Egy új kutatás szerint a szintetikus nitrogénműtrágyák az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 2,1 százalékáért felelősek.
A szerves trágyákkal ellentétben, amelyek növényi vagy állati eredetű anyagokból származnak, a szintetikus műtrágyákat az ember állítja elő kémiai folyamatok segítségével. Az előállítás és a szállítás szén-dioxid-kibocsátást okoz, míg a műtrágyák mezőgazdasági felhasználása a dinitrogén-oxid (N₂O) kibocsátásához vezet, ez az üvegházhatású gáz 265-ször erősebb, mint a szén-dioxid (CO₂) egy évszázad alatt.
A Greenpeace Kutató Laboratóriumának kutatócsoportja megállapította, hogy a szintetikus nitrogénműtrágyák felhasználása 2018-ban 1,13 gigatonna szén-dioxidnak megfelelő mennyiség kibocsátásáért volt felelős. Ez a mezőgazdaságból származó globális kibocsátás több mint 10 százaléka, és több, mint a kereskedelmi repülésből származó kibocsátás abban az évben. A négy legnagyobb kibocsátó – Kína, India, az USA, az Európai Unió országai és az Egyesült Királyság – a teljes kibocsátás 62 százalékáért felelt.
Kapcsolódó bejegyzések
A műtrágyák világszerte veszélyeztetik a tavak ökoszisztémáját
Egyre több a bizonyíték arra, hogy az emberi tevékenység igen távoli élőhelyeken is kifejti hatását. Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai egy nemzetközi projekt keretében a romániai Ighiel-tavat vizsgálták.
Kétségtelen, hogy a szintetikus nitrogénműtrágyákból származó kibocsátást csökkenteni kell – ahelyett, hogy növelnénk, ahogyan azt jelenleg előre jelzik. Most, amikor a szintetikus műtrágyák ára az energiaválságot tükrözve az egekbe szökik, használatuk csökkentése egyszerre szolgálhatná a gazdák javát és segíthetne az éghajlati válság kezelésében
– mondta Dr. Reyes Tirado, a Greenpeace Kutató Laboratóriumának munkatársa.
Amikor nitrogénműtrágyát juttatnak a talajba, annak egy részét a növények veszik fel, egy részét pedig a talajban élő mikroorganizmusok használják fel, amelyek anyagcseréjük melléktermékeként N₂O-t termelnek. A nitrogén a talajból is kimosódhat. A kutatók szerint a kibocsátások csökkentésének leghatékonyabb stratégiája a túltrágyázás csökkentése – ami jelenleg a legtöbb esetben megtörténik.
Átfogó rendszerre van szükségünk a műtrágyák általános használatának csökkentésére és a nitrogén újrahasznosításának hatékonyságának növelésére a mezőgazdasági és élelmiszeripari rendszerekben. Az étkezési szokások megváltoztatása a kevesebb hús- és tejtermék felé központi szerepet játszhat. A növénytermesztés nitrogénjének háromnegyedét (fehérjében kifejezve és a bioenergia melléktermékeket is beleértve) jelenleg világszerte az állattenyésztés takarmánytermelésére fordítják
– mondta Dr. Stefano Menegat, a Torinói Egyetem munkatársa.
A tanulmány 2018-as adatai szerint Észak-Amerikában volt a legmagasabb az egy főre jutó éves nitrogénműtrágya-felhasználás (40 kg), amelyet Európa követett (25-30 kg). Afrikában volt a legalacsonyabb a felhasználás (2-3 kg).
(Forrás: University of Exeter)
