A stegosaurus egy új fajtáját fedezték fel Kínában, a lelet ráadásul az eddig előkerült, legrégebbről származó stegosaurus példány Ázsiában – számolt be a Hszinhua kínai állami hírügynökség pénteken.
A felfedezést jegyző kínai és brit paleontológusok a Journal of Vertebrate Paleontology (Gerinces Paleontológiai Magazin) című szaklapban publikálták kutatási eredményeiket.
Kapcsolódó bejegyzések
Dínós videóval sokkol az ENSZ
Jó lenne ha a világ vezetői meghallanák a kihalt érdekvédő üzenetét.
A szakértők leírása alapján az előkerült hát-, váll-, comb-, láb- és bordacsontok, valamint bőrlemezek egy pikkelyes, növényevő dinoszauruszhoz tartoztak. A maradványok korát a bajoci korba, vagyis a középső jura földtörténeti kor második szakaszába helyezték, ami azt jelenti, hogy a példány csaknem 168 millió évvel ezelőtt élhetett, jóval korábban a legtöbb eddig előkerült stegosaurusnál.
A mintegy 2,8 méter hosszú dinoszaurusz maradványai a mai délnyugat-kínai Csungking területéről kerültek elő, a kutatók pedig a terület ókori neve (Bashan, magyar átírással: pasan) után a példányt Bashanosaurus primitivusnak nevezték el. A viszonylag kis termetű, négylábú dinoszaurusz kisebb, és kevésbé fejlett lapockával rendelkezik, mint a többi, vele nagyjából egy időben élő stegosaurus, amelyektől megkülönbözteti az is, hogy a hátán található bőrlemezek töve keskenyebb és vastagabb fajtársainál. A példány a szakértők szerint jobban hasonlít a nála több mint 20 millió évvel idősebb, legelső pikkelyes dinoszauruszokhoz.
A kutatást vezető paleontológus szerint a maradványok jellemzői segítenek abban, hogy könnyebben beazonosíthatóvá váljon a stegosaurusok helye a dinoszauruszok rendjén belül. (MTI)
Kapcsolódó bejegyzések
Így alakította át az erdők képét a dinoszauruszokat kipusztító aszteroida
A 66 millió évvel ezelőtt a közép-amerikai Yucatan-félszigeten becsapódott aszteroidának nem csak a dinoszauruszok kihalás lett az eredménye, hanem az erdők jelentős átalakulása is.