Egész népességeket érnek váratlanul az éghajlati katasztrófák, mindenféle előzetes riasztási lehetőség nélkül, figyelmeztet az ENSZ. A szervezet vezetője felszólított arra, hogy minden országnak rendelkeznie kell előrejelző rendszerrel, hogy megvédje az embereket az éghajlat okozta szélsőséges időjárástól. Egy új jelentés szerint a nemzetek fele nem rendelkezik ilyennel, és ez később katasztrofális következményekkel járhat.
A főtitkár video üzenetben szólalt fel, elmondta, hogy egész népességeket érnek váratlanul az éghajlati katasztrófák, anélkül, hogy bármilyen eszközzel előre figyelmeztetnénk őket. Guterres elmondta, hogy a jövő hónapban Egyiptomban megrendezendő Cop 27 klímacsúcson cselekvési tervet indít, amelynek célja, hogy öt éven belül minden ország számára korai előrejelző rendszereket biztosítson. Felszólította a kormányokat, a nemzetközi pénzügyi intézményeket és a civil társadalmat, hogy támogassák a tervet.
A világ nem fektet be a frontvonalban lévők életének és megélhetésének védelmébe
– mondta Antonio Guterres ENSZ-főtitkár
A korai előrejelző rendszerek képesek figyelmeztetni a lakosságot a szélsőséges időjárási eseményekre, például viharokra, szökőárakra, aszályokra és hőhullámokra, és bizonyítottan csökkentik az embereket érő károkat.
A több veszélyt is magában foglaló korai előrejelző rendszerek, amelyeket Guterres minden országban be akar vezetni, több veszélyt is kezelnek, amelyek önmagukban, egyidejűleg vagy egymás után következhetnek be. Mivel az éghajlati válság egyre gyakoribbá, szélsőségesebbé és kiszámíthatatlanabbá teszi az időjárást, ezek a korai előrejelző rendszerek nemcsak az első eseményre, például a heves esőzésre figyelmeztetnek, hanem az olyan másodlagos veszélyekre is, mint a földcsuszamlások vagy a betegségek.
A Meteorológiai Világszervezet szerint a regisztrált katasztrófák száma ötszörösére nőtt, részben az ember okozta éghajlatváltozás miatt. Éppen ezért az embereknek megfelelő figyelmeztetésre van szükségük ahhoz, hogy felkészüljenek a szélsőséges időjárási eseményekre. Bár a szélsőséges időjárási események bekövetkeznek, de nem kell, hogy halálos katasztrófákká váljanak.
Kapcsolódó bejegyzések
Szenzorhálózatot fejlesztenek az éghajlatváltozás hatásainak előrejelzésére az erdőkben
A Német Kutatási Alapítvány (DFG) 2022. július 1-jétől finanszírozza a CRC Kutatóközpontot, ami négy év alatt mintegy 10,5 millió eurót kap az erdőkben zajló ökoszisztémafolyamatok részletes, interdiszciplináris kutatására.
A tudósok szerint az éghajlati válság táplálta a történelmi árvizeket azáltal, hogy megváltoztatta a monszun esőzések mintázatát Dél-Ázsiában. Ez egy olyan régió, amely rendkívül érzékeny a felmelegedő bolygó következményeire. A halálos áldozatok száma várhatóan még magasabb lett volna, ha nincsenek a korai figyelmeztető rendszerek.
(forrás: www.independent.co.uk)