Felkapjuk-e úgy a fejünket a szennyezett levegőről szóló hírre, mint egy medvetámadáséra? És hogy reagálunk, ha végzetes közúti balesetről hallunk? Valahol érthető, hogy nem ugyanúgy, azonban érdemes közelebbről megvizsgálni, mi tizedeli valójában az embereket.

Vezető halálokok Európában

Az egyszerűség és a relevancia érdekében ezúttal Európára összpontosítunk (de a globális kép is nagyon hasonló). A tudtommal legfrissebb 2019-es adatok alapján a keringési rendellenességek messze vezetnek, egy év alatt nagyjából 4 200 000 ember veszítette életét emiatt. A következő (majdnem „csak” fele ilyen gyakori) okot a daganatos megbetegedések jelentik körülbelül 2,3 millió halálesettel. A harmadik helytől kezdve a számok egymillió alatt maradnak. 450 000 ember halt meg emésztőrendszeri megbetegedésben, negyedikként közel 420 000 demenciában. Majdnem 400 000 ember elvesztése kötődött a légzőrendszeri megbetegedésekhez. Még egyszer: Európában!

Az itt sorolt fő halálokokat okkal nevezik civilizációs betegségeknek, nem épp azért, mert olyan jól élünk, hogy van lehetőségünk így meghalni. E halálokok gyakoribbá válása mögött leginkább életmódunk kedvezőtlen irányú változása áll: a mozgásszegény mindennapok, az egészségtelen táplálkozás, a fokozott stressz és a környezeti szennyezések. Tehát – a talán közkeletű tévhittel szemben – nem az, hogy kitolódott az átlagéletkor.

De hol vannak a medvék?

Az előbbiekhez képest a fasorban sincsenek, ami persze nem jelenti, hogy ne lehetnének gyakoriak a medvetámadások. Csakhogy egyáltalán nem azok! Továbbra is Európánál maradva azt látjuk, hogy a 2000 és 2015 közötti időszakban összesen 291 medvetámadásról adtak hírt, melyeknek nem mindegyike volt halálos kimenetelű. Ez felfelé kerekítve évi 19 támadásnak felel meg az egész kontinensen, miközben csak Magyarországon 2021-ben átlagosan havi 39 halálos közúti baleset történt. E számok tükrében érdemes újra egy pillantást vetni a fenti európai adatokra. Az egyetlen évből származó adatsor persze semmiképp nem nevezhető rendes mintának, de a nagyságrend érzékeltetésére megfelel. Megjegyzendő, hogy enyhe növekedés tapasztalható a medvetámadások terén, azonban – mint alább kiderül – az eddig leírtakhoz hasonlóan ezen is változtathatunk.

Mi tizedeljük magunkat

Az eddig kivesézett módokon közvetve. A közlekedéshez és a fűtéshez kötődő légszennyezés jelentőségét nehéz túlhangsúlyozni egy olyan országban, ahol évi 12 000–14 000 ember hal meg idő előtt ilyen okból. Ugyanakkor közvetlenül is ártunk magunknak, hiszen az öreg kontinensen a már említett 2019-es adatsor alapján egyetlen év leforgása alatt 137 000 ember lett öngyilkos, 67 000-en haltak meg alkoholfüggőséggel összefüggésben, de a droghasználathoz kötődő 20 000 haláleset is kimeríti a közvetlen emberi ok fogalmát. (A 40 000 gyilkosságról nem is beszélve.) Persze a közvetlen és a közvetett okok szétválasztása kicsit önkényes, a szándékosság is nagy kérdés, és más lapra tartozik, hogy ezek a számok objektíve mennyire magasak, és milyen tendenciákat mutatnak. A fő üzenet itt az, hogy ma egyértelműen mi, emberek jelentjük magunkra a legnagyobb veszélyt Európában és a világon is.

Ezzel a tanulsággal hagyjuk magunk mögött a statisztikákat és az egészségünk rombolását, és beszéljünk a nagyragadozókról! Sütő Dávid, a WWF Magyarország Nagyragadozók programjának vezetője segít abban, hogy tisztábban lássuk a kérdést.

Három nagyragadozó, háromféle étrend

Európa jelentős részén három nagyragadozó faj él: a hiúz, a barna medve és a szürke farkas. A hiúz kizárólag húst eszik, rendkívül rejtőzködő életmódot folytat, és gyakorlatilag egyáltalán nem forrása konfliktusoknak Közép-Európában, mondta el Sütő Dávid. Megjegyezte, hogy bár a legtöbb támadás a medvékhez kötődik, a farkasok okozzák a legtöbb konfliktust. Ők azok ugyanis, akik – külterjes állattartás esetében – kárt okozhatnak a tartott állatok zsákmányolásával, illetve hatással lehetnek a vadászati tevékenységre. Befolyásolják a vadállomány viselkedését, területhasználatát, ami természetvédelmi szempontból kifejezetten előnyös is lehet. Érdekesség, hogy a farkasok a hiúznál több növényi táplálékot fogyasztanak, alkalmanként még áfonyát is esznek – mutatott rá Sütő Dávid. A három faj közül a medve étrendjében van a legnagyobb szerepe  a növényeknek, de előszeretettel táplálkozik hangyabolyokból is. E fajra jellemző, hogy elveszi más ragadozók zsákmányát.

