Elizabeth Ann készen áll arra, hogy történelmet írjon. A világ első klónozott fekete lábú vadászgörénye nemrég ünnepelte első születésnapját, és elérte azt a kort, amikor már szaporodni kezdhet. Ha sikerrel jár, és egészséges kölyköket hoz világra, a kis ragadozó jelentős lendületet adhat a súlyosan veszélyeztetett faj megmentésére tett erőfeszítéseknek.

A tudósok azonban elismerik, hogy rendkívül körültekintően kell majd kiválasztaniuk Elizabeth Ann lehetséges párját, akit a Colorado állambeli természetvédelmi központban tartanak. A végül kiválasztott hímnek különösen egy kulcsfontosságú tulajdonsággal kell rendelkeznie: szelídnek kell lennie. A feketelábú görény (Mustella nigripes) ugyanis nem a kedves természetéről ismert. Elizabeth Ann például vicsorog az állattartókra, ha túl közel mennek hozzá. A fajnak azonban égető szüksége van friss génekre, és Elizabeth Ann ezt biztosíthatja – feltéve, hogy túléli a szaporodási találkozást, mondják a tudósok.

„Amikor a feketelábú görényekről van szó, a párzási forgatókönyv kissé eldurvulhat, és nem szeretnénk, ha megsérülne.” – mondta Oliver Ryder, a San Diegó-i állatkert genetikai természetvédelmi igazgatója.

A Feketelábú görény karcsú, 60 cm hosszú, morcos ragadozó állat; arcán, lábain és farkán fekete foltokkal. Egykor az Egyesült Államok Nagy-síkságának hatalmas területein élt. A földművelés elterjedésével azonban kipusztult, és az 1970-es évekre úgy gondolták, hogy teljesen kihalt. Aztán 1981-ben egy éjszaka John Hogg, egy wyomingi farmer furcsa zajokat hallott a földjén, és felfedezett egy fekete lábú görény kolóniát. Biológusok özönlöttek a farmra, és azóta az ott talált állatok segítségével görénytenyésztési programot indítottak azzal a céllal, hogy újra telepeket hozzanak létre az Egyesült Államokban.

A Hogg Ranchon talált görények közül azonban csak hét volt képes szaporodni. Ennek eredményeképpen a feketelábú populáció erősen beltenyésztett, és minden egyes állat rokonsága a testvér és az első unokatestvér között mozog. A káros mutációk mostanra már a szaporodó populációt is érintik. Nagy szükség van ezért friss görénygének bejuttatására, és ezt Elizabeth Ann biztosíthatja. Ő egy Willa nevű nőstény fekete lábú vadászgörényből évtizedekkel ezelőtt kivett szövetből származik. Sejtjeit a San Diegó-i Frozen Zoo-ban konzerválták, egy olyan tárolóhelyen, ahol a veszélyeztetett állatokból származó genetikai anyagokat – DNS-t, spermát, petesejteket, embriókat és élő szöveteket – folyékony nitrogénben tárolják.

Néhány évvel ezelőtt úgy döntöttek, hogy ugyanazt a technológiát, amelyet Skóciában Dolly, a birka létrehozásakor használtak 1996-ban, Willa klónjának előállítására is felhasználják. Az sejtjeiből embriókat hoztak létre, amelyeket három házi görény nősténybe ültettek be. A terhességek közül kettő kudarcot vallott, míg a harmadik béranya Elizabeth Annt hozta a világra, amiről már korábban ebben a cikkünkben is hírt adtunk.

Ami döntő fontosságú, hogy DNS-e tartalmazza a tenyésztési programban a beltenyésztett görényekben uralkodó gének különböző változatait, és ez felcsillantja a reményt, hogy utódai jelentősen javíthatják a feketelábú görények genetikai életképességét. Ahogy Ryder fogalmazott: „Elizabeth Ann a genetikai sokféleség kincsesbányája.”

Elizabeth Ann története fontos hatással van minden veszélyeztetett fajra, tette hozzá Ryder. „Már most mindenféle kihalással fenyegetett állat sejtjeit bankba kellene helyeznünk, mert a biodiverzitás csökken, és a vadon élő állatok génkészletei zsugorodnak. Ha legalább a sejtek a rendelkezésünkre állnak, a jövőben más fajok esetében is megtehetjük azt, amit jelen esetben a fekete lábú görényeknél szeretnénk elérni.”

Forrás (theguardian)