A légszennyezés egyre égetőbb ökológiai probléma, ráadásul a jelenségnek sajnos az egész emberiség ki van téve. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a jelentésében szereplő becslést műholdas adatokra és 117 ország 6000 városának adataira alapozta.
A WHO szerint több millió ember életét lehetne megmenteni évente, ha az országok és városok elköteleznék magukat a tisztább levegő mellett, és szigorúbb légszennyezettségi célokat tűznének ki. Pár hete írtunk arról, hogy a vizsgált eredmények szerint az egyes városok mindössze 3,4 százalékában felelt meg a levegő minősége a nemzetközi szabványnak.
A szennyezett levegő hatására a finom por bejut a tüdőbe és a vérbe, károsító hatással van a légzőrendszerre, szív- és érrendszeri problémákat, de egyebek mellett szélütést is okozhat.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója a következőképp nyilatkozott a témában:
A főként a járművek belső égésű motorjaiban keletkező nitrogén-dioxid légzőszervi problémákkal is összefüggésbe hozható. A WHO tavaly jelentősen csökkentette a szennyezésre vonatkozó biztonsági határértékeket.
A légszennyezés és az éghajlatváltozás egyfajta kettős egészségügyi kihívás elé állítja az emberiséget, így minél gyorsabban el kell indulnunk egy olyan jövő felé, amely kisebb mértékben függ a fosszilis tüzelőanyagoktól.
Kapcsolódó bejegyzések
Már az alacsony légszennyezés is negatív hatással van az agyi teljesítményre
A Queenslandi Egyetem kutatói kimutatták, hogy még a rövid távú légszennyezésnek való kitettség is hatással van agyunk teljesítményére és munkaképességére. A légszennyezésnek egyszerűen nincs biztonságos szintje.
A WHO továbbá egy olyan kezdeményezést is sürgetett, amely lehetővé teszi a háztartások zökkenőmentes átállását tiszta energiára, hiszen még mindig óriási hatással van a tűzhelyek és a kályhák füstje a globális légszennyezettségre. Fontos párja az előző gondolatmenetnek, hogy a kerékpárosok, gyalogosok és a tömegközlekedők érdekében is fontos lenne pozitív intézkedéseket hozni.
A levegő minőségével foglalkozó jelentés azt is megállapította, hogy jól látható különbség van a gazdagabb és szegényebb régiók között. A magas jövedelmű országok városainak 17 százalékában a levegő szállópor-tartalma megfelel a WHO ajánlásainak, azonban az alacsony és közepes jövedelmű országokban csak a városok elenyésző része, 1 százaléka esik ebbe a kategóriába.
