóként. A velük korábban készült interjúnkat ide kattintva olvashatjátok.

Új Design Terminal-sorozat a fenntartható megoldásokért

A Design Terminal innovációs ügynökség folytatta saját gyártású edukációs sorozatát. Az új évad a fenntarthatóságot és a társadalmi szerepvállalást helyezte a középpontba.

A Design Terminal 2022 tavaszán indította el Optimist First sorozatát, amelyben sikeres vállalkozókat kérdezett arról, hogy miért érdemes belevágni a vállalkozásindításba és milyen nehézségekre számíthatnak a startupok az úton. Az innovációs ügynökség számára az optimizmus nem csak egy tulajdonság, hanem egy szemlélet, amely szerint nem remélni kell a jövőt, hanem tenni érte. Ennek a gondolatnak a mentén jött létre a sorozat negyedik évada „Innovation that’s worth it” néven.

Az idei évad szereplői, a Respray, a Compocity és a Malom Projekt alapítói arról meséltek, hogy milyen indíttatásból vágtak bele vállalkozásaikba, és hogy ők hogyan igyekeznek megoldásokat találni a környezetvédelmet érintő kihívásokra.

Zámbó Gergely, a Respray egyik társalapítója – a Design Terminal sajtóközleménye szerint – elmondta, hogy társával, Réti Andorral közös fejlesztésük egyik leglényegesebb innovációja a sűrített levegő. Ezt a megoldást a hagyományos dezodorokban levő bután gázok helyett használják, lehetővé téve, hogy a palackokat természetes közegben is újra lehessen tölteni.

Pancsa Emese, a Compocity alapítója a komposztálás közösségformáló erejéről beszélt. A tevékenységüknek már a kezdetektől szerves része a fenntarthatósági pedagógia. A Compocity csapata rendszeresen beszélget gyerekekkel a komposztálásról és az egészséges életmódról, ezzel is hozzájárulva a szemléletformáláshoz. Amellett, hogy a Compocity irodaterekben, munkavállalói közösségek körforgásos gazdasági tevékenységének kialakítását támogatja, a nagyvállalatok segítségével már több közösségi térbe és iskolába helyeztek el CompoBotokat. Így az oktatási intézmények diákjai is megismerkedhetnek a beltéri komposztálással.

Tóth Ádám, a Malom Projekt megálmodója pedig arról mesélt az innovációs ügynökségnek, hogy a csapatával olyan tárgyakat készítenek, amelyeknek egészét vagy elemeit a háztartásban keletkezett műanyaghulladékból rakják össze. Tóth Ádám szerint a formatervezésben kiemelt szerepe van a hagyománynak, és szeretne arra törekedni, hogy a tárgyak, amelyeket megalkotnak, minél tovább használhatóak legyenek, ezzel egyfajta szoros köteléket képezve a termék és használója között.

A Design Terminal szeretné, ha a sorozat új évada segítene még több vállalkozást és embert arra ösztönözni, hogy közös erővel érjék el a fenntartható jövőt.

A fenntarthatósággal és azzal, hogy mi mit tehetünk bolygónk védelméért kiemelten foglalkozott a nemrég véget ért Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expó is.

Forrás, videók és kiemelt kép: Design Terminal

Mely élelmiszerek kerülnek a leggyakrabban a kukába?

Kicsit megszáradt, megfonnyadt, a hűtő legeldugottabb sarkába került, és elfelejtkeztünk róla, pár napja lejárt a minőségmegőrzési ideje, vagy éppen már nincs kedvünk a harmadik napon is ugyanazt ebédelni. Néhány gyakori ok arra, hogy miért is dobjuk a kukába az ételt, amit egyébként nem kellene.

Becslések szerint a világon évente 1,3 milliárd tonna emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer kerül a szemetesbe. Az Európai Unióban 2020-ban az egy lakosra jutó elpazarolt élelmiszer 131 kg volt. Hazánkban szerencsére ennél jobb a helyzet, „mindössze” 65 kg az egy főre eső mennyiség, amiből a tényleges pazarlás 25,2 kg. Optimizmusra ad okot – bár valószínűleg ez nagyrészt az egekbe szökő élelmiszeráraknak is köszönhető –, hogy a tendencia csökkenő: 2016 és 2021 között 7,9 kg-mal mérséklődött itthon a tényleges pazarlás mértéke.

Kép: maradeknelkul.hu

Ezeket az ételeket dobjuk a szemétbe a leggyakrabban

Készételek, ételmaradékok

Magyarországon a leggyakrabban elpazarolt élelmiszerek toplistáját az ételmaradékok vezetik, 10,7 kg/fő/év mennyiséggel. Ennek közel 43%-a folyékony halmazállapotú, például levesek, öntetek, szószok.

