Miután a csütörtök éjjeli Magyar Közlönyből kiderült, hogy elfogadta a kormány a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepciót, megjelent pénteken a kormány oldalán az anyag. Ebben az olvasható, hogy három pilléren nyugvó állami finanszírozási keretet tervez a kormány a geotermikus energia magyarországi hasznosításának duplázására 2030-ig.

„Célul tűzzük ki, hogy 2026-ig a 2022. évi 6,4 PJ bázisértékhez képest 20%-kal, azaz 8 PJ-ra, 2030-ig pedig megkétszerezzük, azaz 12-13 PJ-ra növeljük a geotermikus energia hazai felhasználását” – rögzíti a ma nyilvánosságra hozott kormányzati dokumentum.

Az anyag azt is megjegyzi: „a kizárólag hőszolgáltatási céllal számolt 3,1 PJ geotermikus hőtermelés hasonló mértékű növekedésével számolva a geotermia részesedése 2030-ig mintegy 12%-ra növelhető a bruttó hőenergia termelésben. 2035-ig a geotermikus energia teljes hőtermelésen belüli részesedését 25-30%-ra emelhetjük. Az új hasznosítások révén 2030-ig 0,5-0,7 milliárd m3, 2035-ig pedig összesen 1-1,2 milliárd m3 földgáz kiváltása prognosztizálható.”

A stratégiai növekedés lehetőségeit tételesen is összesíti az anyag

• A legnagyobb potenciállal az alacsony geológiai kockázattal jellemezhető ipari, mezőgazdasági (élelmiszeripari) és településfűtési fejlesztések rendelkeznek ott, ahol a hőpiac rendelkezésre áll, vagy kialakítható;
• Jelentős, de a fentinél alacsonyabb növekedési potenciállal számolhatunk a közepesnek ítélhető geológiai kockázattal rendelkező, elsődlegesen áram, másodlagosan hőtermelési célú fejlesztések esetében, ahol további kihívást jelenthet a megfelelő hőpiac kialakítása;
• A távhőben a fővárosban és további 20 (eltérő hőigénnyel jellemezhető) településen mutatkozik jelentősebb geotermikus potenciál, de ez csak a megtérülést biztosító gazdasági-műszaki feltételrendszer megteremtése után aknázható ki, és Budapesten csak a termálkarszt terhelhetőségének határáig;
• A jelenleg rendelkezésre álló információk bázisán magas geológiai kockázattal terhelt geotermikus áramtermelési célú fejlesztések potenciálja az időigényes, kockázatcsökkentésre irányuló geológiai-műszaki előkészítést követően realizálható.
• Jelentős növekedési potenciál rendelhető a sekély geotermikus technológiák önálló vagy mély geotermikus fejlesztésekhez kapcsolódó alkalmazásában.

Kapcsolódó bejegyzések

Hogyan termelhetünk energiát tisztán?

Egyre több alternatívával találkozhatunk, ha tiszta energiáról van szó. De melyek a leghatékonyabbak?

Az anyag azt is elismeri, hogy állami támogatás nélkül, tőkeerős befektetők híján nem biztosítható a stratégiai célkitűzések teljesítéséhez szükséges volumenű beruházások megvalósulása. Ezért három pilléren nyugvó állami finanszírozási keretet vezet be a kormány:

1. „A termálvízkivételen alapuló beruházások kezdeti fázisában jelentkező geológiai, s ebből eredő pénzügyi kockázatok csökkentésére (részbeni átvállalására) célzott pályázati felhívást hirdetünk meg. Elsőbbséget élveznek a biztos piaccal rendelkező és a hőt kaszkádrendszerben teljes körűen kihasználó, a települési igényekkel összhangban levő (és a visszasajtolási feltételeket is biztosító) beruházások.”
2. „A beruházások (fúrások, hőközpontok, vezeték rendszerek) megvalósítását kedvezményes és kiszámítható feltételrendszer melletti Geotermikus Beruházási Hitelkonstrukció indításával tesszük könnyebbé.”
3. „Egyéb, a geotermikus energiahasznosítás hatékonyságának növelését és a településfűtés elterjesztését célzó tevékenység megvalósítására külön támogatási program indítása is tervezett. Egy sekély geotermikus hőszivattyú telepítési program is elősegítheti a földhő hasznosítását.”

