A Föld folyóinak többsége évente legalább egy napra kiszárad egy új tanulmány szerint, amiből az is kiderül, hogy az emberiség több mint fele olyan helyen él, ahol a legközelebbi folyó időszakos.
A montreali McGill Egyetem kutatócsoportja által tanulmányozott, mintegy 64 millió kilométernyi folyó, patak 51-60 százaléka időszakosan megáll, vagy kiszárad – írta az MTI a ScienceDaily.com tudományos-ismeretterjesztő portál beszámolója alapján.
A Nature friss számában közzétett tanulmány az első, amely empirikus alapokon mérte fel a nem álladó folyók és patakok eloszlását a Földön. Eredményeik alapján elkészült az első térkép, mely a nem állandó folyókat és patakokat mutatja meg. A tudósok szerint a térkép kulcsfontosságú alapinformációkkal szolgál a folyók vízhozamának szakaszosságát érintő jövőbeli változások értékeléséhez, a globális víz- és biokémiai körforgásban játszott szerepük meghatározásához és figyelemmel kíséréséhez. Értékelni kell jelentőségüket a fajok sokszínűségének fenntartásában is.
Ezek a folyók víz- és táplálékforrást jelentenek sok embernek, a vízminőség fenntartásában is szerepet játszanak. Gyakran azonban rosszul bánnak velük, kihagyják őket a védelmi intézkedésekből.
– magyarázta Mathis Messager, a tanulmány vezető szerzője, a McGill Egyetem PhD-hallgatója.
Megállapították, hogy a klíma és a földhasználat változása miatt a Föld folyóhálózatának egyre nagyobb hányada várhatóan szezonálisan kiszárad vagy megáll. Sok korábbi állandó folyó, köztük a Nílus, az Indus vagy a Colorado az elmúlt 50 évben egyes szakaszain már időszakossá vált.
Mint várható volt, leginkább a száraz vidékeken gyakoriak az időszakos folyók, de trópusi vidékeken, sőt az Északi-sarkvidéken is előfordul, ahol az év egy szakaszában befagynak a folyók. Meglepő módon számos nyelvben létezik szó az ilyen típusú vízfolyások leírására, ami arra utal, hogy az emberek már régóta élnek együtt időszakos vízfolyásokkal.