Az éghajlati válság, a biológiai sokféleség csökkenésének és a hulladék leküzdéséhez az emberiségnek át kell térnie a körkörös gazdaságra, ahol minden erőforrást újrahasznosítanak. Miért ne hasznosíthatnánk újra a saját testünk hulladékát műtrágyaként, feltéve, hogy nem áll fenn annak a veszélye, hogy káros mikrobák vagy gyógyszerek nyomai az elfogyasztott terményekbe kerüljenek? A növények növekedéséhez szükséges legtöbb tápanyag az emberi vizeletben és székletben található. A vizelet különösen gazdag nitrogénben és káliumban, és nyomokban tartalmaz olyan fémeket is, mint a bór, a cink és a vas. Az széklet pedig elméletileg más tápanyagokat, például foszfort, kalciumot és magnéziumot vagy értékes szerves szenet szállíthat a talajba.
A Frontiers in Environmental Science című folyóiratban egy új tanulmány kimutatta, hogy az emberi ürülékből újrahasznosított modern „zöld” anyagok kiváló – és ami fontos, biztonságos – műtrágyák lehetnek a mezőgazdaság számára.
Bebizonyítottuk, hogy az emberi vizelet és széklet újrahasznosításából származó anyagok életképes és biztonságos nitrogénműtrágyák lehetnek a káposztatermesztéshez. A nitrifikált emberi vizeletből származó műtrágyák hasonló hozamot adtak, mint a hagyományos műtrágyatermékek, és nem mutattak semmilyen kockázatot a kórokozók vagy gyógyszerek átvitelét illetően.
– mondta Franziska Häfner vezető szerző, a Hohenheimi Egyetem (Stuttgart, Németország) PhD hallgatója
„A nitrifikált vizeletműtrágyák és az ürülékkomposzt együttes alkalmazása némileg alacsonyabb terméshozamhoz vezetett, de hosszú távon növelheti a talaj széntartalmát, elősegítve az éghajlatilag ellenálló élelmiszertermelést.”
Häfner és munkatársai összehasonlították a Leibniz Institute of Zöldség- és Dísznövénytermesztési Intézetben 2019 június és október között termesztett fehér káposzta piacképes terméshozamát homokos, agyagos vagy iszapos talajú, négy újrahasznosított műtrágyával dúsított parcellákon, amelyeket fokozatosan juttattak ki a vegetációs időszakban. A kutatók referenciaműtrágyaként a kereskedelemben kapható szerves vinaszt használták, amelyet bioetanol-gyártásból származó biomassza-maradékok fermentációjával állítanak elő.
Vizelet és széklet külön-külön gyűjtve
Két úgynevezett „nitrifikált vizeletműtrágyát” (NUF) is teszteltek, a széklettől elkülönítve gyűjtött emberi vizeletből szintetizált modern terméket, amelyekben a nitrogéntartalmú vegyületeket a mikrobák értékes ammóniummá és nitráttá alakítják. Az első NUF az Aurin volt, amelyet nemrégiben engedélyeztek a humán mezőgazdaságban Svájcban, Liechtensteinben és Ausztriában. A második a CROP (kombinált regeneratív bioélelmiszer-termelés), amelyet a Német Repülési Központ Repülési Orvostudományi Intézete fejlesztett ki a Hold vagy Mars bázisokon lévő szennyvíz újrahasznosítására. Ellentétben az Aurinnal, amely már forgalomban van – és amelyhez a legtöbb gyógyszert kiszűrik, illetve a legtöbb kórokozó elpusztul a gyártási folyamat során – a CROP szűrőrendszer még fejlesztés alatt áll. Emiatt Häfner csapata steril szintetikus vizeletből származó CROP műtrágyát használt ebben a vizsgálatban. A NUF-ek káposzta növekedésre gyakorolt hatását a talajra külön-külön, vagy a száraz WC-kből újrahasznosított székletkomposzttal kombinálva tesztelték.
A műtrágyák okozzák a globális kibocsátás több mint 2 százalékát
A káposzta értékesítésének piacképes hozama hektáronként 35-72 tonna között mozgott. Ez a terméshozam az Aurinnal, CROP-val vagy vinasszel trágyázott parcellákon volt a legmagasabb, a legalacsonyabb (talajtípustól függően 20% és 45% között alacsonyabb) a kizárólag székletkomposzttal trágyázott parcellákon, és közepes a NUF-ekkel kiegészített székletkomposzt esetében. A hozam homokon volt a legmagasabb, iszapon közepes, agyagon pedig a legalacsonyabb. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a NUF-ekkel trágyázott talajok ugyanolyan termékenyek, mint a kereskedelmi forgalomban széles körben használt vinasszel ellátottak.
A székletkomposztban lévő gyógyszerek alacsony kockázata
A szerzők 310 vegyi anyag jelenlétét is megvizsgálták a székletkomposztban, a gyógyszerektől a gumiadalékokig, az égésgátlókig, az UV-szűrőkig, a korróziógátlókig és a rovarriasztókig. Ezeknek csak 6,5%-a volt jelen a kimutatási határ felett a komposztban, habár alacsony koncentrációban – köztük 11 gyógyszer is – megjelentek. Utóbbiak közül csak a fájdalomcsillapító ibuprofen és a görcsoldó és hangulatstabilizáló karbamazepin volt kimutatható a káposzta ehető részeiben, kifejezetten alacsony koncentrációban (1,05 és 2,8 μg/kg között). Ez azt jelenti, hogy több mint félmillió káposztafejet kellene megenni ahhoz, hogy egy karbamazepin tablettának megfelelő adagot felhalmozzon.
„Általában alacsonynak tűnik annak a kockázata az emberi egészségre nézve, hogy a gyógyszerészeti vegyületek a székletkomposzt felhasználásával az élelmiszerrendszerbe kerülnek” – állapították meg a szerzők.
Óriási potenciál
Dr. Ariane Krause, a németországi Großbeerenben található Leibniz Zöldség- és Dísznövénytermesztési Intézet tudósa elmondta: „Tanulmányi eredményeink azt mutatják, hogy a nitrifikált vizeletműtrágyák, mint például az Aurin és a CROP, óriási potenciállal bírnak műtrágyaként a mezőgazdaságban. Amellett érvelnek, hogy a jövőben nagyobb mértékben használják fel ezeket az újrahasznosított termékeket.”
A németországi hagyományos szintetikus ásványi műtrágyák akár 25%-a is helyettesíthető emberi vizeletből és ürülékből származó műtrágyák újrahasznosításával, ha megfelelően vannak előkészítve és minőségellenőrizve. Az állattenyésztés és a takarmánynövénytermesztés csökkentését magában foglaló mezőgazdasági átállással együtt még kevesebb műtrágyára lenne szükség, ami például a fosszilis földgáz fogyasztásának csökkenését eredményezné.
– mondta Krause.
(forrás: miragenews.com)
