A fókák eltűnése a Déli-Shetland-szigetekről azt jelentené, hogy a faj elveszíti azt a létfontosságú genetikai sokféleséget, amelyre szüksége lenne a gyors éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz.

Douglas Krause kutatóbiológus több mint 20 éve tanulmányozza a szőrmefókákat az Antarktiszon. A Fisheries Science Center Antarktiszi Ökoszisztémakutatási Osztályának kutatási vezetőjeként ő és számos kollégája azt hitte, hogy tudja, hogyan hat az éghajlatváltozás az antarktiszi ökoszisztéma kulcsfontosságú fajának számító szőrmefókákra.

Úgy vélték, hogy a szőrmefókáknak előnyös lesz a melegebb hőmérséklet és a partok mentén a tengeri jég olvadásával létrejövő élőhely. Úgy gondolták, hogy a faj virágzásnak indulhat, és a különböző fajokat különböző módon érintő klímaváltozási lottó nyertese lehet. A valóság azonban sajnos éppen az ellenkezőjét mutatja.

Krause és kollégái nemrég publikáltak egy új tanulmányt, amely kimutatta, hogy a Shetland-szigeteken élő prémesfóka-populáció erősen csökken, különösen a legnagyobb kolóniánál, a Shirreff-foknál. A populáció az éghajlatváltozás és a vadászat miatt nagyobb veszélynek van kitéve, mint a többi fóka az óceán más részein. A populáció elöregedőben van, és minden évben kevesebb a nőstény, aki egyre kevesebb kölyköt hoz világra.

Forrás (enn.com)