Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára az Origónak adott keddi interjúban elmondta, hogy a kormány által több mint egy éve elfogadott Klíma- és természetvédelmi akcióterv végrehajtásában a koronavírus-járvány sem jelent akadályt, ütemezetten zajlanak a tervezett programok.

Az akcióterv keretébe a kormány eddigi lépései közül kiemelte, hogy betiltották az egyszerhasználatos műanyagokat, átalakították a hulladékgazdálkodás rendszerét és létrejött a hulladékgazdálkodási hatóság.
   
Az államtitkár megemlítette a körforgásos gazdaság fontosságát is, amelynek kialakításához szemléletváltásnak és technológiai változásnak kell megvalósulnia az egész gazdaságban. Igyekeznek a piaci szereplőkkel megfelelő partnerséget kialakítani annak érdekében, hogy együtt tudják megoldani ezt a kérdést.

Schanda Tamás elmondta, hogy az uniós helyreállítási alapból és a következő hétéves költségvetésből a zöldgazdaság fejlesztésére irányuló több ezermilliárd forintos forrásról még tárgyalnak. Ezeknek a forrásoknak a felhasználásánál is kiemelt feladat a körforgásos gazdaság létrehozása és a klímavédelmi célok finanszírozása.

A kormány számára alapvető, hogy a gazdaságot, valamint az ipart úgy kell „zöldebbé” tenni, hogy az ne menjen a magyar emberek rovására, tehát a zöldítés nem emelheti a rezsit, az élelmiszerek árát és nem veszélyeztetheti a munkahelyeket. Schanda Tamás szerint az ellenzék ebben nincs tekintettel a polgárokra: példaként említette Mátrai Erőmű esetét. Szerinte az ellenzék be akarja záratni az erőművet, melynek következtében több ezer ember veszítené el a munkáját. Ezzel szemben a kormány fejleszteni akarja az erőművet, és úgy alakítják környezetbaráttá, hogy a családok megélhetése megmarad, és az ország energiaellátása is biztosítva lesz.
   
Paks ügyében sem ért egyet az ellenzékkel, Schanda szerint Paks nélkül nincs energiabiztonság és energiaszuverenitás Magyarországon, és nincs klímasemleges energiatermelés sem.
   
Schanda Tamás a klímasemlegességről megjegyezte, a kormány elkötelezett, hogy a 2030-ra és 2050-re vállalt uniós célokat közösen megvalósítsa.

Mi elkötelezettek vagyunk, hogy a 2030-ra és 2050-re vállalt uniós célokat közösen megvalósítsuk. Nem azért, mert ezt Brüsszel előírja, hanem mert ez a hazánk érdeke. Persze elvárjuk, hogy azok az országok is csökkentsék a kibocsátásukat Magyarországhoz hasonlóan, akik egyrészt nálunk gazdagabbak, másrészt eddig cselekvés helyett csak újabb és újabb távoli célokat tűztek ki maguk elé. Meggyőződésünk, hogy a környezet megóvása és a gazdaság erősödése nem egymást kizáró célok – sőt épphogy segíthetik is egymást, például a korszerű, innovatív technológiák bevezetése és térnyerése által. 

(MTI és origo)

(fotó: pixabay – Alexas_Fotos)