Sőt, már 2030-ra 45%-kal csökkentenék a szervezet polgári és katonai tevékenységeihez kapcsolódó üvegházhatású gázkibocsátását. Jens Stoltenberg főtitkár kedden, a NATO madridi csúcstalálkozóján először jelentette be a katonai-védelmi szervezet klímacéljait.
Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, a teljes globális hadiipar és hadsereg együtt jelenleg a világ összesített szén-dioxid-kibocsátásának 5%-áért lehet felelős a becslések szerint. Azonban a kép nem lehet teljesen pontos, mert a hadseregek mentesülnek emissziójuk elszámolása alól, így akár jelentősen nagyobb is lehet a hozzájuk kapcsolódó kibocsátás, amit a jelenlegi háborús helyzet minden bizonnyal tovább növelt.
Stoltenberg korábban már beszélt arról, hogy a NATO-nak „alkalmazkodnia kell az új realitásokhoz”, jobb felszerelésre, járművekre és infrastruktúrára van szüksége, ezzel párhuzamosan pedig fel kell vennie hivatalos feladatai közé az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. Úgy tűnik, hogy most végre ez is sikerült. Ahogy a főtitkár mondta a NATO-csúcson tegnapi nyitóbeszédében, „nem lesz könnyű, de meg lehet csinálni”.
Kapcsolódó bejegyzések
Nagy zavart okoz a háború a jövő nyersanyagainak ellátási láncában
Oroszország a világ egyik legnagyobb érc-, és nyersanyagimportőre. Ezek között rengeteg olyan földfém is található, amely az elektromos átálláshoz nélkülözhetetlen. Mi lesz így a világgazdasággal?
Fontos persze azt is megjegyezni, hogy a vállalás alapvetően nem a NATO kötelékébe tartozó országok hadseregeire, hanem konkrétan a NATO saját eszközeire, például az az AWACS megfigyelő repülőgépeire, ás az Olaszországban állomásozó drónjaira vonatkozik. Ezen felül ide tartozik a brüsszeli főhadiszállás, valamint a más helyeken, például Monsban (Belgium), Nápolyban (Olaszország) vagy Brunssumban (Hollandia) található katonai parancsnokságok karbonmentesítése is. Ezzel együtt a szervezet arra is törekszik, hogy segítse a szövetségeseket nemzeti hadseregeik szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésében – írja a Reuters.
Mindez nem lesz egyszerű feladat. Az Európai Parlament megbízásából készült tanulmány 2021-ben kiszámította, hogy az uniós hadseregek szén-dioxid-kibocsátása 2019-ben mintegy 24,8 millió tonna szén-dioxid-egyenértéket tett ki, ami körülbelül 14 millió autó szén-dioxid-kibocsátásának felel meg. Példaként említhető, hogy egy olyan, általánosan elterjedtnek számító harckocsi, mint a német Leopard 2, egy magát megnevezni nem kívánó bennfentes szerint 400 liter gázolajat fogyaszt a terepen mindössze 100 km megtételéhez. Ahogy mondani szokás, ennek a fele sem tréfa.
Stoltenberg szerint a katonai kibocsátások csökkentése nem csak a környezetnek segítene, hanem a katonai járművek állapotát is javítaná. „Hiszem, hogy a jövőben a legfejlettebb katonai járművek és a legellenállóbb fegyveres erők azok lesznek, amelyek nem támaszkodnak a fosszilis üzemanyagokra” – tette hozzá a főtitkár.
