Az Energiastratégia Intézet elemzésében a legfontosabb tényezők és erőforrások rendelkezésre állását vizsgálva hasonlította össze Észak-Amerika és Európa önellátási képességét.
Az elemzés rámutat, hogy a globalizáció hatására az államok közti kapcsolatok megszaporodtak és felértékelődtek, és ezzel megkezdődött az ipari termelés világméretű kiszervezése. Mára azonban a nemzetközi rendszer szereplői ráeszméltek, hogy az összekapcsoltság nem csupán előnyökkel jár, hanem súlyos függőségek kialakulásához is vezethet.
Kapcsolódó bejegyzések
„Fúrni, fúrni, fúrni” – Trump első hónapjának energetikai döntései
Az új amerikai elnök energetikai intézkedései rövid időn belül jelentős környezeti károkhoz és nemzetközi feszültségekhez vezethetnek.
A Covid19-járványnál először mutatkozott meg, hogy a világ mennyire függ Kínától, és ekkortól váltak erőteljesebbé a leválást szorgalmazó hangok. Donald Trump amerikai elnök újbóli hivatalba lépésével ismét előtérbe került a protekcionizmus és az önellátás kérdése, amelyet az Egyesült Államokon túl érdemes egész Észak-Amerikára kiterjeszteni. Az Egyesült Államokat, Kanadát és Mexikót évtizedek óta szoros kereskedelmi és politikai kapcsolat fűzi egymáshoz.
Az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA) 1992-es aláírásával megszűntek a térség kereskedelme és beruházásai elé gördülő akadályok, ezáltal pedig a három ország, de elsősorban az USA lényegében korlátozások nélkül tud hozzáférni Észak-Amerika összes erőforrásához, akárcsak az Európai Unió tagállamai egymás közt.
Kapcsolódó bejegyzések
Rá kell kapcsolnia az EU-nak, ha nem akar Amerikától és Kínától függeni
Az irány látszólag megfelelő, de még többre van szükség Európától, ha nem akar kiszállni a világ gazdasági nagyhatalmainak versengéséből.
2021-ben Észak-Amerika belső kereskedelme 1,4 billió dollárt tett ki – ez az USA teljes kereskedelmének a 24%-át, Mexikóénak a 66%-át, Kanadáénak pedig a 60%-át jelentette. 2022-ben az Egyesült Államok 314 milliárd dollár értékű árut exportált Mexikóba, a Mexikó USA-ba irányuló exportja pedig 370 milliárd dollárt tett ki. Ugyanebben az évben az USA Kanadába irányuló exportja 313 milliárd, az onnan származó importja pedig 411 milliárd dollár volt.
Az USA 36 államának Kanada, 6 államának pedig Mexikó az első számú exportpiaca. Hasonló a helyzet a behozatal esetében is: Kanada 23, Mexikó pedig 10 amerikai állam első számú importpartnere. Kanada Mexikóba 6,64 milliárd dollár értékű árut exportált, Mexikó pedig Kanadába 21 milliárd dollárnyit.
A publikáció további aspektusai az Energiastratégia Intézet elemzésében olvashatók.
Fotó: Canva