



A Padovai Egyetem kutatása szerint 1 kilónyi érett sajtban átlagosan 1857, míg ugyanennyi friss sajtban átlagosan 1280 mikroműanyag-részecske található.
Ahogy a qubit cikében írják, ugyanennyi tejben átlagosan 350 mikroműanyag-részecske van, így valahol a sajtkészítés folyamatában vagy a csomagolás során keletkezik a többlet. A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy kiderüljön, mikor kerülnek a részecskék a sajtba. Ez már csak azért is fontos lenne, mert ennek ismeretében csökkenteni lehetne a szennyeződés mértékét.
Korábbi kutatások a műanyag részecskék jelenlétét vizsgálva arra a megállapításra jutottak, hogy ezek elsősorban a műanyag hajhálókból, gumikesztyűkből és hasonló felszerelésekből származhatnak, de komoly szennyezők lehetnek a tej szűréséhez használt eszközök is. Sőt a szennyezés már a fejésnél megkezdődik, mivel műanyag csöveken szállítják a tejet.
A mikroműanyagok lassan már olyan természetességgel vannak jelen az életünkben, mint a reggeli kávénk: nemcsak a talajban, a tengerekben, a hóban és a jégben, illetve a levegőben mutathatók ki, hanem a közvetlen környezetünkben is, többek között a háztartási berendezéseinkben, sőt a szervezetünkben is. Egy átlagos ember akár heti 5 gramm mikroműanyagot is elfogyaszthat, ami egy bankkártya tömegét teszi ki – írtuk nemrég.