Egy új kutatás figyelmeztet: a globális felmelegedés olyan drasztikus változásokat okoz a világ óceánjaiban, mely a tengeri fajok tömeges kihalását kockáztatja. Ráadásul ennek mértéke sokkalta nagyobb lehet, mint bármely más krízis idején az elmúlt 250 millió évben.
Ahogy a kutatók fogalmaznak, a felgyorsuló éghajlatváltozás „mélyreható” hatást gyakorol az óceáni ökoszisztémákra, ami „a kihalás kockázatát magasabbra, a tengeri biodiverzitást pedig alacsonyabbra hajtja, mint amire a Föld történetének elmúlt több tízmillió évben lett volna példa”.
A problémát elsősorban az okozza, hogy tengervíz hőmérséklete folyamatosan emelkedik, miközben az oxigénszint csökkent, valamint a víz a légkörből származó szén-dioxid hatására egyre inkább elsavasodik. A kutatók szerint az 1960-as évek óta a tengerek oxigénhiányos területei megnégyszereződtek.
Igen baljóslatú, hogy a mostani folyamatokban a kutatók a 250 millió évvel ezelőtt, a perm időszak végén bekövetkezett tömeges kihalási esemény során lezajló változásokat vélik felfedezni. Akkor a tengeri élővilág 96%-a elpusztult.
Miként arra rámutatnak, a folyamat nem visszafordíthatatlan, de ahhoz, hogy a legrosszabbat elkerüljük, drasztikusan vissza kell fognunk a szén-dioxid-kibocsátásunkat. A jelenlegi kibocsátási trendek, illetve a klímacélok alapján reálisnak nevezhető 2 fokos felmelegedés esetén az óceánokban élő nagyjából kétmillió faj 4%-a pusztulna ki.
A tanulmány szerint jelenleg a sarkvidékeken élő halak és tengeri emlősök a legveszélyeztetettebbek, mivel a trópusi fajokkal ellentétben nem tudnak majd megfelelően hűvösebb éghajlatra vándorolni, egyszerűen nem lesz hová menniük. (Guardian)