A puszta Ă©letben maradĂĄsunk biztosĂtĂĄsĂĄtĂłl a lelki egĂ©szsĂ©gĂŒnk fenntartĂĄsĂĄig az ökolĂłgiai rendszereknek alapvetĆ szerepĂŒk van az Ă©letĂŒnkben. Hogyan hatĂĄrozza meg az egĂ©szsĂ©gĂŒnket a környezet, amelyben Ă©lĂŒnk, Ă©s amelytĆl fĂŒggĂŒnk?
Annyira sokrĂ©tƱ Ă©s sok szintƱ kapcsolatrĂłl van szĂł, hogy egyetlen cikkben pusztĂĄn rövid bepillantĂĄst nyĂșjthatunk. Nagy hangsĂșlyt fektetĂŒnk a biodiverzitĂĄsra, de nem kizĂĄrĂłlag errĆl lesz szĂł. A környezetĂŒnk betegsĂ©gek forrĂĄsa is lehet, de mint lĂĄtni fogjuk, az ökolĂłgiai rendszerek jelentĆsĂ©ge ezen messze tĂșlmutat.
Az egĂ©szsĂ©gĂŒnk alapjai
A termĂ©szet emberi Ă©letben betöltött sokfĂ©le szerepĂ©rĆl rĂ©szletesen Ărtunk korĂĄbban, bemutatva az anyagi, a nem-anyagi Ă©s a szabĂĄlyozĂł hozzĂĄjĂĄrulĂĄsokat. Az egĂ©szsĂ©ges, tĂĄpanyagdĂșs Ă©lelem, a tiszta ivĂłvĂz, a stabil Ă©ghajlat mind alapjaiban az ökolĂłgiai rendszereknek köszönhetĆ. Ezek nĂ©lkĂŒl nem is beszĂ©lhetnĂ©nk emberi egĂ©szsĂ©grĆl sem.1 A biolĂłgiai sokfĂ©lesĂ©g maga is szĂĄmtalan gyĂłgyĂĄszati lehetĆsĂ©get rejt, a vĂĄltozatos Ă©trend alapvetĆ az egĂ©szsĂ©gĂŒnk szempontjĂĄbĂłl.
VegyĂŒletek, anyagok az egĂ©szsĂ©g vĂ©delmĂ©ben
A gyĂłgyszerfejlesztĂ©sben is kiemelkedĆ a gazdag Ă©lĆvilĂĄg jelentĆsĂ©ge. A növĂ©nyek Ă©s a gombĂĄk kĂŒlönösen sok fontos vegyĂŒletet tartalmaznak,2, 3 Ă©s vegyĂŒleteik igen nagy rĂ©szĂ©t nem is ismerjĂŒk. A biodiverz gyepekre alapozott ĂĄllattartĂĄs egĂ©szsĂ©gĂŒgyi (Ă©s ökolĂłgiai) szempontbĂłl is kedvezĆbb, mint a monokultĂșrĂĄkra Ă©pĂŒlĆ.4 A vĂĄltozatossĂĄg kulcsfontossĂĄgĂș az Ă©trendĂŒnkben is, mĂ©gis alig fogyasztunk nĂ©hĂĄnyat a több ezer ehetĆ növĂ©nyfajbĂłl.5, 6
Komplex hatĂĄsok az egĂ©szsĂ©gĂŒnkre
Az, hogy milyen környezet, milyen mikroorganizmusok vesznek körĂŒl minket, mĂĄr az Ă©letĂŒnk kezdetĂ©tĆl nagy hatĂĄssal van rĂĄnk. A vĂĄltozatosabb, termĂ©szetközelibb környezet a korai Ă©letszakaszokban kĂŒlönösen erĆsen befolyĂĄsolja, hogy milyen lesz az immunrendszerĂŒnk, mekkora esĂ©llyel alakul ki allergiĂĄs, asztmĂĄs megbetegedĂ©s a kĂ©sĆbbiekben.7, 8 A környezetĂŒnk döntĆ hatĂĄssal van a mikrobiomunk összetĂ©telĂ©re, melynek egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄsai messzire nyĂșlnak,9 Ă©s melynek tagjai maguk is az Ă©lĆvilĂĄg rĂ©szei. A humĂĄn mikrobiomrĂłl itt Ărtunk bĆvebben.
