Gondoltad volna, hogy a magyarok a tizedik legtöbbet olvasó nemzet a világon? Legalábbis a World Culture Score Index (felmérés a világ médiafogyasztási szokásiról) eredménye szerint. A könyvpiacnak kiemelt időszaka a karácsony, pontosan az ajándékozások miatt. Olyannyira, hogy a könyvesboltok decemberben termelik a bevételük közel 30%-át.
A karácsonyi könyv- és ajándékversenyre szerkesztőségünk tagjai 4 könyvajánlót hoztak a fenntarthatóság témaköréből. Ezek közül három friss, 2021-es kiadású, és egy mára már klasszikussá vált darabot is beválogattunk.
Robert Macfarlane: Lennvilág – Utazás az idő mélyére
Kiadás: 2021.
Az ember mindig felfelé néz. Csodáljuk a felhőket, merengve bámuljuk a csillagokat, a Föld körül keringő távcsövekkel kutatjuk az űr mélységeit. Ahogy a növények is a fény felé tekintenek, úgy minket is a világosság vonz. Ha valamiért mégis lenézünk, csak a lábunk alatti talajt látjuk, és csak igen kevesek foglalkoznak azzal, mi is lehet a talpunk alatt.
Robert Macfarlane, angol természetíró és egyetemi tanár első magyarul is megjelent könyve, a Lennvilág ezen kíván változtatni. A szerző szépirodalmi igényességgel mesél a mélységben elterülő ismeretlen világról. Arról a helyről, amely őseink hite szerint az alvilág és a sötétség otthona. Pedig ha belépünk a kapuján, akkor egy csodás és páratlan világot ismerhetünk meg. Ide invitál minket Macfarlane.
Utazásunk során többek közt olyan helyeken időzünk majd, mint az ősidők temetkezési helyei, a grönlandi gleccserek mélye vagy a Párizs alatti katakombák labirintusai. A lenti világ titkainak felfedezése közben útba ejtjük a radioaktívhulladék-temetőket és a fák közötti kommunikációt lehetővé tevő gombafonalak birodalmát. A föld mélyének felfedezése közben nemcsak a jelent és a múltat, de a jövőt is megismerhetjük.
Ahogy a szerző írja, „az idő mélységeinek távlataiban a korábban tétlennek, mozdulatlannak vélt dolgok megelevenednek. […] A jég lélegzik. A hegységek felemelkednek és alásüllyednek. A kő lüktet.” Ha Macfarlane-nel tartunk, akkor beléphetünk egy olyan világba, melyhez ezer szállal kötődünk, korábban mégis alig tudtunk róla valamit.
Stepen Le: A táplálkozás százmillió éves története
Mit ettek az őseink, és miért fontos ez ma?
Kiadás: 2016, magyar kiadás: 2021.
Meglehetősen nagy fába vágta a fejszéjét az író. Manapság a táplálkozás körüli etikai, egészségtudatossági vagy csupán hitbéli vonalakon elindulva hamar eltévedhet a gyanútlan érdeklődő, és még örülhet, ha fejbe nem kólintják a kommentszekcióban.
Stephen Le nyakába veszi a világot, utánamegy ősei étrendjének, elgondolkozik a hosszú élet és a táplálkozás összefüggésein. Miért nem esznek a gyümölcsökkel bőségesen ellátott vidékek népei állandóan gyümölcsöt? Miért nem esznek egyes tengerparti népek halat, míg más tengerpartiak nagyjából mást se? Mivel csökkenthetjük az ételallergiák kialakulásának esélyét? Hogyan hat az egészségre a fermentálás, a savanyítás, az erjesztés, amely módszerek szinte egyidősek a gasztronómiával? És azt tudtátok, hogy a zöldségek is védekeznek az ellen, hogy megegyük őket?
Elárulom, írónk nem akarja letenni a voksát egyetlen divatos diéta mellett sem. Sokszor leszögezi: nincs olyan étrend, amely általánosságban mindenkinek jó, és tökéletesen biztosítja a fogyasztó egészségét és jóllakottságát, kielégíti a gasztronómiai élmények iránti igényét, miközben még fenntartható is. Tesz viszont néhány érdekes megállapítást: például hogy életünk során mikor érdemes kevesebbet enni vagy a húsevőknek kevesebb húst enni. Nem biztos, hogy akkor, amit először gondolnánk…, de nem spoilerezek.
