A tél, mint a legváltozékonyabb évszakunk egyaránt tartogat meleg– és hidegrekordokat itthon. Az elmúlt években azonban látványosan eltolódott az arány a melegrekordok irányába: míg utóbbiak száma meredeken nő, addig a hidegrekordok száma kiszámíthatóan és folyamatosan csökken. A Másfélfok.hu minapi elemzése azt mutatja, hogy a folyamat egyre intenzívebbé válik a jövőben, az évszázad végére pedig teljesen eltűnhetnek a hidegrekordok.
Ahogy az elemzés kiemeli, a nagy hidegek eltűnésének csak látszólag örülhetünk: jövőben ugyan több enyhe, tavaszias napra számíthatunk télen, de ezzel párhuzamosan az összes többi évszak is forróbb lesz. Az a szakértők kérdésesnek látják, hogy a természeti környezet vagy a mezőgazdaság alkalmazkodása miképp valósul majd meg.
Korábban mi is írtunk a fagyos napok vagy épp a havazások számának csökkenésével. A probléma nem egyedi, a globális klímaváltozás miatt hasonló változások várhatók több más országban is. Ennek kapcsán érdekesség, hogy az évszázad végére elképzelhető, hogy nem marad olyan város a korábbi rendezők közül, amely meg tudna rendezni egy téli olimpiát.
Visszatérve Magyarországra, azt már most ki lehet jelenteni: a legutóbbi évtizedben a hidegrekordok száma nagyon jelentősen csökkent. Kevés kivételtől eltekintve az átlagnál jóval kevesebb napon, jóval kisebb területet érintettek az extrém minimumok. Mint írják, ezzel szemben a melegrekordoknál végig jelentős volt a változékonyság az elmúlt 20 évben, az átlagosnál kissé több rekorddal.
Az elemzés szerint ha a klímaváltozás a jelenlegi úton halad tovább, akkor lassan elbúcsúzhatunk a hidegrekordoktól. Az egyes klímamodellekben van némi szórás, de az nagyjából látszik, hogy 2030-tól radikálisan kevesebb extrém hideg napra lehet számítani, a csökkenő tendencia pedig a század végére oda vezethet, hogy akár teljesen el is tűnnek a rekordhidegek.