A Bay Zoltán Kutatóintézet munkatársai több mint 10 éves kitartó munkával olyan fejlesztést hajtottak végre, amellyel az akkumulátortechnológia fejlesztésében a világhírnév kapujában állnak – mondta Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a Planet Budapest Fenntarthatósági Expón csütörtökön.
A volt köztársasági elnök kiemelte, hogy a világ többi részével ellentétben nem a katód, hanem az anód fejlesztését tekintették első számú feladatnak a magyar kutatók, akiknek a terméke túl van a teszteken: „nem ötletről beszélünk, hanem egy gyártható termékről”.
Nem tudunk másik ilyen fejlesztésről a világon, amely az akkumulátortechnológia hat fő szempontját egyszerre tudta érvényesíteni. Ezek az energiasűrűség (rövidebb töltési idő), a biztonság, az ár, a környezeti szempontok, a tartósság és az adaptálhatóság.
A volt köztársasági elnök, aki egyben a Planet Budapest Fenntarthatósági Expo fővédnöke is, úgy véli, hogy az elmúlt hónapokban az akkumulátor szitokszóvá vált, ezért feltette a kérdést, hogy vajon az akkumulátoripar a jövő iparága-e, a 21. század iparága-e, avagy tévút.
A válaszhoz három tényt ajánlott a hallgatóság figyelmébe. Európában ma 40 akkumulátorgyár működik, 10 építése folyamatban van, további 10 pedig már a tervezőasztalon van. Kína az elmúlt 15 évben a közlekedésben zöldfordulatot hajtott végre: jelenleg 25 millió elektromos gépjármű és 400 millió elektromos motorkerékpár és robogó közlekedik Kína útjain. Végül pedig megjegyezte, hogy mindenütt a világon – az Amerikai Egyesült Államokban, Szingapúrban, Japánban – kutatások folynak, miként lehet az akkumulátortechnológiát továbbfejleszteni.
Áder János előadásában emlékeztetett a 10 évvel ezelőtt Párizsban elfogadott – jelenleg is érvényes – célokra: csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, leválni a fosszilis energiahordozókról, a szénről és az olajról, valamint egyre nagyobb teret adni a megújuló (szél- és nap-) energiának.
Mindezek mellett kitért az energia zöldítését érintő problémákra is. Elsőként a „sötét szélcsendet” említette: ez a szakmai kifejezés arra az időszakra vonatkozik, amikor nem süt a nap, és nem fúj a szél; ami Magyarországon évente 2000 óra. Ezt követően hozzátette, hogy a másik probléma az, hogy ha süt is a nap, nem akkor használják fel az energiát, amikor megtermelik. Ez a körülmény pedig szintén az energiatárolás kérdésköréhez vezet el, vagyis az akkumulátortechnológiáéhoz.
Kapcsolódó bejegyzések
Az akkumulátorok jelentik a legjobb megoldást a feleslegesen megtermelt energia tárolására
Magyarországon jelenleg hétezer megawatt felett van a naperőművek kapacitása, problémát jelenthet azonban a hálózati ingadozás.
Áder János előadásában hazánk helyzetére is kitért. Elmondta, hogy Magyarországon a naperőművi kapacitás 2010-ben 2 megawatt volt, tavaly pedig elérte a 8300 megawattot. Az ország energiatermelésében a napenergia aránya már közelíti a 30 százalékot, ezzel Európában élen járunk. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke fontos kérdésnek nevezte, hogy miként lehet az egyre növekvő energiaigényt olcsón, folyamatosan és környezetbarát módon kielégíteni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az energiaigény háromszor olyan gyorsan nő, mint a Föld népessége.
Vida Ádám, a Bay Zoltán Kutatóközpont kutatásfejlesztési igazgatója és az Edortech vezetője elmondta: az energia már nem pusztán technológiai kérdés, hanem az ipari önállóság és a nemzeti cselekvőképesség múlik rajta. „Ha nem veszünk részt a kulcstechnológiák formálásában, akkor mások döntéseihez kell igazodnunk. Ha viszont képesek vagyunk valódi értéket teremteni, és hozzátenni a globális energiarendszerhez, akkor nemcsak követői, hanem alakítói is lehetünk a jövőnek.”
Fejlesztésükről elmondta, hogy az Onli egy szabadalmaztatott elektrokémiai eljárással készített fémötvözet. Újításuk lényege, hogy az Onlival felszerelt autók akkumulátorai ugyanakkora töltéssel kétszer akkora távot tudnak megtenni. Ráadásul termékük előállításakor a vízfelhasználás jelentősen csökkenthető. Fontos az is, hogy az Onli kompatibilis a meglévő cellagyártási infrastruktúrával, így nincs szükség a gyárak átépítésére, előállítása tehát nem igényel technológiai váltást. Ez az egyetlen anód a világon, amely ilyen eljárással készül, titka az összetételben rejlik, amelyet kizárólag a magyar kutatócsoport szabadalmaztatott eljárásával lehet létrehozni.
Kapcsolódó bejegyzések
Áder János megoldást ajánl a debreceni akkumulátorgyár vízfelhasználási problémáira
Áder János a Mathias Corvinus Collegium helyi képzési központjában középiskolásoknak tartott fenntarthatósági témájú előadást.
Vida Ádám véleménye szerint, ha egy ország képes saját kulcstechnológiát létrehozni az energiatárolás területén, akkor nem pusztán beszállító lesz, hanem alakító szereplő. Úgy fogalmazott, hogy ha sikerül az Onli esetében az ipari hasznosulást Magyarországon megvalósítani, akkor ez nemcsak egy új alkatrész lesz, hanem precedens arra, hogy a magyar energiatechnológia képes a laborasztaltól a globális termelésig jutni.
A Planet Budapest 2026. február 25. és március 29. között különleges helyszínen, teljesen megújult struktúrával és programmal a budapesti Magyar Vasúttörténeti Parkban várja az érdeklődőket. További információk a planetbudapest weboldalon érhetők el.
(MTI)
Fotók: Berecz Valter
Kiemelt fotó: Canva