A fejlett világban a szélenergia a leggyorsabban bővülő villamosenergia-termelési technológia. Ehhez képest hazánkban nagyon alacsony a részaránya, és a döntéshozók oldalán sem látható szándék az elterjesztésére.
Munkácsy Béla az Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencián tartott előadást Soha Tamással közösen végzett kutatásáról, melynek középpontjában a szélenergia áll.
A szélenergia melletti legkomolyabb érvek között megemlíthető, hogy a szélerőművek a legolcsóbban termelő erőművek, amelyek kapacitása gyorsan növelhető anélkül, hogy ezzel lényegesen nőne a környezetterhelés, hiszen a technológia ökológiai lábnyoma és externális költsége a legalacsonyabbnak mondható. Az áramtermelésben Dániában legnagyobb a szélenergia részaránya, ahol tavaly az egész évre vetített érték 50,4 százalék volt. Ezt 2030-ra 109 százalékra tervezik növelni.
Ezen a héten zajlott a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferenciája. Az itt elhangzó előadások közül a Greendexen is bemutatunk néhányat.
A szélenergia mellett szól az is, hogy 2009 és 2019 között az egységnyi energiatermelésre vetített költsége 70 százalékkal csökkent, melyhez hasonló értéket csak a napelem tudott produkálni a maga 89 százalékával. Ezzel szemben több más termelési mód esetében is növekvő költségekről lehet beszámolni.
Európai viszonylatban hazánk sajnos az utolsók között van a szélenergia részarányát tekintve, pedig néhány szomszédunk az elmúlt 10 évben jelentős növekedést produkált. Ausztriában és Romániában is nagyjából 10-szer akkora a szélerőművi kapacitás mint hazánkban, miközben az utóbbi országgal nagyjából azonos szintről indultunk.
A hazai helyzet
Itthon körülbelül 2 százalékra tehető a szélenergia részaránya, ami igen alacsonynak mondható 2021-ben. Ebben szerepe van annak is, hogy a technológia nemcsak, hogy nem kap elegendő kormányzati támogatást, a kutatók szerint egyenesen akadályokat gördítenek az új kapacitások kiépítése elé. Ezen túl a meglévő gépállomány is elöregedett. Ennek ellenére nemzetközi összevetésben is jó kihasználtsággal működnek a meglévő kapacitások.
Kapcsolódó bejegyzések
Így előzné a magyar áramszektor az EU-t
2030-ra az Unióban az 50%-ot is meghaladhatja a megújuló energiaforrások használata az elektromos áram termelésében. Megmutatjuk, országonként milyen eltérések lesznek.
Munkácsy szerint a szélenergia nemzetstratégiai fontosságú szerepet kaphatna, hisz az ország kiváló adottságait kihasználva akár 80–85 százalékkal is csökkenthető lenne hazánk energiafüggősége. Ráadásul a tévhitekkel ellentétben a szélenergia éjszaka is jelentős, sőt valójában magasabb termelési értéke van, mint nappal. Így elmondható, hogy a kutatási adatok szerint a nap- és szélerőművek kiválóan képesek kiegészíteni egymást mind a napszakok, mind az évszakok tekintetében.
Az európai országok legtöbbjében 400–800 méter között van az a minimális védőtávolság, melynek a lakott területek és a szélturbinák között kell lennie. Ennek elsősorban zajvédelmi okai vannak. Míg egyes helyeken maximális megengedett zajszintet határoznak meg, addig hazánkra ez nem érvényes, a védőterület viszont a jogszabályok szerint jóval nagyobb, 12 000 méter. A kutatók szerint ez szinte kizárja új szélerőművek telepítésének lehetőségét.
A kutatók számításai szerint 1000 méteres védőterület alkalmazásával – mind a lakott, mind a védett területeket elkerülve – az országnak csaknem 10 százaléka lenne alkalmas szélerőművek telepítésére, de szigorúbb számítások szerint is legalább 6–8 százalék lehet az alkalmas területek aránya.
Kapcsolódó bejegyzések
Egyre nagyobb szélerőművek épülnek
A szélerőművek esetében a méret a lényeg. Minél nagyobb egy turbina, annál több energiát, és így bevételt képes termelni, és mivel így adott energiamennyiséghez kevesebb szélkerék is elegendő, a fenntartási költségek is csökkennek.
Ez számokban kifejezve nagyjából 5582–7442 négyzetkilométeres területet ad ki, ahol a jelenlegi technológiákkal számolva nagyjából 55 820–74 420 MW elektromos áramot lehetne megtermelni. Ez természetesen csak a műszaki számítás, a valós eredmény ennél alacsonyabb lehet. A nagyságrendre azonban tudunk belőle következtetni. Összehasonlításképpen: az ország energiaigényének közel felét előállító paksi atomerőmű kapacitása 2000 MW. Ennek ellenére a jelenlegi tervek között nem szerepel a hazai szélerőmű-kapacitás növelése.
Ha valaki szívesen elmélyedne a hazai szélenergia-termelés lehetőségeiben, érdemes elolvasnia az Energiaklub tavalyi Szélenergia a 21. században – és Magyarországon című kiadványát, melyet ezen a linket lehet elérni.