Megelőzés:
Ahol csak lehet (pl. rizs, tészta stb.), próbáljuk meg kiszámolni az adagokat, így elkerülhetjük, hogy túl nagy mennyiséget főzzünk.

Maradékmentés:
Az egy vagy több adag felesleges készételt a legegyszerűbben lefagyasztással tudjuk megmenteni. Gyakran előfordul azonban, hogy annyi csupán a maradék, amennyi egy étkezésre pont nem elegendő, vagy éppen az étel típusa nem engedi meg a fagyasztást (pl. panírozott húsok, tészta, rizs, burgonya). Ebben az esetben kereshetünk valamilyen maradékmentő receptet az interneten, amelyhez felhasználhatjuk a kidobásra szánt ételt, ráadásul egyúttal akár egészen új köntösbe is öltöztethetjük.

Zöldség és gyümölcs

A készételek után leginkább a zöldségek és a gyümölcsök kerülnek a kukába (4,5 kg/fő/év), a zöldségeket nagyobb mennyiségben pazaroljuk, mint a gyümölcsöket. Nagyon sokszor előfordul, hogy a még csak kicsit barnás vagy kissé fonnyadt zöldséget vagy gyümölcsöt máris inkább a szemétre – vagy jobb esetben a komposztra – hajítjuk.

Megelőzés:
Tároljuk a zöldségeinket és a gyümölcseinket megfelelő helyen, ha kell, a hűtőszekrényben! Folyamatosan nézzük, hogy nem kezd-e el valamelyik penészedni vagy rohadni, és ha igen, távolítsuk el a többi közül, vágjuk ki a rossz részét és fogyasszuk el, ami még ehető belőle!

Maradékmentés:
Vágjuk ki a fonnyadtabb vagy barnás részeket, és használjuk fel a többit akár krémlevesekhez, főzelékekhez, szószokhoz, smoothie-khoz. A fonnyadtabb gyümölcsökből készíthetünk lekvárt vagy csatnit. A zöldségek levelét sem kell a szemétbe – vagy a komposztba – tenni, számos zöldség levele felhasználható friss salátákhoz vagy főzéshez ételízesítőként egyaránt.

Komposztálás:
Akinek van kertje, annak mindenképpen érdemes egy kis komposztálót kialakítani. A technológiának köszönhetően már a lakásokban sincs akadálya a műveletnek, hiszen elérhető áron számos berendezés közül lehet válogatni. Az irodákban sem kihívás már a komposztálás, például a Compocity is erre kínál hatékony megoldást.

A leginkább elpazarolt élelmiszerek Magyarországon
Forrás: maradeknelkul.hu

Kenyér és pékáru

Sütőipari termékekből is igen nagy mennyiséget, 3,4 kg-ot dobunk fejenként a kukába. Sajnos, ehhez az is hozzájárul, hogy a manapság kapható pékáruk sokszor elég silány minőségűek, és nagyon hamar megszikkadnak, morzsálódnak.

Megelőzés:
Tároljuk a pékárut úgy, hogy a nedvességtartalma megmaradjon, de szellőzni is tudjon, például egy lenvászonból készült kenyérzsákban. Ha már látjuk, hogy túl sok kenyeret vagy zsömlét, kiflit vettünk, tegyük be a fagyasztóba, ahonnan mindig annyit tudunk elővenni, amennyi éppen szükséges!

Maradékmentés:  
Természetesen a penészes termék nem fogyasztható el, azonban a szikkadtabb pékárut használhatjuk egy pont ilyet igénylő recepthez (például töltött zsemléhez, mákos gubához, spenótfőzelékhez), a száraz kenyérből pedig kitűnő házi zsemlemorzsa készíthető, vagy felkockázva nagyszerűen felhasználható levesbetétként is. 

Tejtermékek

A különböző tejtermékekből is igen jelentős mennyiség landol a szemetesben vagy a lefolyóban, 2,4 kg/fő/év a pazarlás mértéke.

Megelőzés:
A tejtermékek közül a tej, a vaj, bizonyos sajtfélék, a juhtúró jól fagyasztható, valamint a tejszín is, amennyiben nem szeretnénk később habbá verni. A tejföl, a kefír és a joghurt azonban nem bírja a mélyhűtőt, ugyanis kicsapódik belőlük a zsír és grízes állaguk lesz.

