A tűzijátékok környezetromboló oldala
A tűzijátékok környezetromboló oldala

Korábban többször foglalkoztunk a tűzijátékok veszélyeivel: balesetveszélyesek, jelentős fény- és zajszennyezésük a házi- és vadállatok szempontjából jelent problémát, míg a rakétákban lévő mérgező vegyi anyagok az ember és a környezet számára egyaránt ártalmasak.

Egy korábbi kutatás szerint újév napján éri el a legnagyobb koncentrációt a levegőben szálló finompor, a tűzijáték-rakéták nagyjából az éves közúti közlekedésből származó terhelés egyötödét eresztik a levegőbe. Ráadásul a tűzijátékok jellemzően különböző fémsók segítségével nyerik el színüket. Ezek azonban nem tűnnek el nyom nélkül a robbanások után: a levegőben maradnak, majd később bejutnak a vízbe és a talajba is. Egy amerikai kutatás szerint egy-egy nagyobb tűzijáték füstjének mennyisége az erdőtüzek idején felszabaduló füsthöz hasonlítható.

A lítium idézi elő a rózsaszín, a nátrium a narancs, a réz és a bárium a kék és a zöld színt, a kalcium és a stroncium pedig a pirosért felelős. A kék tűzijátékhoz arzént, ólmot vagy szelént is használnak, a magnéziummal pedig éles fehér fényt lehet fellobbantani – írja a Qubit.

A rakéták égésekor többek között perklorátok, rákkeltő dioxinok és furánok keletkeznek, amelyeknek sokrétű káros hatásuk van , beleértve akár a magzatfejlődést és a pajzsmirigyproblémákat is. Persze az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy ma már léteznek kifejezetten alacsony károsanyag tartalmú pirotechnikai eszközök is, bár ezek ára némileg magasabb.

Ezzel együtt hazánkban az újévi mellett az augusztus 20-i ünnepségekhez kapcsolódó nagyszabású tűzijátéknak régi hagyománya van. Épp ezért nem is a látványossággal magával, inkább annak idejétmúlt formájával lehet problémánk. Van azonban alternatíva! A modern technológia már azt is lehetővé teszi, hogy robbanások nélküli tűzijátékélményben legyen részünk. Noha még nem terjedt el, az interneten már egyre több olyan videót látni, ahol több száz drón mutat be lélegzetelállító mutatványokat az éjszakai égbolt előtt.

Ráadásul az új technológia úttörői között magyarok is vannak. Az ELTE Biológiai Fizika tanszékének kutatói több mint 10 éven keresztül vizsgálták azt, hogy az állatok miként kommunikálnak egymással, hogyan hoznak döntéseket, milyen hierarchia uralkodik csoportjaikban, és hogyan tudnak egyéni döntésekből egységes álláspontot kialakítani. Ahogy a digitalhungary.hu írja , a 2014-ben a feltérképezett viselkedésmintákat átültették mesterséges egyedekre, így jött létre a világ első pilóta nélkül repülő, autonóm drón raja.

search icon