Az óceánok egészségét veszélyeztető egyik legnagyobb probléma a műanyagszennyezés, melynek megszüntetése és kezelése napjaink egyik vezető környezetvédelmi kihívása. Ebben a kérdésben értek el áttörést a kutatók, akik az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) tették közzé eredményeiket.
Gyakorta írunk az óceánokban felhalmozódó évi több millió tonnányi műanyaghulladékról. Ezek egy része a tengervíz és a napsugárzás hatására darabokra esik és idővel elbomlik, sokkal jelentősebb hányaduk azonban egyben marad, és az áramlatokkal utazva hatalmas tengeri szemétszigeteket alkot, melyek óriási veszélyt jelentenek az óceánok élővilágára.
Számos projekt célozza a szemétszigetek felszámolását, azonban egyelőre ezek nagyrésze nem eléggé hatékony: a szemétgyűjtő hajóknak minden újabb rakománnyal vissza kell menniük a kikötőkbe, ahol aztán feldolgozzák a hulladékot.
A Worcesteri Politechnikai Intézet, a Woods Hole Oceanográfiai Intézet és a Harvard Egyetem kutatói szerint azonban jóval hatékonyabb lehetne az a megoldás, mely során a szemét egy részét az üzemanyaggá alakítva, a hajók meghajtására fordítanák. Ez a kutatók szerint jóval környezetbarátabb megoldás lenne.
Az eljárás központi eleme, hogy a műanyag hidrotermikus cseppfolyósítás (HTL) révén olajjá alakítható. A folyamatban a műanyagot 300-550 Celsius-fokra kell melegíteni a tengerszinti nyomás 250-300-szorosán. A kutatók kiszámolták, hogy egy HTL-átalakítót szállító hajó elég olajat képes előállítani ahhoz, hogy üzemanyagot biztosítson az átalakító és a hajó motorja számára is.
A tudósok elismerik, hogy az olaj égetése szén-dioxidot bocsátana a légkörbe, de kiemelik, hogy a kibocsátott mennyiség még mindig kisebb, mint az, amennyit a hajó a hagyományos olaj elégetésével bocsát ki a kikötőbe tartó útjain és vissza. Bár a hidrotermikus cseppfolyósítás is jár némi szilárd melléktermékkel, amelyet idővel a kikötőbe kell szállítani, de elég lenne ezt néhány havonta megtenni. (techexplorer.com/MTI)