JövĹ‘ Ă©v januárjátĂłl az EurĂłpai UniĂł minden tagországában, Ăgy hazánkban is kötelezĹ‘ lesz a biohulladĂ©k szelektĂv gyűjtĂ©se, ezĂ©rt a háztartásokban keletkezĹ‘ konyhai, illetve zöldhulladĂ©kot is össze kell gyűjteni, hogy azt villamos energia vagy akár ĂĽzemanyag előállĂtására használhassák fel.
A körforgásos gazdaság elĹ‘kĂ©szĂtĂ©se tĂ©mában pályázatot nyert Pannon Egyetem a PĂ©csi Tudományegyetem Műszaki Ă©s Informatikai Karát (PTE MIK) bĂzta meg az országos biohulladĂ©k begyűjtĂ©si koncepciĂłjához kapcsolĂłdĂł tervek elkĂ©szĂtĂ©sĂ©vel, mivel a kar KörnyezetmĂ©rnöki TanszĂ©kĂ©n az országban egyedĂĽlállĂł szakĂ©rtĹ‘i kompetenciák halmozĂłdtak fel. A KörnyezetmĂ©rnöki BSc-kĂ©pzĂ©s számos oktatĂłja ugyanis több Ă©vtizede a pĂ©csi, illetve a hazai hulladĂ©kgazdálkodás mĂ©rvadĂł szakembere, cĂ©gvezetĹ‘je, akik gyakorlati tudásukkal, tapasztalatukkal a jövĹ‘ben keletkezĹ‘ biohulladĂ©k mennyisĂ©gĂ©nek meghatározása mellett konkrĂ©t forgatĂłkönyveket is összeállĂtottak a begyűjtĂ©si rendszer felállĂtásához – Ărja a PTE Műszaki Ă©s Informatikai Karának közlemĂ©nye.
Az EurĂłpai UniĂł által kiadott keretirányelv 2024. január 1-Ă©tĹ‘l kötelezĹ‘vĂ© teszi a tagországok számára a háztartásokban Ă©s vendĂ©glátĂłhelyeken kĂ©pzĹ‘dĹ‘ Ă©tel- Ă©s Ă©lelmiszerhulladĂ©k, valamint használt sĂĽtĹ‘olaj elkĂĽlönĂtett begyűjtĂ©sĂ©t, ami egy teljesen Ăşj kötelezettsĂ©get jelent a hazai szereplĹ‘k számára is. Magyarországon most állunk át egy koncessziĂłs rendszerre, ahol 2023. jĂşlius 1-Ă©tĹ‘l a MOL cĂ©gcsoport lĂ©pett a koncesszor szerepĂ©be, Ăgy a következĹ‘ 35 Ă©vben Ĺ‘ lesz felelĹ‘s az Ă©vi mintegy 4-5 milliĂł tonna magyarországi telepĂĽlĂ©si szilárdhulladĂ©k gyűjtĂ©sĂ©Ă©rt Ă©s kezelĂ©sĂ©Ă©rt. A jövĹ‘ Ă©v elejĂ©n indulĂł biohulladĂ©k-gyűjtĂ©s rendszerĂ©nek kidolgozására kĂ©rte fel a tĂ©mában pályázatot nyert Pannon Egyetem a PTE MIK-et.
A koncessziĂłt elnyerĹ‘ MoHu vezĂ©rigazgatĂłjával, PethĹ‘ Zsolttal nemrĂ©g a Greendex Holnapután cĂmű műsorában beszĂ©lgettĂĽnk. A podcastban a mindenkint Ă©rintĹ‘ változásokrĂłl, az Ăşj feladatokhoz kapcsolĂłdĂł kihĂvásokrĂłl Ă©s a cĂ©lokrĂłl is szĂł esett.
VĂ©r Csaba, a PTE MIK tudományos segĂ©dmunkatársa, a projekt pĂ©csi koordinátora szerint a legnagyobb kihĂvás a háztartásokban keletkezĹ‘ konyhai szerves hulladĂ©k elkĂĽlönĂtett gyűjtĂ©se lesz, ugyanis erre mĂ©g nincs gyakorlat hazánkban.
Az elsĹ‘ kĂ©rdĂ©s ezzel kapcsolatban Ăşgy fogalmazĂłdott meg, hogy a hulladĂ©kgyűjtĹ‘ szervezet elmenjen-e a háztartásokhoz Ă©s Ăgy gyűjtse be a hulladĂ©kot, vagy alakĂtson ki hulladĂ©kgyűjtĹ‘ helyeket akár a hulladĂ©kudvarokban, akár más közforgalmĂş helyeken telepĂtsen olyan eszközöket, amelyekben elhelyezhetĹ‘ a lakossági konyhai szerves hulladĂ©k. Mindegyikre van pĂ©lda EurĂłpa országaiban, de egy országon belĂĽl ott sem feltĂ©tlenĂĽl egysĂ©ges a rendszer.
