A puszta életben maradásunk biztosításától a lelki egészségünk fenntartásáig az ökológiai rendszereknek alapvető szerepük van az életünkben. Hogyan határozza meg az egészségünket a környezet, amelyben élünk, és amelytől függünk?

Annyira sokrétű és sok szintű kapcsolatról van szó, hogy egyetlen cikkben pusztán rövid bepillantást nyújthatunk. Nagy hangsúlyt fektetünk a biodiverzitásra, de nem kizárólag erről lesz szó. A környezetünk betegségek forrása is lehet, de mint látni fogjuk, az ökológiai rendszerek jelentősége ezen messze túlmutat.

Az egészségünk alapjai

A természet emberi életben betöltött sokféle szerepéről részletesen írtunk korábban, bemutatva az anyagi, a nem-anyagi és a szabályozó hozzájárulásokat. Az egészséges, tápanyagdús élelem, a tiszta ivóvíz, a stabil éghajlat mind alapjaiban az ökológiai rendszereknek köszönhető. Ezek nélkül nem is beszélhetnénk emberi egészségről sem.¹ A biológiai sokféleség maga is számtalan gyógyászati lehetőséget rejt, a változatos étrend alapvető az egészségünk szempontjából.

Vegyületek, anyagok az egészség védelmében

A gyógyszerfejlesztésben is kiemelkedő a gazdag élővilág jelentősége. A növények és a gombák különösen sok fontos vegyületet tartalmaznak,^{2, 3} és vegyületeik igen nagy részét nem is ismerjük. A biodiverz gyepekre alapozott állattartás egészségügyi (és ökológiai) szempontból is kedvezőbb, mint a monokultúrákra épülő.⁴ A változatosság kulcsfontosságú az étrendünkben is, mégis alig fogyasztunk néhányat a több ezer ehető növényfajból.^{5, 6}

Komplex hatások az egészségünkre

Az, hogy milyen környezet, milyen mikroorganizmusok vesznek körül minket, már az életünk kezdetétől nagy hatással van ránk. A változatosabb, természetközelibb környezet a korai életszakaszokban különösen erősen befolyásolja, hogy milyen lesz az immunrendszerünk, mekkora eséllyel alakul ki allergiás, asztmás megbetegedés a későbbiekben.^{7, 8} A környezetünk döntő hatással van a mikrobiomunk összetételére, melynek egészségügyi hatásai messzire nyúlnak,⁹ és melynek tagjai maguk is az élővilág részei. A humán mikrobiomról itt írtunk bővebben.

Lelki egészség, mentális egészség, jóllét

A zöldterületek amellett, hogy a fizikai egészségünkre önmagukban is kedvező hatással vannak, segítik mentális egészségünk megőrzését, és hozzájárulnak a jóllétünkhöz.^{10, 11} Kikapcsolódást, megnyugvást nyújtanak, teret adnak a kültéri fizikai aktivitások és találkozások számára.^10–12 Előbbit részben a biofília-hipotézis magyarázza, mely szerint „belső indíttatásból kötődünk a természethez, ami összefügg az evolúciós múltunkkal”.⁸

Egy egészség

Mindezek ismeretében nem meglepő az állítás, hogy az egészséges emberi élet szorosan összefügg az ökológiai rendszerek, a növények, az állatok, a gombák és más élőlények egészségével. Ez az Egy egészség megközelítés.¹³ A globális környezeti változások súlyos következményekkel járnak az egészségünkre nézve is. A zoonózisok, azaz az állatról emberre terjedő megbetegedések gyakoriságát növeli a biodiverzitás-csökkenés;¹⁴ az urbanizációval kedvezőtlenül változik a mikrobiomunk,^{7, 15, 16} nő a gyepek allergenitása,¹⁷ és nő a fogékonyságunk az allergiára;⁷ az ismert patogének okozta megbetegedések több mint felét súlyosbíthatja a klímaváltozás.¹⁸ A fényszennyezés is negatív egészségügyi hatásokkal jár,¹⁹ a légszennyezés tömegek életét rontja, illetve rövidíti meg, a kémiai szennyezések széles köre szintén károsítja az egészségünket,²⁰ hogy csak néhány további példát említsünk.

Életünk a lehető legszorosabban összefügg a környezetünkkel, az ökológiai rendszerekkel. Olyan szoros és annyira sokrétű a kapcsolat, hogy nem tudjuk függetleníteni magunkat ezektől a hatásoktól. Az élővilágot, benne magunkat, embereket is sújtó ökológiai válság megfékezése mindannyiunk érdeke.

