A Sciene Advances-ben megjelent tanulmány szerint meleg, napos időben az autókon kívül a aszfalt járdák és tetőfedők is olyan vegyületeket bocsátanak ki, amelyek hozzájárulnak az egészségtelen levegőhöz. Az aszfaltból másodlagos organikus aeroszolok (angolul SOA) oldódnak ki, és ezek a típusú aeroszolok a városi levegőszennyezettségnek akár 20-70 százalékát is kitehetik.

A Yale Egyetem környezetmérnöki kutatócsoportja több típusú aszfaltból vett mintát annak érdekében, hogy kiderüljön, mennyire járulnak hozzá azok alkotóelemei a másodlagos organikus aeroszolokhoz. A különféle aszfaltmintákat különböző hőmérsékleteken melegítették fel, illetve UVA és UVB fénynek tették ki – szimulálva a napsütés hatását. A kutatók megmérték járda darabokból kibocsátott vegyi anyagok és gázok típusát illetve mennyiségét is. Mindkét fizikai hatás vegyi anyag kibocsátást indított el az aszfaltban.  Amint az anyag 40-60 fokra melegedett, -ami egy nyári napon teljesen valószerű- a káros anyag kibocsátás növekedett. A napfény hatására is nőtt a kibocsátás – majdnem 300 százalékosan. Miután a mintát közel két napig melegítették, alacsony, de állandó mennyiségű illékony vegyületet bocsátott ki, és amint napfénynek is kitették, az újabb emelkedést okozott a kibocsátott mennyiségben. A fény és a hő tehát különféle kémiai reakciókat indított el az aszfaltban. 

Kísérleti eredményeiket és a dél-kalifornai  aszfalthasználat ismert értékeit felhasználva megbecsülték, hogy az aszfalt  mennyire befolyásolhatja a levegő szennyezettségét. Azt találták, hogy az aszfaltból készült  tetők és utak évente olyan mértékben járulhatnak hozzá a SAO összetételéhez, mint az összes jármű a régióban.

A kutatócsoport egyik tagja szerint a jövőbeli kutatások során fontos feltárni, hogy különböző típusú aszfaltok és alkalmazási módok, hogyan csökkenthetik a SAO kibocsátást. Az is lehetséges, hogy a hűvös járdák csökkenthetik az aszfaltból származó káros anyagok mennyiségét.