A legjobb, amit tehetünk, hogy odafigyelünk a minőségmegőrzési idejükre, és lejárati sorrendben fogyasztjuk el vagy használjuk fel őket.

Maradékmentés:
Ha túl sok felesleges tejünk maradt, készíthetünk belőle paneer sajtot, felhasználhatjuk krémlevesekhez, süteményekhez, besamel szószhoz, vagy süthetünk belőle palacsintát. A megmaradt joghurthoz, kefirhez vagy tejfölhöz is számtalan maradékmentő receptet találunk. A megszáradt sajtot pedig reszeljük le és használjuk a tésztaételeinkhez, készítsünk belőle fondüt, sajtropogóst vagy krémlevest.

Díjazták a családokat támogató startupokat

2021. november 25-én a Millenárison ünnepélyes díjátadóval és fesztivállal lezárult a KINCS Smart Family startup verseny: a 80 pályázó közül 44-en jutottak a döntőbe, közülük 17-et jutalmazott a zsűri. A fődíjakban és a különdíjakban részesülő vállalkozások olyan okos megoldásokat kínálnak a családoknak, amelyek megkönnyítik a mindennapjaikat.

Nemzetközi szinten is egyedülálló kezdeményezésként a Családok Nemzetközi Napján, 2021. május 15-én Családügyi Innovációs Központot nyitott a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS). A KINCS Smart Family Centrum gazdasági és társadalmi szervezetekkel együttműködve azon dolgozik, hogy minél több értékes, a családokat támogató innovatív, okos megoldás jöjjön létre Magyarországon.  A központ meghirdette a KINCS Smart Family Nagydíj 2021 pályázatot: olyan startupok jelentkezését várták, amelyek megkönnyítik a családok életét, segítik a jólétüket és jóllétüket.

Az élet szinte minden területén figyelmet kapott már az innováció, ezért a magyar családok életében is alapvető fontosságú, hogy elérhetőek és hozzáférhetők legyenek a modern, okos megoldások. A KINCS Smart Family Centrum célja egy olyan platform létrehozása volt, amely támogatja és katalizálja a családok életét kényelmesebbé tevő fejlesztéseket. A magyar startup vállalkozások okos megoldásainak támogatásával a KINCS Smart Family Nagydíj 2021 startup verseny hozzájárult ahhoz, hogy nagyobb teret nyerjen az innováció a családok életében.  

A pályázó startupok hat kategóriában indulhattak: 

  1. Társadalmi és közösségi innovációk a családi kapcsolatokért
  2. E-egészség – új orvosi technológiák a családok egészségének megőrzése érdekében
  3. A jövő oktatása – modern oktatási technológiák a különböző generációk számára
  4. Okos családi otthonok
  5. Családi kassza – pénzügyi tudatosság a családban
  6. Zene és kreatív megoldások a családnak – szórakozási és fejlődési lehetőségek az együtt töltött minőségi időben 

A 80 jelentkezőből – az elődöntőben előadott pitchek alapján – 44 startup jutott tovább a verseny döntőjébe, ahol a zsűri 17 díjat ítélt oda. Emellett, a 44 startup elnyerte a Smart Family Package díjat is, amely fél éves bemutatkozási és promóciós lehetőségeket biztosít számukra.

A KINCS-hez csatlakozó partnereknek köszönhetően 17 díj átadására is sor kerülhetett, az Innovációs és Technológiai Minisztériumon kívül több magyar nagyvállalat is csatlakozott a programhoz, a Tungsram, a MOL és a Design Terminal is felajánlott különdíjakat.

A nyertesek és díjaik: 

  • KINCS Smart Family Nagydíj I. helyezett: gyerekkel.com
  • KINCS Smart Family Nagydíj II. helyezett: Fehérvár Hero
  • KINCS Smart Family Nagydíj III. helyezett: Money Mate applikáció
  • KINCS Smart Family Nagydíj – Női Startupper különdíj: Hackenberger Erika – SMARTZILLA
  • KINCS Smart Family Nagydíj – Okos Fiatalok különdíj: CURION
  • KINCS Smart Family Nagydíj – Egészséges Családokért különdíj: Potzak
  • KINCS Smart Family Nagydíj – Tanuló Családokért különdíj: Praktikid
  • KINCS Smart Family Nagydíj – MOL különdíj: APHEX GAMEZ
  • KINCS Smart Family Nagydíj – Tungsram különdíj: Green Drops Farm
  • KINCS Smart Family Nagydíj – Tungsram Ilex Innovációs Piactéri különdíj: Munch
  • KINCS Smart Family Nagydíj – Tungsram Ilex Innovációs Piactéri különdíj: Darts Matek
  • KINCS Smart Family Nagydíj – Tungsram Ilex Innovációs Piactéri különdíj: BOOKR Kids
  • KINCS Smart Family Nagydíj – Tungsram Ilex Innovációs Piactéri különdíj: Végtagmentő Applikáció
  • KINCS Smart Family Nagydíj – Tungsram Ilex Innovációs Piactéri különdíj: Compocity
  • KINCS Smart Family Nagydíj – Design Terminál mentorálási különdíj: Gyógyszerész a Háznál – Van Időnk Önre
  • MOL ajándék Limózás (50 ezer Ft értékben): Legyünk Család
  • MOL ajándék Limózás (50 ezer Ft értékben): Mozdulj Ki

