Az elmúlt pár évtizedben a fejlett országokban, így hazánkban is sokan döntöttek úgy, hogy a zsúfolt nagyvárosból élhetőbb és a természethez közeli környezetbe költöznek, manapság pedig egyre többen érdeklődnek az igazi vidéki életmód iránt is. Ezt a folyamatot, vagyis a városokból vidékre, a falvakba történő költözést nevezzük dezurbanizációnak.
Az urbanizáció folyamata
A városodásnak és a városiasodásnak – vagy más néven urbanizációnak – négy szakasza különíthető el. Az első a klasszikus urbanizáció, amikor a vidéken élők tömegesen költöznek nagyobb, központi településekre, ezáltal a városok robbanásszerű növekedése következik be. Ezt követi a szuburbanizáció, ami a központi város külvárosi, illetve elővárosi területeinek fejlődését, növekedését jelenti. A harmadik szakasz a dezurbanizáció, amikor is a népesség már a külvárosoktól is távolabb költözik, végül a városok újjáéledése következik, vagyis a reurbanizáció, amikor újra megindul a költözés vidékről a városokba.
A vidékre költözés okai
Legfőképpen a nagyvárosok zsúfoltsága, az erős levegő-, zaj- és fényszennyezés, valamint a rossz közbiztonság készteti az embereket arra, hogy tágasabb, tisztább levegőjű, csendesebb, nyugodtabb és biztonságosabb környékre költözzenek. A szuburbanizáció során létrejött agglomerációk növekedése, telítődése, néhol már túlnépesedése, valamint a magas ingatlanárak miatt pedig ennél is távolabbi településekre kényszerülnek azok, akik élhetőbb, természetközeli életre vágynak.
Kapcsolódó bejegyzések
Okosvárosok, élhető lakókörnyezet
Arra kerestük a megoldást, hogy miként lehet a természetet megőrizve a mai korunk technológiáját támogatni a városokban.
Fejlődik a vidéki infrastruktúra
A dezurbanizációs folyamatokat az is segíti, hogy a fejlett kommunikációs technológiáknak köszönhetően egyre bővül a részben vagy teljes egészében otthon végezhető munkák köre és a távmunka, egyre több munkahely létesül az agglomerációkban vagy a vidéki településeken, valamint sok európai és amerikai nagyvárosban a közlekedés is egyre gyorsabb, fejlettebb és kényelmesebb (pl. az elővárosi vasutak révén).
Egyre inkább divat a vidéki létforma, a többé-kevésbé önellátó gazdálkodás, a saját zöldség és gyümölcs megtermelése és az haszonállattartás. Az elmúlt évek COVID-járványa, az ukrán-orosz háború és a gazdasági instabilitás is arra ösztönzi az embereket, hogy minél inkább próbáljanak meg függetlenedni, saját földterületen önellátók lenni.
Kapcsolódó bejegyzések
Kezdenek eltűnni az autók a városokból
Az extrém módon megnövekedett autóforgalom, valamint a nyomában járó levegő- és zajszennyezés, a helyhiány és a balesetveszély Budapesthez hasonlóan mind több várost hajt az autómentesítés irányába. Ennek egészségügyi és gazdasági hatásai is vannak.
A dezurbanizáció környezeti hatásai
A populáció növekvő arányú vidékre költözése a nagyvárosokra nézve számos előnnyel jár. Az egy bizonyos helyre koncentrálódó kisebb népsűrűségnek köszönhetően kevesebb hulladék keletkezik, kisebb lesz a vízfogyasztás, és csökken a szennyvíz mennyisége is. Mérséklődik a közlekedés zsúfoltsága, kisebb lesz az ebből és a fűtésből származó légszennyezés mértéke is. A gyárak és üzemek távolabb költözésével is javul a levegő minősége, valamint a fény- és zajszennyezés is csökken.
Ezzel együtt viszont a vidékről az agglomerációkba, belvárosokba ingázók miatti fokozott forgalom jelentős terhet ró a környezetre. A növekvő lakosság energia- és vízigénye, valamint hulladék-kibocsátása miatt pedig nő az peremvárosok környezeti terhelése is.
Az ipari létesítmények hatása
A városokból kitelepülő ipari és szolgáltatói szektor szintén negatív hatással lehet a környezetre. Egyrészt sokszor értékes mezőgazdasági területeket, termőföldeket építenek be (pl. raktárépületek, ipari parkok létesítésekor), másrészt pedig a különböző gyártási folyamatok környezetterhelő hatásaival is számolni kell. Veszélybe kerülhet a talajvíz tisztasága, fokozódhat a létesítmény körüli szállítási forgalom, illetve több káros anyag kerülhet a levegőbe és a talajba.
Kapcsolódó bejegyzések
Mitől lesz fenntartható egy település?
Ezek a feltételek szükségesek egy fenntartható, élhető, emberközeli városhoz.
Vissza a városokba?
Jelenleg a világ 56 százaléka – 4,4 milliárd ember – él városban. A szakértők szerint 2050-re az emberek kétharmada városlakó lesz. A világ GDP-jének is több mint 80 százaléka a városokban keletkezik, így egyáltalán nem mindegy, milyen településeket formálunk magunk köré: zsúfolt, hangos és szennyezett, avagy környezetbarát és fenntartható környezetben kell majd élnünk az életünket.
Találkozzunk a Planeten!
Ha szeretnél többet megtudni a zöld városokról és az élhető jövőről, látogass el a régió legnagyobb fenntarthatósági rendezvényére, a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expóra és Élményprogramra, melynek szervezője a Kék Bolygó Alapítvány.
Az esemény különleges élményeket, kézzelfogható megoldásokat, szakmai programokat, egyedülálló kiállítást és interaktív játékokat tartogat azok számára, akik ellátogatnak a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expóra és Élményprogramra. A rendezvényre a belépés díjtalan.
Találkozzunk 2023. szeptember 27. és október 1. között a Hungexpón!
További részletek: planetbudapest.hu
