A Rhodium Group nemzetközi kutatóintézet keddi jelentése szerint a 10,3%-kal csökkent az Egyesült Államok üvegházhatású gázkibocsátása 2020-ban, ezzel 2005 óta 21,5 százalékkal sikerült visszafogni az emissziót.
A közlekedési szektorban volt a legnagyobb kibocsátás-visszaesés (14,7%) 2019-hez képest, melyet minden bizonnyal a koronavírus-járvány indokol, így a visszapattanás is itt lehet a legmagasabb, de ezt nagyban befolyásolhatja, hogy a cégek miképp viszonyulnak majd a home office-hoz a vakcina széleskörű elterjedése utáni időszakban.
A második legnagyobb csökkenést, 10,3%-ot az erőművek kibocsátásánál találjuk. Ez a mutató szerencsére tartósabb lehet, hiszen a járványtól jórészt függetlenül zajló folyamatok eredménye, melyet a széntüzelésű erőművek számának gyors csökkenése és a megújulók egyre nagyobb térnyerése magyaráz. Tavaly a szén részesedése az energiatermelésben 24%-ról 20%-ra csökkent, míg a 18%-ra emelkedő megújulók már csaknem beérték azt.
A 2020-as számok azonban nem garantálják azt, hogy az ország könnyedén teljesíti a párizsi klímaegyezményben foglalt vállalását, amely szerint 2025-ig a 2005-ös szinthez képest 28 százalékkal csökkenti az emisszióját. Sokat fog számítani az, hogy a gazdasági visszaesés után milyen módon indul újra az ország gazdasága. Egyes becslések szerint a 2020-as csökkenés csupán 3%-os lett volna, ha nem következik be a Covid miatti recesszió, és ebben már az is szerepet játszott volna, hogy az enyhébb téli időjárás miatt a fűtésből fakadó kibocsátás alacsonyabb szintet ért el.
A párizsi egyezménynek egyébként hivatalosan nem részese már az Egyesült Államok, miután a most leköszönő Donald Trump elnök kiléptette belőle az országot. A január 20-án hivatalba lépő Joe Biden azt ígérte, hogy azonnal visszalépnek az éghajlatvédelmi egyezménybe beiktatását követően. A leendő elnök klímavédelmi céljai között kiemelt jelentőséget kap, hogy az ország 2050-ig nullára csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását.