(forrás: KINCS)


Vajon mi lesz 2021 legelőremutatóbb, legfenntarthatóbb projektje?

2021. december 3-án kiderül a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expón és Világtalálkozón!
Bővebb információk a képre kattintva:

A Greendex Jövőbemutató rovata hónapról hónapra mutatott be olyan vállalkozásokat, projekteket és előremutató kezdeményezéseket, amelyek a maguk területén egyedülállót alkotnak, és teszik mindezt a fenntarthatóság és a bolygónk jövője érdekében

WASTEREVOLUTION – Responsibility

Egy meetup fenntarthatóságról, változásokról és lehetőségekről

A WASTEREVOLUTION: RESPONSIBILITY meetup mindennapi életünk különféle aspektusából járja körbe a változás, a fenntarthatóság, környezettudatosság és a felelősség témaköreit. November 10-én hét izgalmas kerekasztal-beszélgetéssel várjuk az érdeklődőket a Budapest Music Centerben.

Célunk, hogy szakemberek, nagyvállalatok és kreatív alkotók bevonásával közös platformot teremtve elinduljon egy konstruktív beszélgetést arról, pontosan mi is zajlik körülöttünk, mik az ok-okozati összefüggések, ebben kinek mi a szerepe, mik a lehetőségei és irányai, milyen válaszokat adhatunk a fenntarthatósággal kapcsolatos kihívásokra.

Divat: green gardrób

A divat, az öltözködés, valamint a testápolás terén is egyre hangsúlyosabb szerepet kap a fenntarthatóság, a tudatos szemlélet, melyek szép lassan átalakítják a hazai piaci szereplők gondolkodásmódját és célkitűzéseit is. A trendek folyamatos, gyors változásában érzékelhető az állandó fogyasztásra való gerjesztés, miközben a fast fashion és a second hand irányzatok kedvelői fokozatosan egymásnak feszülnek. Milyen alternatív lehetőségei vannak a vásárlóknak? Milyen kihívásokat rejt a bespoke tervezés és miért fenntartható időtálló, stílusos darabokkal megtölteni a gardróbunkat? Merre tart a hazai szépségipar és milyen új innovációk vannak ezen a területen?

Időpont: 10:00 – 10:45

Moderátor: CSALÁR Bence (blogger)

Résztvevők:

  • BALOG Fanni Kitti és RAGÁLYI Lili (SZERKÓ Budapest)
  • HALMI Fanni (fannihalmi upcycle bridalwear)
  • HEGEDŰS Zsanett (textilszakértő és bespoke tervező)
  • JUHÁSZ Ágnes (RERUHA)
  • DÉNES Barbara (Plantethics)

Bolygó: a végtelenbe és tovább

Ma már a természetvédelem témakörében született cikkekben, filmekben nem csak távoli kontinensek veszélyeztetett fajairól hallhatunk. A klimatikus problémákat, globális környezeti válságot bemutató elrettentő képkockák, sürgetve kongatják a vészharangot. Közvetlen környezetünkből egy kissé távolabb tekintve bolygónk folyamatos alakulását követhetjük nyomon. Olyan ez mint egy érzékeny kártyavár, amelyet minden új tétel és fuvallat újra és újra átformál. Rombolunk és épülünk a végtelenbe és tovább … A beszélgetés során közeli és távoli hatásokat vizsgálunk és olyan fogalmakat próbálunk értelmezhetővé tenni, amelyeket eddig maximum David Attenborough népszerű traktusaiból ismerhettünk. Mi a klímaváltozás és az éghajlatváltozás és hogyan is hathat ez ránk Magyarországon? Mi történik ha felbomlik az ökoszisztéma? Mi a környezetszennyezés és hogyan hatnak erre az érzékeny rendszerre a felhalmozódó hulladéktípusok? Mit tehet az egyén? Mi az ember valódi felelőssége? Milyen döntések határozzák meg a jövőt?

