A vonóhálós halászat karbonlábnyoma a repülés kibocsátásával vetekszik
A vonóhálós halászat karbonlábnyoma a repülés kibocsátásával vetekszik

Évente több száz millió tonna szén-dioxid szabadul fel az óceánok fenekének felszántásával egy új tanulmány szerint. Eközben a tengerek területének csupán 7%-ka védett.

A vonóhálós halászatot azért alkalmazzák előszeretettel a kereskedelmi flották, mert ezzel a módszerrel hatékonyan tudnak nagy mennyiségű halat kifogni. A rendkívül destruktív módszer során a tengerfenék nagy területeit szántják fel a hálók, letarolva minden ott található élőlényt.

Egy friss tanulmány szerint azonban ez nem csupán természetvédelmi szempontból igen aggályos, de a klímaváltozás elleni harcot is hátráltatja. Az elemzések szerint évente körülbelül akkora mennyiségű szén-dioxid szabadul fel a halászati módszer nyomán, mint amennyi a világ össze országának kibocsátása, leszámítva az öt legnagyobb szennyezőt.

Az óceánfenék a világ legnagyobb szén-dioxid tárolója. Ha sikert akarunk elérni a felmelegedés megállításában, békén kell hagynunk a tengerfenék szénben gazdag területeit. –

mondta Dr. Tirsha Atwood, a Utah-i Állami Egyetem munkatársa

A tanulmány arra is kitér, hogy az emberiségnek növelnie kellene a védett óceáni területeket. Jelenleg mindössze a tengerek 7%-ka védett, azonban ezt legalább 30%-ra kellene emelni a szakemberek szerint.

Ahogy a tudósok mondják, teljesen téves az az elgondolás, hogy az óceánok védelme az élelmiszerbiztonság csökkenéséhez vezetne. Számos kutatás bizonyítja, hogy egyes területek védelme elősegíti a halállományok megerősödését.

Az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményének idei konferenciáján valószínűleg elfogadásra kerülhet az a megállapodás, mely 2030-ra a szárazföldek és az óceánok 30%-át védelem alá helyezi, elősegítve ezzel a biodiverzitás megőrzését.

Rengeteg fontos információ vár még rád! Nézz szét!

(independent)

search icon