A londoni Imperial College tanulmánya következtetĂ©se szerint, ha a koronavĂrus-járvány utáni gazdasági helyreállĂtásra tervezett 12 billiĂł dollár egytizede olyan projektekbe kerĂĽlne befektetĂ©sre, amelyek segĂtik a fosszilis tĂĽzelĹ‘anyagoktĂłl valĂł fĂĽggĹ‘sĂ©g csökkentĂ©sĂ©t, az nagy hajtĂłerĹ‘t jelentene a klĂmacĂ©lok elĂ©rĂ©sĂ©ben.
A Science magazinban megjelent cikk szerint akkor kerĂĽlhetĂĽnk közelebb a párizsi egyezmĂ©nyben megfogalmazott 1.5 Celsius fokos cĂ©lkitűzĂ©s elĂ©rĂ©sĂ©hez, ha a kormányok a következĹ‘ öt Ă©vben, a tervezett járvány utáni gazdaságĂ©lĂ©nkĂtĹ‘ csomagok 10% -át olyan klĂmabarát projektek támogatására használják, mint pĂ©ldául a megĂşjulĂł energia vagy az energiahatĂ©konyság.
Ezen kĂvĂĽl a világgazdaság nettĂł zĂ©rĂł szĂ©n-dioxid-kibocsátás felĂ© elmozdĂtásához az állami Ă©s magánbefektetĹ‘knek is a tervezett Ă©vi 1,1 billiĂł dollárrĂłl 800 milliĂł dollárra kell csökkenteniĂĽk a fosszilis tĂĽzelĹ‘anyagok ágazataiba törtĂ©nĹ‘ beruházásaikat.
A Reuters-nek nyilatkozó Nemzetközi Fenntartható Fejlődés Intézetének fenntartható energiával foglalkozó vezetője,  Ivetta Gerasimchuk szerint azonban
A világjárvány óta tett nyilvános kötelezettségvállalások eddig kritikusan elégtelenek a párizsi egyezmény céljainak eléréséhez.