Időpont: 11:00 – 11:45

Moderátor: SÁPI Zsófia (Greendex, főszerfkesztő)

Résztvevők:

  • SZEBENYI Péter (marketingszakértő, környezetvédelmi influencer, Klímapolitikai Intézet)
  • SÓDAR Gabriella (Kékbolygó Alapítvány)
  • FERENCZI Attila (RECOBIN – alapító, ügyvezető)
  • JENEI Dávid (Solar Decathlon)

Életmód: otthon édes …

A legkisebb közösségünk a család, ahol együttes munkával létrehozhatunk egy tudatosabb fenntarthatóbb életteret. De vajon mitől válik komfortossá és közben közel zero wasté egy otthon? Hogyan lehet minél kisebb az ökolábnyomunk? Milyen nehézségekkel jár a váltás, mik lehetnek az első lépések és hogyan találhatjuk meg kedvenc termékeink fenntartható verzióit? Nem titok, hogy a jobb világ felé vezető úton minden apró lépés számít és hol máshol kezdhetnénk el a munkát, mint otthon a saját szokásaink formálásával. Egyéni felelősségünk megismerése, vagy éppen felismerése pedig elindíthat a közös társadalmi felelősségvállalás útján. De az Instagramot görgetve a tökéletes képeket szemlélve, miért tűnik mégis olyan távolinak és elérhetetlennek sokak számára ez az életmód és mit tesznek kedvenc márkáink, hogy segítsék ezt a folyamatot?

Időpont: 12:00 – 12:45

Moderátor: NAGY Réka (ökoanyu)

Résztvevők:

  • WERTÁN Sára (about a home)
  • CSORBA Noémi (Falusi Kosár)
  • FARKAS Zsuzsanna (Compocity)
  • Nogell Márta (IKEA)
  • ŐRFI Eszter (Greenster)

Csomagolás: tudatos gyártás / fogyasztás

Ételpazarlás, szeméthegyek, éhínség, füstölgő gyárkémények, fogyasztói társadalom, “gyorsan bedobós” falatok, innovatív vállalatok és vészjelzésre reagáló startupok. Egyre több vásárló törekszik felvenni a harcot a fogyasztással járó mértéktelen szeméttel és céltalan pazarlással. Öko boltok, csomagolásmentes üzletek és egyre divatosabb vászonzsákok, cekkerek motiválják a tervezésre és az előrelátásra a boltokba érkezőket. Biztosan letéped még azt a műanyag zacskót? Szükség lesz a plusz egy pakk tejre vagy a lejárat után a kukában végzi? Főzni vagy rendelni esetleg beszaladni egy burgerre? A nagyobb vállalatok is támogatják a folyamatot a megújuló szabályozásokhoz és a változó igényekhez alkalmazkodva a gyártásban, a csomagolásban vagy akár a kínálat tekintetében. Mit tesznek ők és mit tehetünk mi?

Időpont: 13:30 – 14:15

Moderátor: RIDEG Richárd (műsorvezető)

Résztvevők:

  • BELAYANE Najoua (MUNCH)
  • MACZELKA Márk (SPAR)
  • MIHÁLY Eszter (HELL Energy)
  • SIPOS Melinda (Ligeti Bolt)
  • NAGY Gréta (Progress Étteremhálózat Kft. környezetvédelmi szakértő, DANDELION Kft. ügyvezető)
  • DR. HORVÁTTH Sarolta (Rakun Dobozközösség)

Mobilitás: mindig úton

A közlekedés, mobilitás, üzleti vagy kedvtelés célú utazásaink egyre gyorsuló mindennapjaink szerves részét képezi. Hosszú órákat töltünk az autóinkban vagy éppen buszokon, villamosokon, kerékpáron. A COVID járvánnyal és az egyébként is folyamatosan változó felhasználói igényekkel egy új jövőképet ígérő világba csöppenhettünk. A közösségi közlekedés átalakulása pedig kihatással van az autóiparban megjelenő legújabb tendenciákra is. Az elektromos autók, robogók, benzin vs. dízel háborúban, a külföldi városok mintáit szemlélve az ismert városképek, közlekedési modellek folyamatosan formálódnak. Vajon melyik eszköz az igazi? Milyen fejlesztések állnak előttünk? Léteznek egyáltalán tökéletes megoldások? Mit ígér a jövő és mit tehetünk most?

