A napokban jelent meg a Nébih, a Debreceni Egyetem és a TÉT Platform Egyesület közös jelentése, melyet a 2021 májusában készített reprezentatív kutatására alapoztak. A felmérésből kiderült, hogyan változtak a Covid-19 járvány első és harmadik hulláma között a háztartások élelmiszer-vásárlási és élelmiszer-fogyasztási szokásai.
A Nébih közleményéből kiderül, hogy a felmérés eredményei szerint az első hullám idején tapasztalt sokkhatás már nem állt fenn a harmadik hullám idején, ugyanakkor a lakosság megőrizte az elővigyázatosságát és továbbra is több élelmiszert tartalékolt, mint korábban.
Kapcsolódó bejegyzések
Leesik az állad azon, hogy mennyi ételt dobunk a kukába!
Tegnap jött ki az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) élelmiszer pazarlásról szóló friss jelentése, mely döbbenetes adatokat közölt.
Az 1910 beérkezett válasz alapján a harmadik hullámban már jóval gyakrabban mentek boltba a vásárlók, mint az első hullám idején, de ez még mindig messze elmaradt a járvány előtti időszaktól. Ezzel párhuzamosan viszont továbbra is dinamikusan nőtt az élelmiszert online vásárlók aránya.
A kutatás rávilágított arra is, hogy sok családban még mindig feleslegesen nagy az élelmiszer-tartalék. Ezt jelzi az is, hogy a háztartások 20%-a arra számít, nem tudják a lejárati időn belül elfogyasztani a termékeket, ami több mint kétszerese az első hullám idején tapasztalt adatnak.
Ezzel együtt viszont elpazarolt élelmiszer mennyisége csökkent a válaszadók szerint, ami annak köszönhető, hogy jellemzően több idő jutott a háztartásra, az otthoni főzésre, étkezésre. Rossz hír viszont, hogy az emberek 57%-a úgy tapasztalta, csomagolási hulladékból több keletkezett, mint a járványt megelőzően.
A kutatás teljes anyagát a Nébih oldalról lehet elérni.
