



Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Afrika vízellátásának költségeit hasonlította össze a háborús kiadásokkal a Planet Budapest Fenntarthatósági Expón.
Áder János, a fenntarthatósági rendezvény fővédnöke előadásában Afrikára fókuszálva emlékeztetett arra, hogy a Planet Budapest rendezvényeket megelőzte három víz-világtalálkozó. Egy ilyen eseményen 2016-ban részt vett egy ghánai delegáció, amely érdeklődött a magyar cég, a Pureco víztisztító berendezése iránt. Tárgyalásaik eredményeként Ghána második legnagyobb városába, Kumasiba építettek egy szennyvíztisztító üzemet, amellyel annyira elégedettek voltak, hogy az afrikai országban már további két ilyen üzem is működik.

A ghánai beruházások tapasztalatait felhasználva három évvel ezelőtt az ENSZ Közgyűlése elé tártak egy magyar javaslatot, az úgynevezett „Ghánai tudást”, amely fókuszában az állt, hogy miként lehetne egész Afrikában megvalósítani a szennyvíz kezelését.
Áder János hozzátette, hogy a mostani Planet Budapest alkalmából ezt a három évvel ezelőtti javaslatot – a szennyvíztisztítás mellett – kiegészítették egy konténeres, könnyen telepíthető mobil víztisztító rendszer működési tapasztalataival is. A ghánai tapasztalatokra alapozva úgy számoltak, hogy ha az ivóvíztisztítás és a szennyvízkezelés Ghánában alkalmazott modelljét egész Afrikára kiterjesztik, akkor a beruházás összköltsége 85 milliárd euró. Ezt az összeget egyebek mellett az inflációs hatásokkal is kiegészítette, így előadásában Áder János a továbbiakban már 100 milliárd euróval számolt.
Véleménye szerint a technikai, műszaki feltételek és a szaktudás rendelkezésre áll a program megvalósításához, amelyre szerinte 15–20 évre van szükség. Ez idő alatt évi 5 milliárd euróból az egész afrikai kontinensen meg lehetne valósítani a teljes szennyvíztisztítást, valamint azt, hogy minden afrikai lakos hozzájusson naponta fejenként 3 liter tisztított vízhez.
Áder János ezt követően a program költségeit tekintve arra hívta fel a figyelmet, hogy „az Európai Unió éppen most akar adni 90 milliárd eurót egy esztelen, véres állóháború további finanszírozásához”. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke arra is kitért, hogy jelenleg Afrikában a szennyvíz 80–90 százaléka tisztítatlanul kerül vissza a vizekbe, amely ha tisztítva érkezik, akkor a biológiai sokféleség nem sérül, jobban lehet biztosítani a földműveléshez, az állattartáshoz szükséges vizet, és ki tudják elégíteni az ipar vízigényét is. Az ENSZ elé tárt magyar javaslatnak ezért környezeti, társadalmi, gazdasági és egészségügyi haszna is van. Ráadásul csökken a migrációs nyomás is, hiszen ha van víz, és tudják biztosítani a megfelelő életfeltételeket, akkor kevesebben akarják majd elhagyni a lakóhelyüket.

Francois Oliver Gosso, az Afrikai Víz és Szennyvíz Szervezet igazgatója nagy élménynek nevezte, hogy a 15 országból érkezett, 50 tagú afrikai delegációval itt lehet a Planet Budapest Fenntarthatósági Expón. A szakember méltatta a Magyarországgal fennálló partnerséget, és elmondta, hogy ezen a rendezvényen is azért vannak itt, mert szeretnék azonosítani azokat a technológiai megoldásokat, amelyeket saját igényeikhez tudnak igazítani. Céljuk az, hogy javítani tudják az afrikai emberek életminőségét.
Kovács Károly, a Magyar Vízügyi Partnerség elnöke előadásában megköszönte Áder János erőfeszítéseit, amelyek révén Magyarország magas szintet ért el a vízügyi kérdésekben. Közölte, hogy az innováció, a tudásmegosztás és a stratégiai együttműködés alapvető fontosságú eszközök a vízzel kapcsolatos kihívások világszintű megoldásában, amiben szerinte fontos szerepük lesz a fiatal vízügyi szakembereknek is.
A Planet Budapest 2026. február 25. és március 29. között különleges helyszínen, teljesen megújult struktúrával és programmal a budapesti Magyar Vasúttörténeti Parkban várja az érdeklődőket. További információk a planetbudapest weboldalon érhetők el.
(MTI)
Fotók: Bruzák Noémi, Berecz Valter
Kiemelt fotó: Canva