A lépések, melyeket ennek érdekében egyéni, közösségi és társadalmi szinten egyaránt meg kell tennünk, nem életminőségünk romlásához, hanem jobb élethez vezethetnek. Amellett, hogy meg kell védenünk a még megmaradt természetközeli élőhelyeket, rendkívül fontos az élőhelyek helyreállítása, és az is, hogy mezőgazdasági területeink is változatos, az élővilág és az emberi egészség megőrzését egyaránt szolgáló élőhelyek lehessenek.^{1, 21}

Irodalmak:

¹Marselle, M. R., Hartig, T., Cox, D. T., De Bell, S., Knapp, S., Lindley, S., … & Bonn, A. (2021). Pathways linking biodiversity to human health: A conceptual framework. Environment International, 150, 106420. (szemle magyarul itt)

²Rolnik, A., & Olas, B. (2021). The plants of the Asteraceae family as agents in the protection of human health. International Journal of Molecular Sciences, 22(6), 3009. (szemle magyarul itt)

³Alzand, K. I., Bofaris, M. S. M., & Ugis, A. (2019). Chemical Composition and Nutritional Value of Edible Wild Growing Mushrooms: A Review. World J. Pharm. Res, 8(3), 31–46. (szemle magyarul itt)

⁴Provenza, F. D., Kronberg, S. L., & Gregorini, P. (2019). Is grassfed meat and dairy better for human and environmental health?. Frontiers in nutrition, 6, 26. (szemle magyarul itt)

⁵Ulian, T., Diazgranados, M., Pironon, S., Padulosi, S., Liu, U., Davies, L., … & Mattana, E. (2020). Unlocking plant resources to support food security and promote sustainable agriculture. Plants, People, Planet, 2(5), 421–445. (szemle magyarul itt)

⁶Hunter, D., Borelli, T., Beltrame, D. M., Oliveira, C. N., Coradin, L., Wasike, V. W., … & Tartanac, F. (2019). The potential of neglected and underutilized species for improving diets and nutrition. Planta, 250(3), 709–729. (szemle magyarul itt)

⁷Renz, H., & Skevaki, C. (2021). Early life microbial exposures and allergy risks: opportunities for prevention. Nature Reviews Immunology, 21(3), 177–191. (szemle magyarul itt)

⁸Aerts, R., Honnay, O., & Van Nieuwenhuyse, A. (2018). Biodiversity and human health: mechanisms and evidence of the positive health effects of diversity in nature and green spaces. British medical bulletin, 127(1), 5–22. (szemle magyarul itt)

⁹Gilbert, J. A., Blaser, M. J., Caporaso, J. G., Jansson, J. K., Lynch, S. V., & Knight, R. (2018). Current understanding of the human microbiome. Nature medicine, 24(4), 392–400.

¹⁰Bratman, G. N., Hamilton, J. P., & Daily, G. C. (2012). The impacts of nature experience on human cognitive function and mental health. Annals of the New York academy of sciences, 1249(1), 118–136. (szemle magyarul itt)

¹¹Bratman, G. N., Daily, G. C., Levy, B. J., & Gross, J. J. (2015). The benefits of nature experience: Improved affect and cognition. Landscape and Urban Planning, 138, 41–50. (szemle magyarul itt)

¹²Twohig-Bennett, C., & Jones, A. (2018). The health benefits of the great outdoors: A systematic review and meta-analysis of greenspace exposure and health outcomes. Environmental research, 166, 628–637. (szemle magyarul itt)

¹³Banerjee, S., & van der Heijden, M. G. (2022). Soil microbiomes and one health. Nature Reviews Microbiology, 1–15. (szemle magyarul itt)

¹⁴Keesing, F., & Ostfeld, R. S. (2021). Impacts of biodiversity and biodiversity loss on zoonotic diseases. Proceedings of the National Academy of Sciences, 118(17), e2023540118. (szemle magyarul itt)

¹⁵Callewaert, C., Ravard Helffer, K., & Lebaron, P. (2020). Skin Microbiome and its Interplay with the Environment. American Journal of Clinical Dermatology, 21(1), 4–11. (szemle magyarul itt)

¹⁶Dominguez-Bello, M. G., Godoy-Vitorino, F., Knight, R., & Blaser, M. J. (2019). Role of the microbiome in human development. Gut, 68(6), 1108–1114.

¹⁷Bernard-Verdier, M., Seitz, B., Buchholz, S., Kowarik, I., Lasunción Mejía, S., & Jeschke, J. M. (2022). Grassland allergenicity increases with urbanisation and plant invasions. Ambio, 1–17. (szemle magyarul itt)

¹⁸Mora, C., McKenzie, T., Gaw, I. M., Dean, J. M., von Hammerstein, H., Knudson, T. A., … & Franklin, E. C. (2022). Over half of known human pathogenic diseases can be aggravated by climate change. Nature climate change, 12(9), 869–875. (szemle magyarul itt)

¹⁹Davies, T. W., & Smyth, T. (2018). Why artificial light at night should be a focus for global change research in the 21st century. Global Change Biology, 24(3), 872–882.

²⁰Sabarwal, A., Kumar, K., & Singh, R. P. (2018). Hazardous effects of chemical pesticides on human health–Cancer and other associated disorders. Environmental toxicology and pharmacology, 63, 103–114. (szemle magyarul itt)

²¹Frison, E., & Clément, C. (2020). The potential of diversified agroecological systems to deliver healthy outcomes: Making the link between agriculture, food systems & health. Food Policy, 96, 101851. (szemle magyarul itt)