Lelki egészség, mentålis egészség, jóllét
A zöldterĂŒletek amellett, hogy a fizikai egĂ©szsĂ©gĂŒnkre önmagukban is kedvezĆ hatĂĄssal vannak, segĂtik mentĂĄlis egĂ©szsĂ©gĂŒnk megĆrzĂ©sĂ©t, Ă©s hozzĂĄjĂĄrulnak a jĂłllĂ©tĂŒnkhöz.10, 11 KikapcsolĂłdĂĄst, megnyugvĂĄst nyĂșjtanak, teret adnak a kĂŒltĂ©ri fizikai aktivitĂĄsok Ă©s talĂĄlkozĂĄsok szĂĄmĂĄra.10â12 ElĆbbit rĂ©szben a biofĂlia-hipotĂ©zis magyarĂĄzza, mely szerint âbelsĆ indĂttatĂĄsbĂłl kötĆdĂŒnk a termĂ©szethez, ami összefĂŒgg az evolĂșciĂłs mĂșltunkkalâ.8
Egy egészség
Mindezek ismeretĂ©ben nem meglepĆ az ĂĄllĂtĂĄs, hogy az egĂ©szsĂ©ges emberi Ă©let szorosan összefĂŒgg az ökolĂłgiai rendszerek, a növĂ©nyek, az ĂĄllatok, a gombĂĄk Ă©s mĂĄs Ă©lĆlĂ©nyek egĂ©szsĂ©gĂ©vel. Ez az Egy egĂ©szsĂ©g megközelĂtĂ©s.13 A globĂĄlis környezeti vĂĄltozĂĄsok sĂșlyos következmĂ©nyekkel jĂĄrnak az egĂ©szsĂ©gĂŒnkre nĂ©zve is. A zoonĂłzisok, azaz az ĂĄllatrĂłl emberre terjedĆ megbetegedĂ©sek gyakorisĂĄgĂĄt növeli a biodiverzitĂĄs-csökkenĂ©s;14 az urbanizĂĄciĂłval kedvezĆtlenĂŒl vĂĄltozik a mikrobiomunk,7, 15, 16 nĆ a gyepek allergenitĂĄsa,17 Ă©s nĆ a fogĂ©konysĂĄgunk az allergiĂĄra;7 az ismert patogĂ©nek okozta megbetegedĂ©sek több mint felĂ©t sĂșlyosbĂthatja a klĂmavĂĄltozĂĄs.18 A fĂ©nyszennyezĂ©s is negatĂv egĂ©szsĂ©gĂŒgyi hatĂĄsokkal jĂĄr,19 a lĂ©gszennyezĂ©s tömegek Ă©letĂ©t rontja, illetve rövidĂti meg, a kĂ©miai szennyezĂ©sek szĂ©les köre szintĂ©n kĂĄrosĂtja az egĂ©szsĂ©gĂŒnket,20 hogy csak nĂ©hĂĄny tovĂĄbbi pĂ©ldĂĄt emlĂtsĂŒnk.
ĂletĂŒnk a lehetĆ legszorosabban összefĂŒgg a környezetĂŒnkkel, az ökolĂłgiai rendszerekkel. Olyan szoros Ă©s annyira sokrĂ©tƱ a kapcsolat, hogy nem tudjuk fĂŒggetlenĂteni magunkat ezektĆl a hatĂĄsoktĂłl. Az Ă©lĆvilĂĄgot, benne magunkat, embereket is sĂșjtĂł ökolĂłgiai vĂĄlsĂĄg megfĂ©kezĂ©se mindannyiunk Ă©rdeke.