Szükség van rájuk

„A nagyragadozók általánosságban szelektálhatják a gyengébb egyedeket, csökkenthetik a betegségek terjedését, invazív fajokat szoríthatnak vissza, segíthetik a növényzet megújulását, növelhetik a biológiai változatosságot azáltal, hogy a közepes méretű ragadozókra (például a rókára, az aranysakálra) is hatással vannak. Végső soron a teljes élőhely ökológiai állapotát megváltoztatják” – fejtette ki a WWF Nagyragadozók programvezetője. Ökológiai szempontból örvendetes hír a nagyragadozók európai visszatérése, azt viszont kár lenne tagadni, hogy ez jár konfliktusokkal is. Hogyan enyhíthetnénk ezeket?

A békés együttélés alapjaiban rajtunk múlik

„A WWF Magyarország az együttélést szeretné segíteni, melyre véleményünk szerint nem az állományszabályozás a legjobb eszköz. A különféle preventív megoldásokat tartjuk megfelelőnek: villanypásztor és nagytestű őrkutyák alkalmazását, védett éjszakai pihenőhelyek kialakítását, illetve az emberek felkészítését arra, hogy mi lesz, ha esetleg mégis összetalálkoznának a szóban forgó fajok egy-egy egyedével” – mondta. 

Sütő Dávid megerősítette, hogy nő a medvetámadások száma, azonban felhívta a figyelmet: „A kérdés az, hogy mit tudunk változtatni. Nyilvánvaló, hogy ha ugyanazt csináljuk egy növekvő medvepopuláció mellett, amit eddig, akkor nőni fog a támadások száma. Azonban ha tudunk valamit változtatni – például visszafordítani és megszüntetni a Romániában jellemző extrém erős alkalmazkodást az emberekhez  –, akkor lehet, hogy csökkenthető a támadások gyakorisága. Már csak azért is, mert az európai medvetámadásoknak majdnem a fele egyetlen ország egyetlen populációjához tartozik, még akkor is, ha nagy ez a populáció.” 

Medvemágnesek és medvevadászat

Talán meglepő, de a  WWF munkatársa elmondta, a medvetámadások elkerülésének alapja az, ha nem szoktatjuk őket magunkhoz, emberközelbe. A közelségünk megszokása (habituáció) és a medvék embertől való félelmének megszűnése járul hozzá legfőképp a medvetámadások előfordulásához. A településeken található, a medvék számára elérhető hulladéktárolók, komposztálók könnyű prédát kínálnak. A medvék pedig szeretik megragadni az ilyen könnyen kínálkozó lehetőségeket, ezek vonzzák őket. Szerencsére a Magyarországon előforduló medvék között még nem találkoztunk habituálódott egyeddel, és jó lenne ezt továbbra is elkerülni.

Egyeseknek talán úgy tűnhet, a legegyszerűbb a medvék vadászata lenne. Csakhogy a szakértő által hivatkozott kutatások cáfolják, hogy ez a módszer hatékony lenne a támadások visszaszorításában. (Magyarországon a hiúz, a barna medve és a szürke farkas mind fokozottan védett, elejtésük bűncselekmény.)

Szenzáció, de mit érünk vele?

A nagyragadozó-szakértő szavaiból kiderült, a média felelőssége jelentős: „Nyilvánvalóan amikor ilyen támadás történik, az mindig hírértékű. Amíg egy közúti baleset kap maximum egy percet, vagy annyit se – lehet, hogy csak majd a KSH-ban kap egy számot –, addig ezek a támadások szinte mindig bekerülnek a hírekbe. És ilyenkor sem feltétlenül azt hangsúlyozzák, hogy hogyan kellett volna eljárni, vagy hogy mi okozta a támadást.”

Magunkat csapjuk be, ha a szenzációhajhász, medvetámadásokról szóló hírekből alkotunk képet a szóban forgó események gyakoriságáról. A hírekből gyakran az sem derül ki, mit tehetünk, ha mégis összefutunk egy medvével. Úgyhogy zárásként lássunk néhány tanácsot!

Mit tegyél, ha farkassal vagy medvével találkozol?

Sütő Dávid szerint bármennyire is nehéz, próbáljunk nyugodtak maradni, ha véletlenül ilyen fajjal találkoznánk. Erre itthon különösen kicsi esélyünk van, de a szakértő elmondta, medvés helyen járva néhány alapszabályt érdemes betartani:

• „Csoportban túrázzunk! 
• Ha lehet, ne menjünk be a nagyon sűrű területekre! 
• Lehetőség szerint ne vigyünk magunkkal nagyon erőteljes szagú élelmiszereket, illetve kozmetikumokat! 
• Ha kempingeznénk, részesítsük előnyben a körülkerített kempingeket! 
• Vadkempingezés esetén (ha az adott országban engedélyezett) további óvintézkedésekre van szükség (PDF infografika itt). 
• A kutyánkat érdemes a közelünkben tartani, mert sok esetben kutyák kezdeményezhetik a végül támadásban végződő szituációkat, illetve maguk is megsérülhetnek. Hazánkban a pórázon sétáltatás erdőterületen egyébként jogszabályi kötelezettség” – tette hozzá. 

A tél végi időszakban bújnak elő a medvék bocsaikkal, ezt mindenképp érdemes szem előtt tartani.

A nagyragadozóknak helyük van a tájban

A legjobb, ha ezt a helyet magunk biztosítjuk. A karizmatikus és pótolhatatlan ökológiai szerepet betöltő nagyragadozók megérdemlik, hogy tisztelettel viszonyuljunk hozzájuk. 

Borítókép: © Tomas Hulik/WWF