Egy friss kutatás eredményei szerint az eddig a legkomolyabb szennyezőként számontartott folyamok helyett valójában a kisebb, szinte alig ismert folyók jelentik a legnagyobb veszélyt az élővilágra.
A korábbi becslések úgy tartották, hogy a folyókból az óceánokba kerülő műanyag 60-90%-át mindössze tíz nagy folyam generálja, mint amilyen például a Gangesz vagy a Jangce. Erre nem csak méretük miatt, de a vízgyűjtő területükön termelődő műanyaghulladék mennyisége miatt is gyanakodtak.
Ezzel szemben egy új, 100 ezer folyó feltérképezésével készített tanulmány cáfolta ezt az elképzelést. A szerzők szerint a vízgyűjtő medence méreténél lényegesen fontosabb az a kérdés, hogy a milyen valószínűséggel kerül műanyag az adott folyóba, illetve onnan mekkora a valószínűsége, hogy az óceánba jut.
Legalább négy olyan tényezőt azonosítottak, melyek a fenti kérdéseket képesek alakítani:
- Milyen a folyó környékén a hulladékgazdálkodás?
- Átfutnak-e a folyók nagyvárosokon?
- Milyen közel vannak a nagyvárosok a folyótorkolathoz?
- Mekkora a csapadékmennyiség a folyók vízgyűjtő medencéjében?
A tanulmány alapján a legszennyezőbb folyók jellemzően Kelet-Ázsiában vannak, de a legtöbb annyira kicsi, hogy még a nevüket sem igen lehetett hallani korábban.
Jó példa erre a Fülöp-szigetek fővárosán átfolyó Pasig, mely mindössze 25 kilométer hosszú, ám a világ összes folyója által a tengerekbe szállított műanyagnak 6,43%-át adja. A tíz legszennyezettebb közül egyébként további 6 a Fülöp-szigeteken található.
Az eredmény azért is érdekes, mert jellemzően azon szegényebb országokból érkezik a legtöbb hulladék a folyókba, melyekben az egy főre jutó műanyagtermelés töredéke csupán a fejlett országokban termelődő mennyiségnek.
Ez rámutat arra is, hogy a fejlődő országokban a hulladékgazdálkodás fejletlen vagy épp teljesen hiányzik. Az említett Fülöp-szigeteken például az összes műanyaghulladék 7%-a szinte biztosan a tengerben végzi.
Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!
(444)