A világ ma távolabb van a 2015 végén Párizsban elhatározott klímacéloktól, mint az elfogadásuk pillanatában – figyelmeztetett Áder János New Yorkban az ENSZ legmagasabb szintű vízügyi fórumának keddi ülésén.
A volt köztársasági elnök, az ENSZ Víz- és Klímaügyi Vezetői Testületének tagja, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, hogy szintén 2015-ben fogadták el a világ országai a fenntartható fejlődés 15 célját. Ez legalább olyan fontos döntés volt, mint a párizsi megállapodás elfogadása és amit tekintve szintén távolabb áll a világ a céloktól, mint csaknem 8 évvel ezelőtt. Ezen belül a vízről és higiéniáról szóló célkitűzés megvalósulásától is távolabb állunk, mint 2015-ben – mutatott rá Áder János.
A jelen kihívásaira utalva a volt államfő felhívta a figyelmet arra, hogy a népesség és az energiafogyasztás növekedése exponenciálisan növeli meg a víz iránti igényt. A mostani tendenciák folytatódása esetén 2050-re a világ akkor várt népességének mintegy fele él majd vízhiányos régióban.
Kapcsolódó bejegyzések
Áder János is tagja lett a Víz- és Klímaügyi Vezető Testületnek
Az öt kontinensről felkért, tizenöt tagú testület tagjai között jelenlegi és volt államfők, volt kormányfők, miniszterek, nemzetközi civil szervezetek és nagyvállalatok vezetői vannak jelen.
Áder János sürgette a vízügyi infrastruktúrába történő beruházások növelését és rámutatott arra is, hogy jelenleg az ENSZ-en belül 32 ügynökség foglakozik a vízzel és annak különböző vonatkozásaival, míg négy évvel ezelőtt 28 ilyen szervezeti egység működött. Feltette a kérdést, hogy vajon ez a leghatékonyabb módja-e a munkavégzésnek és nem inkább koncentrálni kellene-e a felelősséget, elemzéseket és forrásokat?
Áder János az ENSZ ülésén Magyarország vízzel kapcsolatos intézkedéseivel kapcsolatban beszámolt a 4 ezer kilométernyi folyami gátrendszer karbantartásáról, az elmúlt 10 évben a biodiverzitásra, a nemzeti parkok fejlesztésére fordított 41 milliárd forintról, valamint a világon egyedülálló Duna-Dráva-Mura bioszférarezervátum megalakításáról öt ország részvételével. A volt köztársasági elnök Magyarország eredményei között említette azt is, hogy a szennyvizek 95 százaléka tisztítottan kerül vissza a környezetbe.
Az elvégzendő feladatok közé sorolta a Közép-Magyarország elsivatagosodásának megállításával kapcsolatos cselekvést, a nap- és szélenergia hasznosításának és hálózatainak jobb kihasználása érdekében a meteorológiai információs rendszer fejlesztését, valamint a víziközműhálózat korszerűsítésének felgyorsítását. Áder János bemutatta az általa alapított alapítvány kiadásában megjelent, a fenntarthatóságról szóló, középiskolások számára kifejlesztett tankönyvet is.
A rendezvény az ENSZ legmagasabb szintű globális fóruma a víz témakörében, amit Magyarország mellett Ausztrália, Indonézia, Japán, Hollandia, Dél-Korea, Svédország és Tádzsikisztán, valamint a Vízzel és Katasztrófákkal foglalkozó Magas Szintű Szakértői és Vezetői Testület szervezett. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében ma kezdődik a Víz világkonferencia, amelyen csütörtökön felszólal Áder János volt köztársasági elnök, pénteken pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szól hozzá a vitához.
(MTI)