Még a legjobb szándékú emberek is ártanak valamilyen formában a környezetnek. Ez ugyan elkerülhetetlen, ám meg kell értenünk, hogy mi, emberek vagyunk a betolakodók, mi vagyunk a későn jövők, és a természetnek valószínűleg jobbat tenne, ha mi egyáltalán nem lennénk. Meg kell értenünk, hogy egyes dolgokat fel kell adnunk” – mondta a világ talán legismertebb környezettudósa, a brit David Attenborough.
Azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy néhány nappal az április 22-ei Föld napja előtt tekinthették meg először a nézők Az év, amelyben megváltozott a világ című dokumentumfilmjét.
A film arról szól, hogy a koronavírus-járvány miatt hozott korlátozásokat miként használta ki a természet a regenerálódásra, az emberek által elfoglalt területek legalább egy részének visszafoglalására. Van mit visszaszerezni, bolygónk ugyanis ezer sebből vérzik.
Évente legalább kilencmillió emberéletet követel csak a légszennyezés – sokkal többet, mint a most az emberiség fő ellenségének tűnő koronavírus-járvány –, az utóbbi esztendőkben egymás után dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, és évente 10–20 nappal hosszabbodtak meg a sok ezer halálos áldozatot követelő hőhullámok.
A bolygó átlaghőmérséklete a múlt század eleje óta 1,2 Celsius-fokkal emelkedett, a magunk mögött hagyott télben volt az eddig mért legkisebb kiterjedésű az északi-sarki jégtömeg, és a leglassúbb az újrafagyás. A grönlandi jégpáncél évente átlagosan 278 milliárd tonnát veszít tömegéből, és a Déli-sarkon is gyorsan olvad a több tízezer év alatt felhalmozódott jégtömeg.
Bár az 1,2 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés nem tűnik tragikusnak, a tudósok szerint ha a felmelegedés eléri a 2 Celsius-fokot, ellenőrizhetetlen és tragikus mértékű lesz a klímaváltozás. A felmelegedést fokozó „ördögi körök” már beindultak: a tajgából felszálló metán több meleget tart a légkörben, az olvadó, fényt és hőt visszaverő jégmezők helyén pedig több, a hőt elnyelő, sötétebb színű föld, illetve tengervíz marad.
Az előrejelzések szerint ebben az esetben az évszázad végére 200 millió ember lakóhelye kerül állandóan víz alá, s további 160 milliót fenyegetne éves áradás. A hőhullámok is elviselhetetlenek lesznek: 2100-ra a bolygó lakosságának fele él majd olyan területen, ahol évről évre súlyos hőhullámok tizedelik a lakosságot.
(Forrás: hvg360.hu – Kép: pexels.com)