A fentieken túl azt is rögzíti a kormány, hogy „a távhő támogatási szabályozásban növelni indokolt a megújuló technológiákra érvényes elszámolható nyereség mértékét, a megtérülés biztosítása érdekében. Emellett szükségessé válhat a távhő és településfűtési beruházások által közvetetten érintett épületek energetikai korszerűsítése is.” Az ezekkel is összefüggő kormányzati tervekről a minap Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára külön interjút is adott a Portfolio-nak: azt is rögzíti az anyag a fentieken túl, hogy „cél ösztönözni a hazai geotermikus fejlesztő cégek kialakulását és megerősödését”. Ennek kapcsán megjegyzi: „A stratégia megvalósítását jól szolgálhatja a nemzeti energetikai gépgyártás zöld alapokon történő újjáélesztése, azaz a megújuló energiák hasznosítását lehetővé tevő technológiák hazai gyártása és fejlesztése is.”

A nemrég nyilvánosságra hozott koncepció kapcsán a tárca külön közleményt is kiadott, amelyben arra hívják fel a figyelmet:

• a földhő közvetlen hasznosításában Magyarország hosszú évek óta Európa első öt állama között található,
• és a lehetőségek hatékonyabb kiaknázása erősíti az energiaszuverenitást, hozzájárul a kibocsátásmentes energiatermelés elterjedéséhez és az energiaárak megfizethető szinten tartásához. Ezért a most elfogadott Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepcióban rögzített intézkedések a kapcsolódó támogatási programokkal „a magyar zöldgazdaság húzóágazatává tehetik a geotermiát”.

Emlékeztet a közlemény rá, hogy a Kárpát-medencében a földkéreg vastagsága az európai kontinens átlagos értékének fele, ami magasabb felszín alatti hőmérsékletet eredményez. A térséget felépítő kőzetek nagy mennyiségben képesek tárolni a csapadékból utánpótlódó, természetes felszín alatti vízkészletet. Magyarország tehát előnyös adottságokkal rendelkezik a földhő sokrétű hasznosításához.

Felidézik, hogy 2010 után több mint négyszeresére nőtt a geotermikus hőenergia kitermelése, de bőven van még tere a zöldenergia további felhasználásának. Az iparág fellendítését az elmúlt időszakban új, rugalmas engedélyezési rendszer, a Magyar Geotermia Klaszter létrehozása, az országos geotermikus kutatási program folytatása is szolgálta. A Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv részeként meghirdetett pályázat nyerteseinél 4,8 milliárd forint mérsékli a geotermikus fúrási tevékenység pénzügyi kockázatait. Hamarosan termőre fordul a Svájci Alap forrásaiból finanszírozott 5,3 milliárd forintos felhívás, amely egyebek mellett meglévő termálkutak korszerűsítéséhez nyújt támogatást.

Azt is kiemelik, hogy a kezdeti eredmények gyors elérése érdekében az állam nagyobb szerepet vállal a geotermikus energia kutatásában és hasznosításának ösztönzésében. Ezt jelzi a fenti három pillér, és ahogy a tárca is rámutat: a kormány a beruházások jellegéhez igazodó, kiszámítható finanszírozási környezetet biztosít például a geológiai és pénzügyi kockázatok csökkentése érdekében, vagy a kedvezményes és tervezhető feltételrendszerrel működő Geotermikus Beruházási Hitelkonstrukció elindításával.

Hangsúlyozza a közlemény, hogy az energetikai szempontból szükséges beruházásokkal szembeni fontos elvárás, hogy nemzetgazdasági szinten megtérüljenek, növeljék a versenyképességet, az energetikai gépgyártást zöld alapokon újjáélesztve megrendelést adjanak a hazai iparnak, kiaknázva a településfejlesztési és turisztikai lehetőségeket is.

Kiemelt kép: canva