Hazánkban egyre elterjedtebb a csirkefogyasztás, ez pedig egyre több szerves hulladékkal jár. Ebben lát lehetőséget egy fiatal magyar agrárszakember, aki szerint a baromfitrágya kiváló tápanyagpótló lehet.
Kiss Nikolett Éva, a Debreceni Egyetem doktorandusza kutatásokat végzett annak kapcsán, hogy mennyivel kisebb környezeti terhelést jelent a baromfitrágya használata a műtrágyával szemben. Az általa elért eredmények az ökogazdálkodás megvalósítása mellett segítséget nyújthatnak a műtrágyaellátás esetleges zavarainak ellensúlyozásában.
A hazai csirkefogyasztás évente eléri a fejenként 25 kilót a KSH 2020-as adatai szerint, a baromfifogyasztás értéke azonban világszinten is növekszik. A húsáért termelt csirke mennyisége 2000-ben 14,38 milliárd darab volt, 2020-ban pedig már közel 33,1 milliárd. A termelés növekedésével a baromfitrágya hasznosítása is előtérbe kerül, miután az európai zöld megállapodás egyik fontos célkitűzése a szerves trágya használatának támogatása a műtrágyával szemben.
Kapcsolódó bejegyzések
Környezetbarát műtrágya-alternatíva a WC-ből
Az emberei vizelet és széklet újrahasznosítása kiváló környezetbarát alternatívája lehet a műtrágyáknak.
A fiatal agrárszakember, aki a K&H fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat PhD kategória 1. helyezettje, azt vizsgálta, hogyan lehetne minimalizálni a csirketartáshoz kapcsolódó környezeti terhelést, hasznosítva az ott keletkező szerves hulladékot.
A csirketermelés nemcsak az élelmezésben, hanem a termőföld tápanyagtartalmának fenntartható visszapótlásában is komoly szerepet játszhat. A komposztált és pelletált baromfitrágya (CPPL) ugyanis egy környezetkímélő termék
– fogalmazott Kiss Nikolett Éva, aki azt is elmondta, hogy kutatása a környezeti hatások elemzésére irányult, ennek eredményeként pedig a CPPL előállítása kisebb környezeti terhelést és megfelelő alternatívát jelent, ráadásul ökológiai gazdálkodásban is hasznosítható.
Az általa elért eredmény azért kiemelt jelentőségű, mert az Európai Bizottság Ökogazdálkodási Akcióterve szerint 2030-ig az ökogazdálkodással érintett mezőgazdasági területek arányát 25 százalékra kell növelni, ennek elérésében pedig komoly szerepet játszhat a drága és olykor nehezen elérhető műtrágya kiváltása.
(Forrás: agroinform.hu)