A NASA az űrből méri fel az országok szén-dioxid-kibocsátását 
A NASA az űrből méri fel az országok szén-dioxid-kibocsátását 

Egy kísérleti projekt keretében műholdas mérések segítségével becsülték meg egyes országok szén-dioxid-kibocsátását és -elnyelését.

A több mint 60 kutató által készített tanulmány a NASA Orbiting Carbon Observatory-2 (OCO-2) projektjének méréseit, valamint egy felszíni megfigyelési hálózatot használta fel a légköri szén-dioxid-koncentráció 2015 és 2020 közötti növekedésének és csökkenésének számszerűsítésére.

A NASA Földmegfigyelő műholdja segítségével a kutatók több mint 100 ország szén-dioxid-kibocsátását követhették nyomon. Így pontosabb képet kaptak arról, hogy a vizsgált területek mennyi szén-dioxidot bocsátanak ki, és hogy az erdők mennyi szén-dioxidot képesek valóban elnyelni a légkörből.  

A szén-dioxid-mérés hagyományosan tevékenységalapú (vagy „alulról felfelé”) megközelítései a szén-dioxid-kibocsátás összességének becslésén alapulnak a gazdaság minden ágazatában, például a közlekedésben és a mezőgazdaságban. Az ilyen, alulról felfelé építkező szén-dioxid-leltárak elengedhetetlenek a kibocsátás-csökkentési erőfeszítések értékeléséhez, de összeállításuk jelentős erőforrásokat, szakértelmet és a vonatkozó tevékenységek részletes ismeretét igényli.

Ezért a kibocsátások és abszorpciók adatbázisának felülről lefelé irányuló megközelítéssel történő fejlesztése különösen hasznos lehet azoknak a nemzeteknek, amelyek nem rendelkeznek megfelelő erőforrásokkal a kibocsátásoldali mérésekhez – állítják a tanulmány szerzői. A NASA legújabb eredményei több mint 50 olyan ország adatait is tartalmazzák, amelyek az elmúlt 10 évben nem közöltek adatokat a kibocsátásukról. És sajnos, vagy természetesen, az is előfordulhat, hogy egyes országok kozmetikázzák az adataikat. Az új módszer viszont az egyes területek fölötti légkör tényleges széndioxid-tartalmát vizsgálja

Bár az OCO-2 projektet nem kifejezetten országok szén-dioxid kibocsátásának becslésére tervezték, az ebből származó eredmények igenis nagy kihatással vannak mind a jelenünkre mind a jövőnkre. Hiszen az eddigi becslések helyett mostantól jóval pontosabb adatokra támaszkodhatunk. És az is látható lesz, hogy mely országok azok, amelyek valóban eleget tettek a klímavédelmi vállalásaiknak, hogy az egyes nemzetek valódi erőfeszítéseket tettek-e a környezetvédelmi célok elérésének érdekében. Márpedig még az idén sor kerül az első ilyen, a 2015-ös Párizsi Megállapodás szerinti globális helyzetfelmérésre, ahol már ezek az adatok használhatóak lesznek.

(Forrás:NASA)  

search icon