Az Egyesült Államok finomítóipara az elmúlt években a csökkenő üzemanyag-kereslet, a Biden-adminisztráció idején bevezetett szigorúbb környezetvédelmi szabályozások és az energiaátmenet gyorsuló üteme miatt jelentős szerkezeti átalakuláson ment keresztül.
Az Energiastratégia Intézet elemzése rámutat, hogy napjainkban a hagyományos finomítói kapacitások visszaesése különösen azokat a korszerűtlen, kisebb üzemeket érintik, amelyek nem képesek lépést tartani a piaci és szabályozási környezet változásaival. A hosszú távú fenntarthatóság szempontjából kulcsfontosságú lenne az infrastruktúra megújítása, a szereplők termelési portfóliójának szélesítése, valamint az alternatív üzemanyagok előállítására való fokozatos átállás.
Kapcsolódó bejegyzések
„Fúrni, fúrni, fúrni” – Trump első hónapjának energetikai döntései
Az új amerikai elnök energetikai intézkedései rövid időn belül jelentős környezeti károkhoz és nemzetközi feszültségekhez vezethetnek.
Az amerikai finomítói szektor leépülését több tényező együttes hatása magyarázza. Az ország üzemanyag-fogyasztása csökkenő tendenciát mutat, részben az elektromos járművek térnyerésének és a belső égésű motorok technológiai fejlődésének a hatására.
A Covid19-járvány szintén jelentős visszaesést okozott a keresletben, azt követően pedig számos finomító számára a termelés újraindítása már nem bizonyult gazdaságilag racionális döntésnek. A modernizáció komoly tőkebefektetést igényel, amelyet sok vállalat nem kíván végrehajtani, különösen a kisebb kapacitású és elavult technológiát használó üzemek esetében.
Kapcsolódó bejegyzések
Az elhagyott olajkutakból hatalmas zöldenergia-tárolók lehetnek
Az elhagyott olaj- és gázkutak geotermikus hőjének hasznosítása érdemi hatással lehet a sűrített levegős energiatárolás hatékonyságára.
A Lyondell Basell houstoni finomítójának korszerűsítése például 2 milliárd dolláros költséggel járt volna, ezért a cég végül a bezárás mellett döntött, de több más szereplő – például a Phillips 66 – is kényszerült hasonló lépésekre.
Az elemzés tovább olvasható az Energiastratégia Intézet publikációjában.
Fotó: Canva