Mennyit ér nekünk a természet?
Mennyit ér nekünk a természet?

Bármennyire is hiányzik ma már ennek a közvetlen tapasztalata, az életünk alapvető fenntartója a természet, különféle folyamatok sokaságán keresztül. Hogyan érdemes tekintenünk ezekre, és miért lehetetlen megmondani, hogy mennyit is érnek pontosan, pénzben kifejezve?

Ha a haszonnövények beporzására, az erdőkből kitermelt faanyagra és hasonlókra gondolunk, látszólag csak meg kell becsülnünk ezeknek a gazdasági értékét, és máris megkapjuk a közelítő értékét annak, hogy milyen nagy szerepe van a természetnek a gazdaságban, és így az életünkben. Tekintsünk most el attól, hogy mennyi nehézségbe ütköznek az ilyen számszerűsítések, és koncentráljunk arra, hogy mi a fő probléma! Azok a javak és folyamatok, amelyekre sokszor ökoszisztéma-szolgáltatásokként hivatkozunk, valójában az életünk alapvető fenntartásához nélkülözhetetlenek. Nem kiegészítik a gazdasági működést, hanem megalapozzák az emberi élet és az egész élővilág létfeltételeit is.

ökoszisztéma-szolgáltatás
fakitermelés
Kidöntött fák: a természet anyagi hozzájárulásán azokat az élőlényeket vagy termékeiket értjük, amelyeket valamilyen formában felhasználunk, elfogyasztunk.

Ökoszisztéma-szolgáltatások vagy valami más?

Az ENSZ Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platformja (IPBES) szerint az ökoszisztéma-szolgáltatások koncepciója szűk tudományterületekre, az ökológiára és a közgazdaságtanra alapul, a természet és az emberi társadalmak közötti szoros és bonyolult kapcsolatokat leginkább csak a gazdasági logikán keresztül értelmezi. Nem kellően nyitott a társadalomtudományokra vagy a helyi őslakos közösségek nézőpontjaira. Ezért az IPBES új megközelítést dolgozott ki: a természet emberi élethez való hozzájárulásainak (Nature’s Contributions to People – NCP) a rendszerét. Ennek célja, hogy egy inkluzívabb, többféle érték és nézőpont befogadására képes megközelítés jöjjön létre.

ökoszisztéma-szolgáltatás
Elegyes bükkös a Vértesben. A faanyaghozam maximalizálását célzó ültetvényekkel szemben azok az erdők, amelyek természetközelibb állapotúak, sokkal többféle módon járulnak hozzá az életünkhöz.

A hozzájárulások három fő csoportját különböztetik meg: az anyagi, a nem-anyagi és a szabályozó hozzájárulásokat. Anyagi hozzájárulás a faanyag vagy akár a medvehagyma, tehát olyan élőlények vagy termékeik, amelyeket valamilyen formában felhasználunk, elfogyasztunk. Szabályozó a stabil légköri állapotokhoz hozzájáruló fotoszintézis vagy a termékeny talaj létrehozásában közreműködő élőlények tevékenysége. A nem-anyagi hozzájárulások jelentőségét pedig arra gondolva érthetjük meg leginkább, hogy a természeti környezet, az identitásunkat megerősítő vagy a számunkra valamiért jelentős tájak és élőhelyek mennyire sokat tesznek hozzá az életminőségünkhöz, a lelki egészségünkhöz vagy a gyermekek fejlődéséhez. A kategóriák nem válnak el élesen egymástól, ugyanaz a dolog akár több kategóriához is tartozhat. A keretrendszer egyik fő üzenete, hogy a kultúrán keresztül látjuk és ítéljük meg a természet minden elemét és hozzájárulását az életünkhöz. A különböző értékrendű emberek, a különféle emberi kultúrák vagy akár ugyanaz az ember eltérő időpontokban más és más módon értékelik a természetet. Ezért is súrolja a lehetetlenség határát az, ha általánosan alkalmazható, pénzben kifejezett értéket próbálunk tulajdonítani egy-egy élőlénycsoport tevékenységének vagy egy-egy tájnak a belőle kinyerhető nyersanyagokra fókuszálva.

ökoszisztéma-szolgáltatás
A természetben töltött idő nagyban hozzájárul a jóllétünkhöz, inspirálódhatunk és megtapasztalhatjuk a természettel való egység élményét.

A természet árthat is, de sokkal többet ad

Nemcsak pozitív, hanem negatív hozzájárulások is léteznek, ilyen például a betegségek terjesztése. Azonban ezek sem merev és objektív kategóriák, hanem az adott helyzettől, az értékelő személytől is függnek. Így lehetséges, hogy fontos, pozitív hozzájárulásnak tartjuk a nagyragadozók általi vadállomány-szabályozást, de negatívnak azt, ha legeltetett állatokat zsákmányolnak. A teljes képet nézve azonban egyértelmű, hogy a természet hozzájárulásai az életünkhöz döntő többségben pozitívak, hiszen mindannyiunkat ezek éltetnek.

ökoszisztéma-szolgáltatás
medvehagyma
A medvehagyma jó példa arra, hogy ugyanaz a dolog egyszerre lehet anyagi és nem-anyagi hozzájárulás. Előbbi azért, mert elfogyasztjuk, utóbbi pedig a hozzá kapcsolódó receptek, hagyományok vagy akár a szedés élménye miatt.

Intrinzik értékek

Eddig azt jártuk körül, hogy mennyiféleképpen rá vagyunk utalva a természetre. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy nem csak azok az élőlények és életközösségek értékesek, amelyek valamilyen hasznot nyújtanak számunkra: a természet, az élet sokfélesége önmagában is érték. Az élőlények és a folyamatok emberek számára nyújtott hasznoktól független értékét intrinzik értéknek nevezzük. Az élővilág pusztítása nemcsak azért gond, mert saját magunknak ártunk vele, hanem azért is, mert egyedi, megismételhetetlen élőlények, fajok, életközösségek végleges eltűnését okozza.

Borító: canva.com
További képek: Greendex/Pribéli Levente

search icon