



RĂ©gĂłta nagy rejtĂ©ly a szakĂ©rtĹ‘k számára, hogy a 30 ezer Ă©ve megjelent VĂ©nusz-szobrok formája mire vezethetĹ‘ vissza. A kĂ©rdĂ©s megfejtĂ©sĂ©hez most a klĂma Ă©s általa az Ă©trend vizsgálata vitte közelebb a kutatĂłkat.
A modern ember eurĂłpai megjelenĂ©sĂ©nek idejĂ©n a kontinensen meleg klĂma uralkodott, Ăgy az itt Ă©lĹ‘ számára nem jelentett problĂ©mát a bĹ‘sĂ©gesen hozzáfĂ©rhetĹ‘ Ă©lelem megszerzĂ©se.
A ColoradĂłi Egyetem Anschutz Orvostudományi Karának munkatársa, Richard Johnson szerint az általuk vizsgált aurignaci kultĂşra embereinek Ă©lete akkor változott meg gyökeresen, amikor az Ă©ghajlat erĹ‘s lehĂĽlĂ©snek indult. Ekkor a sok csoport eltűnt, mĂg nĂ©hány elvándorolt Ă©s ebben az idĹ‘szakban tűntek fel a szobrocskák is.
JohnsonĂ©k kutatása során arra jutottak, hogy a leletek megtalálási helyĂ©nek az egykori jĂ©gtakarĂłtĂłl valĂł távolsága Ă©s a szobrok által ábrázolt idealizált nĹ‘alakok elhĂzottságának foka összefĂĽggĂ©sben van. MinĂ©l közelebb tartĂłzkodott egy csoport a leghidegebb vidĂ©kekhez, annál kövĂ©rebbek az ábrázolt nĹ‘alakok.
Az Ăşj vizsgálat is azt bizonyĂtja, hogy a szobrok elsĹ‘dlegesen a termĂ©kenysĂ©get szimbolizálták Ă©s elkĂ©pzelhetĹ‘ az is, hogy a művĂ©szi tárgyakat generáciĂłkon át adták tovább az anyák fiatal lányaiknak abban a remĂ©nyben, hogy ezzel segĂtenek nekik a gyermekáldásban.
(ng.24.hu)