Környezettudatos emberek lévén az állatok védelme, ismerete és legfőképp tisztelete alapvető feladatunk. Arra kértem szerkesztőségünk tagjait, hogy mutassanak be egy általuk kedvelt és tisztelt hazai állatfajt, amellyel megemlékezhetünk az állatok világnapjáról és ennek fontosságáról.
Habár az állatok világnapja Firenzéből indult 1931-ben, az állatokhoz való kapcsolódásunk ennél sokkal korábbra nyúlik vissza, egyidős az emberiséggel, hiszen a vadászó életmódot lassan felváltotta a domesztikált állatokkal együtt élő ember. De úgy gondolom, hogy ma már ennél sokkal többről van szó: a klímaváltozás időszakában, az átalakuló életkörülmények között a megszűnő és csökkenő élőhelyek hatása nehezíti az állatok életét is. Az, hogy védjük, óvjuk és tiszteljük őket, elengedhetetlen ahhoz, hogy mi magunk is fennmaradjunk.
Október 4-e Assisi Szent Ferenc halálának napja, egyúttal emléknapja is. Így tisztelgünk az állatok védőszentje és az állatok előtt.
Az állatok világnapjának célja, hogy az emberek és az állatok közötti barátságot, szövetséget ünnepeljük, és felhívjuk a figyelmet az együttélés mikéntjének fontosságára. Háziállatainkat gondozzuk, a vadon élőket pedig védjük, például azzal, hogy élőhelyeiket nem tesszük tönkre, és fenntartjuk erdeink, gyepeink, vizeink egészségét. Mivel ez egyre inkább az embereken múlik, mindenképpen szeretnénk felhívni a figyelmed ennek fontosságára. Ezért mind bemutatunk egy számunkra fontos élőlényt, az ökológiai jelentőségét és a jövőjét.
Szalamandraszerelem – Timi
A foltos szalamandra (Salamandra salamandra) Magyarország egyik legismertebb és leglátványosabb kétéltűje. Jó eséllyel nincs olyan természetrajongó, aki esős időben ne akarná megpillantani ezt a fekete szemű, foltos, gyönyörű és egyszerre nagyon kedves élőlényt.
Fekete testén feltűnő élénksárga (ritkábban narancsos) foltok vagy csíkok vannak, melyek figyelmeztető jelzésként szolgálnak. Főleg éjszakai állat, nappal nedves rejtekhelyeken (avarban, kövek alatt, korhadt faodvakban) húzódik meg. Eső esetén azonban lehet hozzá szerencsénk. Lassan mozog, de mérgező bőrváladéka miatt csak kevés ragadozó támadja meg. Sajnos nem is elsősorban a ragadozók okozzák a problémát.
Elsősorban a Dunántúli-középhegység, az Északi-középhegység és a Mecsek hűvös, nedves erdeiben található meg. Az Aggteleki Nemzeti Park címerállata. Kedveli a bükkösöket és a gyertyános tölgyeseket, ahol bőven van avar és korhadt faanyag. A szaporodása azonban vízhez kötött: a nőstény lárvákat hoz a világra, amelyeket erdei patakokba, forrásokba, kisvízfolyásokba helyez.
Kapcsolódó bejegyzések
Ha a jövőben is sétálni akarunk a magyar erdőkben, cselekedni kell – Interjú
Az erdők extrém mértékben ki vannak téve a klímaváltozásnak, különösen az Alföldön. Merész és átgondolt döntések segíthetnek, egy sor megoldás létezik arra, miképp lehetnének ellenállóbbak az erdeink.
Indikátorfaj: mivel érzékeny a szennyezésre és a kiszáradásra, jelenléte azt mutatja, hogy az adott erdő vagy vizes élőhely egészséges. Ebben kereshetjük fajának megóvása terén a legnagyobb kihívást: a patakmedrek kotrása, a vízfolyások kiszáradása aszály idején, valamint a patakszabályozás pusztítja az élőhelyét, éppúgy, mint az erdőirtás és a fakitermelés.
Mivel nagyon érzékeny a szennyezésre, a földek mezőgazdasági műveléséből beszivárgó vegyszerek, a vízszennyezés a faj fennmaradását kockáztatják. Emellett a gázolások is gondot okozhatnak, hiszen esős éjszakákon tömegesen kelnek át az utakon.
A klímaváltozás tehát kétségkívül érezteti hatását: az aszályos időszakok miatt eltűnnek a patakok és a források, amelyek a szaporodást is nehezítik. Emellett a hőmérséklet emelkedése miatt csökkennek a hűvös, nedves élőhelyek, amelyek a szalamandrák számára elengedhetetlenek. Éppen ezért óvnunk kell a vizes élőhelyeket, az erdőket és csökkenteni a szennyezés mértékét.
