Egy 135 országot vizsgáló új tanulmány szerint 2050-re az éghajlatváltozás következtében globális éves gazdasági teljesítmény 4%-a veszhet el. Ennek a veszteségnek ráadásul aránytalanul nagy része származhat a szegényebb térségekből.
A hitelminősítéssel foglalkozó S&P jelentésében a tengerszint emelkedésének, a rendszeresebbé váló hőhullámoknak, aszályoknak és viharoknak a várható hatásait vizsgálta. Olyan forgatókönyvet vettek alapul, amikor a kormányok többsége visszariad a jelentősebb, a klímaváltozás enyhítését célzó döntésektől.
A cég vezető kormányzati hitelelemzője, Roberto Sifon-Arevalo szerint a klímaváltozásból eredő gazdasági problémák különböző mértékben, de az egész világot érintik. „Az egyik dolog, ami igazán kiugrik, az a nemzetközi támogatás szükségessége a világ számos szegényebb részén” – tette hozzá.
Az előrejelzés szerint Dél-Ázsiában, ahol az országok jóval kitettebbek az erdőtüzeknek, árvizeknek, nagy viharoknak és vízhiánynak, a GDP akár 10-18%-a is veszélyben lehet. Ez nagyjából háromszorosa az észak-amerikai országok, és tízszerese az európaiak érintettségének. Az elemzés szerint egyébként Európa a legkevésbé érintett régió.
Közép-Ázsia, a Közel-Kelet és Észak-Afrika, valamint a Szaharától délre fekvő afrikai régiók szintén jelentős veszteségekkel néznek szembe. Kelet-Ázsia és a csendes-óceáni térség országai hasonló mértékben vannak kitéve a veszélynek, mint a Szaharától délre fekvő afrikai országok, de elsősorban a viharok és árvizek, nem pedig a hőhullámok és a szárazság miatt.
Egy korábbi elemzés szerint az éghajlatváltozásnak való kitettségből fakadó költségek már ma is jelentősek. A Swiss Re biztosítótársaság szerint az elmúlt 10 évben csak a viharok, erdőtüzek és árvizek a globális GDP 0,3%-ának megfelelő veszteséget okoztak világszerte. (Reuters)