Az állatkert és a pálmaház növényei
Az állatkert és a pálmaház növényei

A tavaly augusztus 9-én 155. évét betöltő Fővárosi Állat- és Növénykert nemcsak állatai, hanem növényei miatt is érdekes lehet számunkra. Növénygyűjteménye több mint 3500 fajból áll, melyek közül több mint 120 trópusi növényfaj. Ezeknek a pálmaház ad otthont. Az általános ismeretterjesztés mellett kutatások is folynak az intézményben, követve a nemzetközi trendeket és kutatási témákat.

A pálmaház története

A pálmaház Végh Adolf tervei alapján épült, 1912-ben nyitotta meg kapuit. Eredetileg növényháznak készült, de az első világháborút követően, 1922-ben egy terráriumot is berendeztek az egyik oldalhajóban. Ebben kezdetben óriáskígyókat, könnyebben gondozható hüllőket tartottak. 1934-ben elkezdtek nílusi krokodilokkal is foglalkozni a pálmaház ma kávézóként működő részén – mondta el Szotyori Zsombor, az America Tropicana nevet viselő pálmaház állatápolója. Ekkor még nagyobb orchidea- és szukkulensgyűjteményük is volt, amelyek azonban később átalakultak a növények és az állatok közös tartása miatt.

állatkert pálmaház
Az eredeti 1912-es tervek a kor legmodernebb technikájára hagyatkozva előkelő küllemmel készültek.
Forrás: Lechner Tudásközpont

A második világháború bombázásainak következtében az épület üvegfalai kitörtek, és a növények, állatok többsége elpusztult. A növények főleg a hideg miatt mentek tönkre, csupán pár kaktusz, egy cikász és egy főnixpálma vészelte át ezt az időszakot. Az újjáépítésre néhány évet várni kellett: 1952-ben tudta újra megnyitni kapuit az intézmény.

Budapesti Állatkert Pálmaház
A második világháború bombatámadásai miatt súlyosan megrongálódott a pálmaház épülete, a lakói elpusztultak.
Forrás: Fortepán

A növények gondozása a pálmaházban

Serdült Ádám, az állatkert kertészeti és botanikai osztályvezetője elmesélte, hogy a növények gondozása a pálmaházban rendkívül nehéz, mivel a hüllőkkel, halakkal való együtt tartásuk miatt nem használhatnak erős növényvédő szereket. Csak a gyengébb vegyszerek és a biológiai védekezés marad az üvegházi molytetvek vagy akár az amerikai csótányok ellen. Az utóbbi kártevők miatt nem is tartható fenn számottevő orchideagyűjtemény, mert előszeretettel fogyasztják az epifita – fán lakó – növények zsenge gyökerét.

Ezek a kártevők nem véletlenül jutnak be, legtöbbjük hüllők, rágcsálók eledele. A problémát az okozza, ha egyikük megszökik a közös étkezésről, majd önálló életet kezd, és elszaporodik.

A növények gondozása nem merül ki az ideális pára- és hőmérsékleti viszonyok megteremtésében. A növényeknek az előnyös környezet miatti gyors növekedése is „gondot” okoz, ezért évente megmetszik őket. Ádámot megkérdeztem arról is, hogy elhozhatnék-e pár hajtást néhány növényről. Kiderült, hogy ezek jó eséllyel nem gyökeresednének meg, tehát nem nevelhető belőlük új növény, mert az anyanövények idősek, már nincs bennük fiatalkori (juvenilis) hormon. Így aztán – ha másért nem is – ezért se hozzatok el ti sem kisebb hajtásokat, letört leveleket! Nem fognak otthon kihajtani.

Ádámmal beszélgetve arról is érdeklődtem, hogy mit ajánlana azoknak, akik érdeklődnek a hazai trópusi gyűjtemények iránt. A sokak által ismert fővárosi Füvészkert mellett javasolta meglátogatni az ugyancsak a közelben, Vácrátóton lévő Nemzeti Botanikus Kertet. De egy nagyobb túra keretében a keszthelyi arborétumot vagy akár a bécsi Hirschstetten botanikus kertjét is érdemes felkeresni.

Kutatások a állatkertekben

Ezek az intézmények nemcsak a látogatók szórakoztatását, az ismeretterjesztést, a szemléletformálást tűzik ki célul, hanem fajmentő programokban, különböző kutatásokban is részt vesznek. Ezenkívül sebesült, megbetegedett vadállatok mentésében is meghatározó szerepet játszanak. A Fővárosi Állat- és Növénykert például pedagógusnapon a tanítóknak és a tanároknak kínál ismeretterjesztő előadásokat. Serdült Ádám tavaly az állatkert növénygyűjteményét mutatta be a látogatóknak.

Emellett zajlanak itthon botanikai kutatások is. Legutóbb például a különböző varjúhájféléket vizsgálták, arra voltak kíváncsiak, hogy hogyan tudnak az északi és déli fajták akklimatizálódni a mi éghajlatához. Korábban foglalkoztak a havasi broméliákkal is, most pedig a jövő évben esedékes nagy nemzetközi konferenciára készülnek, amelyet a BCGI szervez – mondta el Ádám.

A Budapesti Állatkert pálmaháza

Ahogy más állatkertek és botanikuskertek, így ők is szeretnének a jövőben olyan kutatásokat végezni, mint amilyet a Royal Horticultural Society végzett a közelmúltban. Ennek keretében azt vizsgálták, hogy melyek azok a növényfajok, amelyek képesek hasonló funkciót betölteni a ház mellé ültetve, a ház falára futtatva, mint a szintetikus polisztirol szigetelő anyagok. Ennek a kutatásnak az eredményét abban az esetben lehetne igazán jól hasznosítani, ha a későbbiekben elvárássá válna az, hogy a városi többszintes épületek homlokzatát növényekkel borítsák be.

search icon