Egy friss jelentés szerint a szegényebb országok 5-ször többet költenek adósságaik törlesztésére, mint a klímaválság enyhítésével kapcsolatos kiadásokra, a helyzet pedig tovább romolhat a jövőben.
A brit Jubilee Debt Campaign civilszervezet felmérése szerint a világ 34 legszegényebb országa évi 29,4 milliárd dollárt költ adósságrendezésre, míg csupán 5,4 milliárd jut az éghajlati válság hatásainak enyhítésére.
Kapcsolódó bejegyzések
Cserben hagyják a gazdagabb országok a fejlődő világot?
A fehér házi virtuális klímacsócson a gazdag országok nem állapodtak meg aról, hogyan tudnák biztosítani a fejlődő világ számára az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez és az éghajlatváltozás hatásainak kezeléséhez szükséges pénzügyi támogatást.
Példaként Ugandát hozták, ahol 2016 és 2020 között évi 537 millió dollárt költöttek az éghajlati válság kezelését is magába foglaló beruházásokra, melynek egy jelentős része ráadásul nemzetközi fejlesztési ügynökségektől és civilektől érkezett. Ez évi 107,4 millió dollárt jelent, ehhez képest azonban az ország által csak a 2021-ben törlesztendő adósság 739 millió dollárra rúg, mely a következő években még tovább emelkedik majd.
2025-re a 34 vizsgált országban az adósságrendezésre fordítandó összeg és a klímaváltozás hatásainak mérséklését célzó kiadások között a szorzó akár 7-szeresére is nőhet. A brit civilszervezet szerint egy olyan helyzetben, amikor mindent meg kellene tenni a klímaválság enyhítésére, jóval több forrásnak kellene ehhez rendelkezésre állnia a szegény országokban is, ez pedig elsősorban a gazdag országok felelőssége.
Egyre többek szerint kell a klímatárgyalásokon helyet biztosítani az adósságkönnyítés kérdésének. Emellett szól az is, hogy számos fejlődő ország a fosszilis erőforrások nagyobb volumenű kitermelésével próbálja fedezni adósságait. (Guardian)