Időpont: 14:30 – 15:15

Moderátor: MIHÁLOVITS András (Millásreggeli)

Résztvevők:

  • PANTL Péter (MOL)
  • VÁLYI István (Speedzone, újságíró)
  • MICHELISZ Norbert (autóversenyző)
  • NÉMETH Balázs (Porsche Hungária Zrt.)
  • VÁRKONYI Gábor (újságíró, autóipari szakértő)
  • WEINGARTNER Balázs (HUMDA Zrt. – elnök, vezérigazgató)
  • KÉZY Béla (MEGAKOM Kft. – ügyvezető, sétálható város koncepció)

Kultúra: reflektorfényben egy új jövő

A művészet, az alkotás, a szórakozás, a kultúra különböző ágazatai, ugyanúgy nélkülözhetetlen szerepet töltenek be életünkben, mint a közlekedés, az oktatás vagy éppen a gasztronómia. Kétségtelen, hogy a kultúra olyan elengedhetetlen módon színesíti a mindennapjainkat, hogy a járvánnyal érkező hirtelen bezártsághoz kihívás volt alkalmazkodnia mindenkinek. A kultúra különböző területeit szemlélve, akár a mindig módosuló igényeket, akár a fenntarthatósági, környezettudatossághoz kapcsolódó trendeket nézzük, mindig új irányok alakulnak. Ebbe a folytonos fejlődésbe, formálódásba, művészi szemléletek és fókuszpontok váltakozásába robbanásszerűen érkezett meg a járvány, ezzel egyes folyamatokat felgyorsítva vagy éppen új utakat megvilágítva azzal a bizonyos reflektorfénnyel. Hogyan élte meg ezt az egyén, a művész vagy éppen a közönség? Hogy élte túl a szektor a hirtelen jött változásokat? Milyen hatásokra számíthatunk hosszabb távon? Milyen irányt ígérnek az új ideák? Hogyan találkozhat a szórakozás, a kultúra, a képzőművészet, a színház, az előadóművészet a fenntarthatósággal?

Időpont: 15:30 – 16:30

Moderátor: CSEPELYI Adrienn (szerkesztő, újságíró, író)

Résztvevők:

  • SCHOBLOCHER Barbara (zenész, énekes)
  • WEILER Péter (képzőművész)
  • DOMINUS Ákos (Sziget)
  • SINKOVICS Ede (képzőművész)
  • GESZTI Péter (zenész, dalszövegíró, producer, szinkronszínész és előadóművész)
  • GAJZÁGÓ György (CCA – igazgató)

Turizmus: újra szabad?!

A távolságok a légi és a közúti közlekedés fejlődésével párhuzamosan szűntek meg és az üzleti vagy szabadidős célú utazások hétköznapinak számító programmá váltak. A COVID járvánnyal az utazások száma drasztikusan visszaesett és új csatornákat kellett találnunk a kapcsolattartásra vagy éppen a kikapcsolódásra. Éttermek, szálláshelyek zárták be a kapuikat vagy éppen új egységek halasztották el a várva várt megnyitót. Mi történt és hogyan reagált a szektor a változásokra? Mi a túlélés titka? Mi nyújthat kikapcsolódást egy lassabb, zártabb világban? Milyen hatásokra számíthatunk hosszabb távon? Lehet fenntartható a turizmus? Működhet környezettudatosan egy étterem vagy egy borászat? Mit ígér a jövő?

Időpont: 16:45 – 17:30

Moderátor: BÁRÁNY Róbert (szerkesztő, műsorvezető, világutazó)

Résztvevők:

  • HAVAS Dóra (Lila füge)
  • MÉSZÁROS Zoltán (Veszprém-Balaton 2023 Zrt.)
  • NÉMETH Edvárd és KOCSIS Dóra (Talpalatnyi Történetek, slow living, slow travel)
  • VARGA G. Gábor (Egek Ura Blog – alapító, Unio Media tartalomigazgató)
  • SZILÁGYI Bence (Grand vin de Barnag – natúr borász)
  • PARDI Dorina (Szallas.hu)

A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Az alábbi űrlap kitöltésével jelezheted felénk, ha szeretnél részt venni a meetupon: https://forms.gle/ECiaNsoeYjaQcPmu9

Highlights 2021. 40. hét összefoglalója
compocity komposztáló
Magyar fejlesztésű beltéri komposztáló mutatkozik be a Planet Budapesten

Magyar fejlesztésű beltéri komposztálót tekinthetnek meg a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó látogatói – mondta az államfő a Kék bolygó című podcast hétfői adásában.