A táplálkozás százmillió éves története utazásélményekkel és személyes tapasztalásokkal tarkítja ezt a tudományosan is sokat kutatott, népszerű és megosztó témát, amely végső soron a bolygó összes emberét érinti.
Toby Hemenway: Gaia kertje
Kiadás: 2016.
A permakultúráról, az erdőkertek kialakításáról már sokat írtunk, és ez nem véletlen. Nemcsak azért, mert a kertészkedés egyre népszerűbbé válik, hanem azért is, mert ezzel egy olyan kertkialakítást valósíthatsz meg, amellyel voltaképp visszaadsz egy darabka földet a természetnek. Emellett te és a környezeted is profitálhattok belőle.
Számomra végtelenül szimpatikus megoldás a permakultúrás kert, ezért döntöttem úgy, hogy minél előbb belevágok én magam is. Igen ám, de ez a típusú kertészkedés nem merül ki annyiban, hogy beültetsz néhány sor zöldséget, és várod a termést, permetezel és szüretelsz. Itt komoly tervezésre és a növények, sőt mi több, az élőlények összehangolására van szükség. Arról nem is beszélve, hogy az elv lényege a természetesség, a vegyszerek és a felesleges beavatkozások kerülése.
A könyvből elsajátíthatod a permakultúrás kerthez tartozó legfontosabb ismereteket és elveket. Az író több olyan stratégiát, elrendezési ötletet is bemutat, amelyek segítségével sokkal konkrétabban megtervezheted a kerted, mint ahogy ezt elsőre gondoltad. A permakultúrában ugyanis a kezdet a nehéz: kísérletezgetésre és rengeteg megfigyelésre van szükség. Noha ezt csak saját magad teheted meg, az útmutatók, az ágyások és a fák elhelyezésére adott tippek, vagy akár a talajjavításra adott konkrét tervek rengeteget segítenek. A könyv bemutat jó pár rovart, madarat és hüllőt is, akikkel alig várod majd a találkozást a kertedben.
Szívből ajánlom mindazoknak, akik karácsonyra hasznos és lebilincselő olvasmányt szánnak természet- és kertkedvelő szerettüknek.
Mengyán Eszter: Helló, slow fashion!
Környezettudatos ruhatár lépésről lépésre
Kiadás: 2021.
A divat, azon belül is a sokszor megszólt fast fashion igen aktuális és forró téma, különösen így, karácsonykor, amikor nem egy csomagba kerülnek ilyen ruhadarabok. Mengyán Eszter újságíró, blogger, médiaszakember számtalan női magazinnál dolgozott, és 2016-ban csöppent bele a fenntartható divat világába, melyben azóta is úszkál, blogot vezet, és folyamatosan érdeklődik az új lehetőségek és vélemények iránt.
Azt tudtad, hogy az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátásának több mint 8%-át a ruházati és a cipőipar termeli? És azt, hogy egy amerikai átlagosan évente 36,7 kilogramm (81 font) textilhulladékot dob el? Illetve, hogy az iparág szén-dioxid-kibocsátása 2030-ra várhatóan több mint 60%-kal növekszik?
Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel kezd a könyv, miközben rendet tesz a fast fashion és a fenntartható divat szerteágazó fogalomrendszerében. De a száraz adatoknál többet kínál, és a könyv igazi mondanivalója nem is ebben rejlik. Eszter naplószerűen vezeti végig az olvasót saját lépésein a fenntartható divat felé tippeket adva, megoldásokat kínálva. A végső célja az, hogy gyakorlati példákkal segítse azokat, akik szintén ki akarnak lépni a fast fashion világából.
Elsősorban hölgyeknek ajánlom, főleg olyanoknak, akik szeretik a klasszikus női magazinok olvasmányos, olykor személyes és lélekbúvár hangulatát. Távol áll a regénytől, inkább személyes hangvételű szakkönyv, amely több mint egy tucat rövid interjút is tartalmaz a divatszakma képviselőivel.