A lĂ©pĂ©sek, melyeket ennek Ă©rdekĂ©ben egyĂ©ni, közössĂ©gi Ă©s tĂĄrsadalmi szinten egyarĂĄnt meg kell tennĂŒnk, nem Ă©letminĆsĂ©gĂŒnk romlĂĄsĂĄhoz, hanem jobb Ă©lethez vezethetnek. Amellett, hogy meg kell vĂ©denĂŒnk a mĂ©g megmaradt termĂ©szetközeli Ă©lĆhelyeket, rendkĂvĂŒl fontos az Ă©lĆhelyek helyreĂĄllĂtĂĄsa, Ă©s az is, hogy mezĆgazdasĂĄgi terĂŒleteink is vĂĄltozatos, az Ă©lĆvilĂĄg Ă©s az emberi egĂ©szsĂ©g megĆrzĂ©sĂ©t egyarĂĄnt szolgĂĄlĂł Ă©lĆhelyek lehessenek.1, 21
Irodalmak:
1Marselle, M. R., Hartig, T., Cox, D. T., De Bell, S., Knapp, S., Lindley, S., … & Bonn, A. (2021). Pathways linking biodiversity to human health: A conceptual framework. Environment International, 150, 106420. (szemle magyarul itt)
2Rolnik, A., & Olas, B. (2021). The plants of the Asteraceae family as agents in the protection of human health. International Journal of Molecular Sciences, 22(6), 3009. (szemle magyarul itt)
3Alzand, K. I., Bofaris, M. S. M., & Ugis, A. (2019). Chemical Composition and Nutritional Value of Edible Wild Growing Mushrooms: A Review. World J. Pharm. Res, 8(3), 31â46. (szemle magyarul itt)
4Provenza, F. D., Kronberg, S. L., & Gregorini, P. (2019). Is grassfed meat and dairy better for human and environmental health?. Frontiers in nutrition, 6, 26. (szemle magyarul itt)
5Ulian, T., Diazgranados, M., Pironon, S., Padulosi, S., Liu, U., Davies, L., … & Mattana, E. (2020). Unlocking plant resources to support food security and promote sustainable agriculture. Plants, People, Planet, 2(5), 421â445. (szemle magyarul itt)
6Hunter, D., Borelli, T., Beltrame, D. M., Oliveira, C. N., Coradin, L., Wasike, V. W., … & Tartanac, F. (2019). The potential of neglected and underutilized species for improving diets and nutrition. Planta, 250(3), 709â729. (szemle magyarul itt)
7Renz, H., & Skevaki, C. (2021). Early life microbial exposures and allergy risks: opportunities for prevention. Nature Reviews Immunology, 21(3), 177â191. (szemle magyarul itt)
8Aerts, R., Honnay, O., & Van Nieuwenhuyse, A. (2018). Biodiversity and human health: mechanisms and evidence of the positive health effects of diversity in nature and green spaces. British medical bulletin, 127(1), 5â22. (szemle magyarul itt)
9Gilbert, J. A., Blaser, M. J., Caporaso, J. G., Jansson, J. K., Lynch, S. V., & Knight, R. (2018). Current understanding of the human microbiome. Nature medicine, 24(4), 392â400.
10Bratman, G. N., Hamilton, J. P., & Daily, G. C. (2012). The impacts of nature experience on human cognitive function and mental health. Annals of the New York academy of sciences, 1249(1), 118â136. (szemle magyarul itt)
11Bratman, G. N., Daily, G. C., Levy, B. J., & Gross, J. J. (2015). The benefits of nature experience: Improved affect and cognition. Landscape and Urban Planning, 138, 41â50. (szemle magyarul itt)
12Twohig-Bennett, C., & Jones, A. (2018). The health benefits of the great outdoors: A systematic review and meta-analysis of greenspace exposure and health outcomes. Environmental research, 166, 628â637. (szemle magyarul itt)
13Banerjee, S., & van der Heijden, M. G. (2022). Soil microbiomes and one health. Nature Reviews Microbiology, 1â15. (szemle magyarul itt)
14Keesing, F., & Ostfeld, R. S. (2021). Impacts of biodiversity and biodiversity loss on zoonotic diseases. Proceedings of the National Academy of Sciences, 118(17), e2023540118. (szemle magyarul itt)
15Callewaert, C., Ravard Helffer, K., & Lebaron, P. (2020). Skin Microbiome and its Interplay with the Environment. American Journal of Clinical Dermatology, 21(1), 4â11. (szemle magyarul itt)
16Dominguez-Bello, M. G., Godoy-Vitorino, F., Knight, R., & Blaser, M. J. (2019). Role of the microbiome in human development. Gut, 68(6), 1108â1114.
17Bernard-Verdier, M., Seitz, B., Buchholz, S., Kowarik, I., LasunciĂłn MejĂa, S., & Jeschke, J. M. (2022). Grassland allergenicity increases with urbanisation and plant invasions. Ambio, 1â17. (szemle magyarul itt)
18Mora, C., McKenzie, T., Gaw, I. M., Dean, J. M., von Hammerstein, H., Knudson, T. A., … & Franklin, E. C. (2022). Over half of known human pathogenic diseases can be aggravated by climate change. Nature climate change, 12(9), 869â875. (szemle magyarul itt)
19Davies, T. W., & Smyth, T. (2018). Why artificial light at night should be a focus for global change research in the 21st century. Global Change Biology, 24(3), 872â882.
20Sabarwal, A., Kumar, K., & Singh, R. P. (2018). Hazardous effects of chemical pesticides on human healthâCancer and other associated disorders. Environmental toxicology and pharmacology, 63, 103â114. (szemle magyarul itt)
21Frison, E., & Clément, C. (2020). The potential of diversified agroecological systems to deliver healthy outcomes: Making the link between agriculture, food systems & health. Food Policy, 96, 101851. (szemle magyarul itt)