Áder János szerint a Compocity ökorobot hozzájárulhat a körforgásos gazdaság kialakításához, ha széles körben elterjed. Fenntarthatósági kihívásoknál – hangsúlyozta – mindig a legfontosabb kérdések egyike, hogy mit tehet tenni a mindennapokban, egyéni szinten milyen lehetőségek nyílnak meg akár az élelmiszerpazarlás, akár a klímaváltozás elleni cselekvésre.

A levegő nélküli, szagtalan eljárás a műtrágyáéhoz hasonló beltartalmi értékű komposztot készít és több alapanyagot tud feldolgozni, mint a közismert kerti komposztálás. Kerülhet bele például szilárd tejtermék, hús, déligyümölcs is – derült ki a beszélgetésből.

A Compocity november 29. és december 5. között, a Planet Budapest 2021-en lesz látható a budapesti Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban – mondta az államfő.

(Forrás: origo.hu Kép: Compocity)

Tegyünk a fenntartható munkahelyért is!

Korántsem mindegy, hogy munkahelyünk mennyire fenntartható. Pár apró dologgal a munkaidőben is zöldek maradhatunk, de az is igaz, hogy sok múlik a munkáltató hozzáállásán.

A low waste életmód – hogy a mindennapjainkban kevesebb szemetet termeljünk, és csökkentjük ökológiai lábnyomunkat – nem ismeretlen a magyar emberek számára sem, és az élet minden területén kezd teret hódítani magának. Többször cikkeztünk mi is csomagolásmentes üzletekről, fenntartható divatról és alternatív energiaforrásokról.

Egy kutatásból kiderült, hogy a válaszadók 77%-a otthon szelektálva gyűjti a szemetet, valamint 61%-nak nem okoz gondot lemondani a műanyag zacskóról és az egyszer használatos tárgyakról. Igen impozánsak ezek az adatok, és mutatják, hogy igényünk van a fenntartható életmódra. Ellenben ne feledjük, hogy a napunk (és az életünk) harmadát bizony a munkahelyünkön töltjük. Természetesen a covidos időkben a home office jóvoltából ez sokunknak egy és ugyan az, de minden bizonnyal hamarosan újra elfoglalhatjuk régi íróasztalunkat. Ezért sem mindegy, hogy munkaidőben mekkora az ökológiai lábnyomunk. Igenis felelős a munkáltató, hogy milyen körülményeket teremt, de számtalan olyan trükk vagy odafigyelés van, ami csak rajtunk áll.

Sokszor csak rajtunk múlik a zöldítés

Az étkezés sarkalatos terület, hiszen minimum egy főétkezés beleesik ebbe a munkaidőbe. Mint kiderült, az otthonról hozott ebédnél, már szívesen használunk tartós dobozt, vászon- vagy többször használatos műanyag zacskót. De ha rendelünk, vagy kiugrunk ennivalóért akkor is figyelhetünk a Földre. Ha a közeli étterembe a saját edényünket visszük, már spóroltunk is egy műanyag dobozt. Az eldobható étkészlet alternatívája pedig lehet a magunknál hordott fém evőeszköz.

Ebéd után jó inni egy frissítő üdítőt, de ha minden nap csak egy üveggel veszünk, azzal évente több mint 250 műanyag palackot termelünk, csak a munkahelyen. Remek alternatíva lehet egy irodai szódagép beszerzése. Érdemes összebeszélni pár kollégával, mert hamar visszajön az ára, és számtalan cukormentes vagy természetes szirup kapható hozzá. Svédországba olyannyira kedvelt, hogy a háztartások 20%-ban már van ilyen gép.

A munkahelyi kávé fogyasztása sarkalatos pont. A műanyag poharas kávéautomatákat kerüljük, vagy legalábbis rendszeresítsünk saját bögrét. A fiatalabb korosztály körében az otthonról, termoszban hozott kávé is egyre népszerűbb. Ha külső területen dolgozunk, egy jó termosszal nem kell lemondani a meleg kávéról. A kapszulás kávét 1986-ban az irodai lét egyszerűsítésére hozták létre, de sajnos a kis alumínium kapszulák komoly terhet jelentenek a környezetnek, különösen úgy, hogy csupán 30%-uk kerül újrahasznosításra. Pedig számtalan leadópont létezik, és nem egy gyártó az új rendelésnél elviszi a használtakat. Tehát ha közös a kávé, rendeljünk egy helyről, és le is tudjuk a visszaváltást, ha nem, akkor csak rajtunk múlik, hogyan gyűjtjük és adjuk le a kapszulákat.