Magyarországon a foltos szalamandra – mint minden kétéltű és hüllő – védett. Természetvédelmi értéke 50 000 forint.
A köztünk élő dinoszaurusz, a túzok – Zsombor
Talán nem túlzás a „puszták óriásának” nevezni a túzokot (Otis tarda). Európa legnagyobb testű röpképes madara, hímjeinek testtömege akár a 16 kg-ot is meghaladhatja. Látványos tavaszi párkereső „performanszuk” a dürgés: az ámulatba ejtő előadást Magyarországon több helyen is meg lehet csodálni. Ez egyébként nem magától értetődő, ugyanis a faj a kihalás szélére sodródott, az 1970-es, 1980-as évekre szinte teljesen eltűnt hazánkból. Azóta az áldozatos természetvédelmi munka eredményeként jelentősen megnőtt a számuk, amely még messze elmarad az egykoritól. A második világháború előtt 10–12 ezer egyed élt hazánkban, jelenleg csupán 2700. Populációja itthon folyamatosan nő, ez pedig nemzetközi szinten is ritka.
„A pulykakakasnál is nagyobb és erősebb madár. Feje, nyaka világosszürke, hasa fele fehér; dolmánya eleven agyagsárga és rovott barna és fekete sávolyokkal; a nagy szárnyfedők fehérek, néha tenyérnyi szélesek és szépen hajlók; farka kurta; de széles tollakból való; lába magas, vaskos, csak három ujjú és húsos, de erős talpú, igazi futóláb. Csőre erős, gerinczén elég íves; a kakas bajuszos, a bajusz kemény, de finoman foszlott tollból való. A túzok szeme eleven, komoly tekintetű, nagy bizalmatlanságra valló.” (Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról, 1901.)
Bár igen rejtőzködő és félénk madár, kedveli a mezőgazdasági területeket. Kedvenc élőhelyei a mozaikos, gyepekkel és mezőgazdasági művelésű területekkel váltakozó, jól belátható, erdőkkel nem tagolt puszták.
És hogy miért dinoszaurusz? Aki látott, hallott már túzokot, és esetleg látta Steven Spielberg remekművét, a Jurassic Parkot, abban nem merül fel kétség afelől, hogy itt valamiféle összefüggésnek kell lennie.
A túzok Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 1 000 000 forint.
Kapcsolódó bejegyzések
Egy páratlan összefogás eredménye: víz a Homokhátságon
A víz sokkal több, mint érték. Ezt főképp az tudja megerősíteni, aki látja és érzékeli a hiányát. A vízválság elkezdődött, mindezt szemmel láthatóan érzékelhetjük az aszályos vagy épp árvizes időszakok során. A Homokhátságon különösen problémás a helyzet, hiszen a térséget sokkal nagyobb mértékben sújtja az aszály, mint a Kárpát-medence többi részét. Ezért is kell felkapni […]
Magyar szöcskeegér, a veszélyeztetett apróság – Márti
A magyar szöcskeegér (Sicista trizona) az ugrófélék családjába tartozik. A faj alapvetően a Kárpát-medence területein endemikus, vagyis őshonos. Eredetileg kifejezetten Magyarország, Románia, Ausztria és Szlovákia vidékein volt fellelhető. Viszont elterjedése ma már hazánkra és Romániára korlátozódik, Ausztriában és Szlovákiában sajnos kihaltnak tekinthető. Ez a kis emlős jelenlegi tudásunk szerint a világon egyedül a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén él, a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzetben. Másik alfajának egyetlen állománya, az erdélyi szöcskeegéré, Kolozsvár mellett maradt fenn.
A magyar szöcskeegér apró méretű emlősfaj, testhossza mindössze 54–66 milliméter, amihez farka még 63–95 millimétert tesz hozzá, tömege pedig 3,5–14,5 gramm. Teste általában sárgás vagy barnás árnyalatú, a fiatalok szőrzete még élénkebb színű. A hátán egy sötét sáv látható, gyakran két világosabb csíkkal az oldalán. A magyar szöcskeegér különféle növénytársulások alkotta területek lakója, és általában kis üregekben él a föld alatt.
Ez az első emlősfaj, amelyet Magyarországon veszélyeztetett státuszúvá minősített a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN). A magyar szöcskeegér eszmei értéke 1 millió forint. A kis rágcsálót a Vadonleső Program szavazásán idén az év emlősének választották.
Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy minden élőlény megérdemli a tiszteletet és a figyelmet, vagy éppen azt, hogy békén hagyják. Az állatok világnapján gondoljunk arra, hogy felelősek vagyunk minden élőlény élőhelyéért és annak egészségéért. Minél jobban megismerjük a körülöttünk élőket, annál inkább rájövünk arra, milyen lenyűgöző élővilág vesz minket körül.
Képek: canva
