A szentjánosbogarakon kívül számos másik állatfaj képes a saját testéből fényt előállítani, ennek a különleges tulajdonságnak pedig fajonként más-más okai vannak. Míg egyes állatoknál a táplálékszerzést, másoknál az álcázást vagy a szaporodást segíti elő a fénykeltés. És hogy ennek ellenére miért nem találkozunk világító állatokkal? Azért, mert a legtöbb ilyen élőlény több száz vagy ezer méter mélyen, az óceánok fenekén él.
Modern világunk egyik fenntarthatósági problémája, hogy – mint oly sok minden mást – a fénykeltést, azaz a világítást is szeretjük túlzásba vinni, emiatt pedig bolygónk számos területén keletkezik fényszennyezés. Mi, emberek tehát kárt okozunk a sokszor teljesen szükségtelenül történő fénykibocsátásunkkal, azonban élnek a bolygón olyan lények, amelyeknek az élete múlik a világításon, amit ennek ellenére is mértékkel alkalmaznak.
Kapcsolódó bejegyzések
Eltűnőben a sötétség és ezzel együtt a rovarok is
A fényszennyezés jelentős probléma. Legnagyobb bajban a rovarvilág van. De miért olyan vonzó számukra a fény?
De hogyan lehetnek képesek egyes állatok a világításra?
Az élőlények világítását a tudomány úgy nevezi, hogy biolumineszcencia. Ahhoz, hogy egy élőlény világítani tudjon, azaz képes legyen fényt kibocsátani a saját testéből, három anyagra van szüksége: oxigénre, luciferinre, valamint luciferázra. Utóbbi két összetevő arról a Luciferről kapta a nevét, akit ugyan a sötétséggel azonosítunk, ám mivel bukása előtt az Úr egyik arkangyala volt, neve fényhozót jelent. Amint a három összetevő kölcsönhatásba lép egymással, fény keletkezik.
Fotó: Canva
A legtöbb világító állat a saját testéből csalja elő a fényt, akadnak azonban olyan kivételek is, mint a púpos horgászhal, amely a fejéből kinövő kocsányon található függelékben baktériumtenyészetnek biztosít otthont, ez pedig azért jó neki, mert cserébe a baktériumok fényt bocsátanak ki, amellyel közel csalogatnak olyan zsákmányállatokat, amelyeket a horgászhal elfogyaszthat.
Akkor a világítás egyes élőlények vadászatát teszi hatékonyabbá?
Részben igen. Ráadásul sok állat úgy jut hozzá a luciferinhez, hogy olyan, a tápláléklánc legalján lévő élőlényeket fogyaszt, amelyek előállítják ezt az anyagot. Vannak azonban egyéb okai is a világításnak, például a szaporodás, de a legkézenfekvőbb az, hogy a tengervízben már párszáz méter mélyen is egész napos sötétség uralkodik. Ilyen mostoha körülmények között a világítás képessége hatalmas adomány: a fény egyszerre használható csaliként, fegyverként, álcaként és védőpajzsként.
Fotó: Canva
Lássunk még néhány példát világító állatokra!
A szárazföldi világító lények közül a szentjánosbogarak párzásra hívó rituáléként vetik be zöldes villódzásukat, és – bár nem állatok, de – ugyanez igaz egyes világító gombákra is, amelyek olyan rovarokat csalogatnak magukhoz fényükkel, amelyek majd szétszórhatják a spóráikat. A sötétben ugyancsak világító ezerlábú azonban nem csalogatja, hanem elriasztja zöldes fényével a ragadozókat, egészen pontosan így üzen nekik, hogy ha meg akarják kóstolni, annak csúnya vége lesz, mert mérgező anyagot fog magából kibocsátani.
Kapcsolódó bejegyzések
Segítsd a kertedben élő szentjánosbogarakat!
Sokkal több egy fénylő pontnál a sötétben: neked is érdeked, hogy a kertedbe költözzön a szentjánosbogár.
A tengerlakók közül mindenképpen érdemes megemlíteni a bordásmedúzát, amely hirtelen kékes fénnyel vonja be magát, ha valami hozzáér. Mivel nagyon mélyen a vízfelszín alatt él, ezzel a képességével el tudja ijeszteni a ragadozókat, hiszen a meglepetés erejével hat rájuk a koromsötétben váratlanul felvillanó fény, és amíg tart a zavarodott állapotuk, a bordásmedúza időt nyerhet a felszívódáshoz. Hasonló trükkel élnek a kalmárok, ám ők fényfelhőt bocsátanak ki magukból, míg a zöld bombázóférgek úgy ügyeskednek a túlélésük érdekében, hogy elszórják világító kopoltyúikat, és amíg a rájuk leső ragadozók ezek után mennek, ők elmenekülnek. A kagylósrákok és egyes polipok pedig a párzásuk elősegítéséhez alkalmaznak testfényt.
Felhasznált irodalom:
Olivia Judson: Eleven fények. In: National Geographic Magyarország (2015. márciusi szám)
Kiemelt kép: Canva