– mondja Vér Csaba
A szakember szerint azt is meg kell vizsgálni, hogy milyen csomagolĂłeszközben Ă©rdemes gyűjteni a maradĂ©kot: lebomlĂł műanyag vagy papĂrzacskĂł alkalmas-e erre a cĂ©lra, ami a további felhasználhatĂłságot is befolyásolhatja. Gondolni kell arra is, hogy a lakáson belĂĽl hol lesz helye egy Ăşjabb gyűjtĹ‘edĂ©nynek, ha már a környezettudatos lakĂłk eleve szelektĂven gyűjtik a háztartásban keletkezĹ‘ csomagolĂłanyagot. Mint Ărják, sokhelyĂĽtt 5–10 literes edĂ©nyeket alkalmaznak, amelyeket a konyhapultra lehet helyezni Ă©s nĂ©hány naponta ĂĽrĂteni.
A konyhai szerves hulladĂ©k Ă©s kerti zöldhulladĂ©k a kĂ©sĹ‘bbiekben komposzttelepen kezelve kiválĂł talajjavĂtĂł anyaggá válhat, vagy biogáz ĂĽzemben erjesztve a lebomlás során a keletkezĹ‘ metánbĂłl villamos áramot állĂthatnak elĹ‘. A használt sĂĽtĹ‘olajbĂłl pedig ahogy eddig, biodĂzelt kĂ©szĂthetnek.
SzakĂ©rtĹ‘i munkánk jelentĹ‘s rĂ©szĂ©t egyfajta mennyisĂ©gi becslĂ©s tette ki, amikor is az ország kĂĽlönbözĹ‘ terĂĽleteirĹ‘l vett minták alapján prognĂłzist kĂ©szĂtettĂĽnk hazánk összes közigazgatási járására a hulladĂ©kösszetĂ©telre Ă©s a jövĹ‘ben keletkezĹ‘ szerves hulladĂ©k mennyisĂ©gĂ©re, figyelembe vĂ©ve pl. a lakossági lĂ©tszám, a gazdasági helyzet, a vásárlĂłerĹ‘, a környezettudatosság vagy akár a fĹ‘zĂ©si szokások változását. Emellett EurĂłpa mintegy 20 országának gyakorlatát megvizsgálva logisztikai, technolĂłgiai javaslatokat tettĂĽnk a gyűjtĂ©si rendszer kiĂ©pĂtĂ©sĂ©re, gyűjtĹ‘járművek felĂ©pĂtĂ©sĂ©re, a gyűjtĹ‘edĂ©nyekre, hiszen más eszközöket Ă©rdemes használni mondjuk egy belvárosi forgalomcsillapĂtott vagy egy tömbházas övezetben, mint egy családi házas városrĂ©szben.
– teszi hozzá Vér Csaba
A tanulmányban összegyűjtött javaslatok megvalĂłsĂtása nemcsak a koncesszoron mĂşlik majd, a biohulladĂ©k gyűjtĂ©sĂ©nek sikere jelentĹ‘s mĂ©rtĂ©kben fĂĽgg a lakosság hajlandĂłságátĂłl is. Az elmĂşlt Ă©vekben megtapasztalt energiaválság, a klĂmaváltozás sokakban felĂ©bresztette a szemĂ©lyes felelĹ‘ssĂ©get, fölerĹ‘södött a takarĂ©koskodásra, a visszafogott fogyasztásra valĂł törekvĂ©s. LáthatĂłvá váltak azok, akik kĂĽlönösen odafigyelnek a környezetĂĽkre, Ă©s amint lehetĹ‘sĂ©gĂĽk adĂłdik, azonnal használják az Ăşj gyűjtĂ©si mĂłdszereket. Ugyanakkor továbbra is jelentĹ‘s azok száma, akik nem törĹ‘dnek az általuk termelt hulladĂ©k sorsával. Azonban bizakodásra ad okot, hogy az elmĂşlt 5-6 Ă©vben egyre intenzĂvebben jelenik meg a környezetvĂ©delem, a fenntarthatĂłság kĂ©rdĂ©se a tömegkommunikáciĂłban Ă©s a mĂ©diában, ezáltal várhatĂłan mind többeket fog pozitĂv cselekvĂ©sre sarkallni a felhĂvás. A szakember tapasztalata szerint egy Ăşj rendszer felfuttatásához legalább 7-8 Ă©v szĂĽksĂ©ges.