A munkáltatónak is tennie kell a fenntarthatóságért

Sok esetben a munkáltatónak kell megteremteni a fenntartható feltételeket. Az nehezítheti a dolgokat, hogy számtalanszor a munkaadó is csak bérli az irodát vagy telephelyet, és más az üzemeltető. De ne érezzük magunkat kicsinek, bátran ajánlhatunk, vagy lobbizhatunk bizonyos dolgokért. Jó példa erre a szelektív hulladékgyűjtés, de ne álljunk meg a hagyományos anyagoknál. Egy elemgyűjtő beszerzése se ördöngösség, ingyen lehet igényelni, és utána a forgalmazó átvállalja az ürítéssel járó nehézségeket. Egy célnak valóban megfelelő munkahelyi biciklitároló nagyban ösztönzi a munkavállalókat a kerékpáros közlekedésre, érdemes ezért is kardoskodni. Bár alapvetően az irodai takarítás is a munkaadó feladata, de a ma már elérhető fenntartható tisztítószerek használatával sokat lehet faragni a munkahely karbon lábnyomából.

A fenntartható munkahely igazi érték

A Profession.hu reprezentatív felméréséből kiderült, hogy bizony igen is érték a munkavállalónak a környezetbarát munkahely, és ha úgy adódik, előnyben részesítik azt, ahol adottak a feltételek.

Azoknak a cégeknek, akik nemzetközi pályázatokban kívánnak részt venni, már évekkel ezelőtt eleget kellett tenniük bizonyos környezeti feltételeknek, de ez jellemzően a nagyvállalatokat érintette, míg a kis-és középvállalatok esetén még bőven van tennivaló e tekintetben. Energetika és a fűtés modernizálás sarkalatos pont, hiszen a rezsi az egyik legnagyobb felmerülő költség, és az elavult nyílászárók miatt rengeteg energia veszhet el. Nem utolsó sorban télen az ott dolgozóknak nem kell dideregni. Szerencsére az Unió – a klímasemlegesség elérése érdekében – komoly energetikai pályázatokat hirdet, az elkövetkezendő 10 évben 35 millió épület felújítását tervezi, és erre a kis-és középvállalkozások is pályázhatnak.

A szelektív gyűjtés mindenek felett!

Az említett kutatásból az is kiderült, hogy a válaszadók 82%-nak fontos, hogy a munkahelye környezettudatosan működjön, és 87%-uknak a szelektív gyűjtés is kulcskérdés. De korántsem szerepelnek ilyen jól a munkahelyek. Átlagosan 66%-ukban van lehetőség szelektálásra – jellemzően papírt és műanyagot gyűjtenek külön – de az másféle szektorok eltérően teljesítenek. Az államigazgatásban dolgozók körében a legmagasabb azok aránya (39%), akiknek nincs lehetőségük a munkahelyükön külön gyűjteni a szemetet.

Sajnos azok száma is igen magas (33%), akiknek bár fontos lenne a környezet, de úgy gondolják, túl kicsik ahhoz, hogy változtassanak a dolgokon. Ebben az esetben a munkáltató irányadóként is előléphet, pozitív erőfeszítésekkel edukálhatja is a dolgozóit.

A Budapest Bank érdekes módját választotta a figyelemfelhívásnak, hiszen az alternatív művészeti projektekben és trash art-ban utazó HybridCycle-el összefogva ötvözték a munkahelyi szelektívgyűjtést és a szobrászművészetet. A Hybridart alkotói pályázatára a környezetért elhivatott művészek jelentkezését várják. A győztes pályázónak majd a Budapest Bank 2 irodájában 3 hónap alatt összegyűlt szelektív szemét felhasználásával kell a témára felhívó installációt alkotnia, mindezt magas hozzáadott művészeti értékkel. A győztes művész 750.000 forintos fődíjban részesül, munkája kiállításra kerül a Budapest Bank központjában.

A trash art kortárs művészeti ág, az alkotásokra jellemző a figyelemfelkeltés.
Fotó: www.trashart.hu

Összegezve, az irodai komposztálás még távol van a komfortzónánktól, bár már ebből is lézetik kompakt, kuka nagyságú változat. Mi a Greendex szerkesztőségében egy giliszta komposztot tervezünk telepíteni, mely szintén nem egy kivitelezhetetlen vállalkozás. A lényeg, hogy fontos számunkra a munkahelyi fenntarthatóság, ösztönözzük munkáltatónkat és szorgalmasan használjuk a szelektív szemetest, még akkor is, ha nem készül szobor a kukánk tartalmából.

Fotók: canca.com

search icon