Pszichiáterek egyre növekvő hálózata foglalkozik az éghajlatváltozás által előidézett mentális egészségügyi válsággal az USA-ban – számolt be az aljazeera.com.
Amerikában a téma egyik úttörő szakértője, Dr Lise Van Susteren februárban néhány klímaaktivistával bejutott a Szövetségi Energiaszabályozási Bizottság (FERC) meghallgatására, ahol megragadta az alkalmat, hogy a klímaváltozás mentális egészségre gyakorolt hatására irányítsa a bizottság figyelmét. A pszichiátert persze nagyon gyorsan kivezették és az épp tárgyalt 370 km hosszú csővezetékről szóló javaslatot pedig megszavazták a biztosok.
Az akció hatására ugyanakkor még több mentális egészséggel foglalkozó szakember figyelt fel arra, hogy a szakmának dolga van a klímaváltozással és annak következményeivel, melyek több millió ember mindennapi pszichés jóllétét fenyegetik. Az USA-ban már 2017-ben megalapították a Klíma Pszichiátriai Szövetséget (CPA), mely hamar közel 400 fős tagságot számlált szerte az államokban. A közös szakmai munka egyik gyümölcse az, hogy az Amerikai Pszichiátriai Társaság is határozottabban foglal állást a klímaváltozás kapcsán. Sőt igyekszik beemelni a CPA ajánlásait a pszichiáter képzésbe, cselekvési tervet dolgoztak ki, valamint a szervezeti működésben is megjelent a klímatudatos szempont.
A segítő szakembereket fontos minél szélesebb körben képezni a klímaválságról, hiszen annak mentális egészségre gyakorolt hatásai egy személy életének sok különböző rétegében jelennek meg. Dr Elizabeth Haase, CPA alapító tag szerint az emelkedő hőmérséklet és a hőhullámok is pusztítóak lehetnek, többek között az öngyilkosság és az erőszak megnövekedett arányához is köthetőek. Az előidézett pszichológiai károk sokrétűek, az akut stressztől a traumára adott krónikusabb válaszokig. Az klímaváltozáshoz köthető katasztrófák pedig, mint például a felerősödött hurrikánok és erdőtüzek, évekig tartó mentális következményekhez vezethetnek az egyén életében.
Az éghajlati válságra adott érzelmi válasz nem csak az egyént érinti, hanem egész közösségeket hat át. A CPA másik alapítója dr Robin Cooper az elmúlt évek futótüzei kapcsán idézte fel, hogy az ilyen típusú természeti katasztrófák során súlyos szorongás keríti hatalmába az egész közösséget. Ahogy egyre több pusztító időjárási jelenséggel találkozunk majd, egyre intenzívebbé válhat a gyász, a szorongás és a szenvedés.
A CPA ugyanakkor több fronton igyekszik tenni azért, hogy a klímaválság okozta pszichológiai stressz csökkenjen. Olyan klímatudatos mentálhigiénés szakembereket képeznek, akik tudatában vannak az éghajlatváltozás mentális egészségügyi kockázatainak, amiről tájékoztatni is tudják a klienseiket. Ezen kívül fontos az is, hogy maga a szakember is megküzdjön a klímaválsággal, találja meg a saját válaszát, mert csak így tud másoknak segíteni. Szükséges felismernie és csökkentenie a klímaszorongás klinikai tüneteit is: például a nagyfokú érzelmi- és hangulatingadozást, mely a túlzott reménykedés a teljes kiábrándultság között váltakozik.
A pszichés zavarok jelentős részével ellentétben a klímaváltozás veszélye nem szűnik meg. Ez a betegekben „folyamatos traumás stresszt” idézet elő. A Van Susteren alkotta kifejezés egy olyan pszichológiai válaszra utal, amely sok szempontból a poszt-traumás stresszhez hasonlít, de elsődlegesen a jövőre vetül ki. Az ezzel való megküzdésben is segíthetnek a terapeuták hosszútávon, a poszt traumás növekedés hatására az ember újra képessé válhat másokhoz mélyebben kapcsolódni és megtalálni az értelmet a vele történt negatív eseményekben is.
A klímatudatos pszichiáterek szerint a klímaváltozásra adott adaptív reakció, a reziliencia a terapeuták, a betegek és az aktivisták együttműködésében valósulhat meg. Az együttműködés mindenképp kollektív cselekvést és felelősségvállalást igényel, ami esetenként fárasztó ugyan, de mélyen gyógyító is.
