A pandémia erősen felpörgette az egészségügy műanyagfelhasználását, de az már korábban is kiugróan magas volt. Vannak azonban olyan megoldások, melyek kevésbé terhelik a környezetet, mégis az elmúlt évtizedekben kikoptak a gyógyászatból.
Olyannyira komoly problémáról beszélünk, hogy az Ártalommentes Egészségügy (HCWH) nevű nemzetközi civil szervezet 2019-es jelentése szerint, ha a világ egészségügye ország lenne, akkor a bolygó ötödik legnagyobb károsanyag-kibocsátója lenne.
Kapcsolódó bejegyzések
Egy ötezer éves karrier fordulóponton: hogyan tovább, szívószál?
Rövidesen véget ér a polipropilén szívószálak világuralma, sok millió tengeri állat életét megmentve.
Az azonnali.hu cikke szerint viszont nem volt ez mindig így. Korábban elterjedtek voltak a tartós, sterilizálás után újra felhasználható eszközök. Ilyen volt például az üvegből készült infúziós palack. Költséghatékonysági megfontolások miatt azonban ezek idővel kikoptak az egészségügyből.
Közben viszont az egészségügyben használt egyszerhasználatos műanyagok sokszor olyan összetevőket tartalmaznak, melyeket a mindennapi használati tárgyakban, vagy épp gyerekjátékokban már nem szabad használni, mert veszélyesnek minősül.
Részben ennek nyomán manapság többször merül fel kérdésként az az ellentmondás, hogy a gyógyításunkra használt eszközök rövid vagy hosszú távon árthatnak-e nekünk. Ha a műanyagszennyezés mértékét és lehetséges következményeit vesszük figyelembe, a válasz egyértelműnek tűnik.
Persze vannak olyan eszközök melyeknél a higiéniai megfontolások nem teszik lehetővé, hogy többször használják őket. Ezek azonban csupán kis részét alkotják az egésznek, miközben számos olyan eszköz is egyszerhasználatos változatban készül, melyek tökéletesen kiválthatók lennének tartósabb darabokkal.
A témát nagy részletességgel járja körül Tarnay Kristóf Ábel cikke az azonnalin, ahol arra is kitér, hogy hány évszázad kell az eldobható maszkok lebomlásához vagy épp arra, hogy mit gondol a Magyar Orvosi Kamara a kérdésről.
