
A több mint 160 km2-en pusztító tűzvészben többen életüket vesztették, és a lángok számtalan lakóingatlan mellett az ökoszisztémában is jelentős kárt tettek. Mi történik most a leégett területeken az élővilággal?
Valkó Orsolya, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetében működő ’Lendület’ Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport vezetője osztotta meg a fenti kérdésre a válaszokat.
Alapvetően az, hogy valahol van tűz, önmagában még nem katasztrófa az élővilág számára.
Viszont a tüzek kiterjedése, erőssége és gyakorisága megváltozott a Földön, és ez teljes egészében az emberi tevékenységnek köszönhető. Ha pedig egy olyan területen van a tűz, ahol valami más már összezavarta a természetes ökoszisztéma működését – ami általában szintén emberi eredetű dolog –, komoly károk keletkezhetnek a helyi élővilágban és a környezetben is.
Kaliforniában az egyik probléma, hogy egy nagyon átalakított táj, sűrűn lakott, és a klímaváltozás is nagyon jelentős hatással van rá. A területen az emberi tevékenységnek köszönhetően nagyon sok inváziós növényfajnak van óriási állománya, és kisebbek a természetes élőhelyek. Ezek a kis élőhelyfoltok pedig, ha egy tűzben leégnek, akkor az állatoknak nincs hová menekülniük, a növények pedig nehezebben regenerálódnak – magyarázta a kutató. Az inváziós fajok általában szívósabbak, könnyebben túlélnek, és egy nagyobb tűz után is képesek új erőre kapni és elszaporodni.
A növények visszatelepítésével szokták kezdeni a folyamatokat, utána jönnek az állatok. A növényeknél minden attól függ, hogy mekkora a tűz. A száraz élőhelyeken élő növények általában alkalmazkodtak a tűzhöz, nagyon jól tudnak a talajban levő magjaikból csírázni vagy gyökér- és szármaradványokból sarjadni.
Persze lehet, hogy a szakembereknek kell aktívan segíteniük őket – direkt magvetéssel vagy ültetéssel. Sokszor minimális talajráhordásra is szükség lehet a területen, és meg kell akadályozni, hogy a talaj lemosódjon. A tűz után az erózió komoly problémát okozhat.
Az állatok közül a mozgékonyabbak vannak előnyben: egy madár sokkal könnyebben tud visszatelepedni egy megfelelő élőhelyre, mint egy röpképtelen rovar vagy egy csiga. Sokszor a teljes ökoszisztéma visszaállítását az állatok szintjén is aktívan kell segíteni. A helyreállítás azonban hosszú évekbe telik, de előfordulhat az is, hogy évszázadok alatt sem lesz már olyan, mint amilyen az eredeti állapot volt.
Forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
Kép: Canva