Egy Ăşj tanulmány szerint a globális felmelegedĂ©s mĂ©rĂ©sekor nem csak a hĹ‘, hanem a páratartalom is számĂt a veszĂ©lyes Ă©ghajlati szĂ©lsĹ‘sĂ©gek kialakulásában.
A kutatĂłk szerint a hĹ‘mĂ©rsĂ©klet önmagában nem a legjobb mĂłdszer az Ă©ghajlatváltozás okozta idĹ‘járásváltozás mĂ©rĂ©sĂ©re. A levegĹ‘ nedvessĂ©gĂ©nek a hĹ‘vel egyĂĽtt törtĂ©nĹ‘ figyelembevĂ©tele azonban azt mutatja, hogy az 1980 Ăłta bekövetkezett klĂmaváltozás közel kĂ©tszer olyan sĂşlyos, mint azt korábban kiszámĂtották – olvashatĂł a Proceedings of the National Academy of Sciences cĂmű folyĂłiratban megjelent tanulmányban.
A szĂ©lsĹ‘sĂ©ges idĹ‘járás, pĂ©ldául viharok, árvizek Ă©s esĹ‘zĂ©sek során keletkezĹ‘ energia a levegĹ‘ben lĂ©vĹ‘ vĂz mennyisĂ©gĂ©vel fĂĽgg össze. EzĂ©rt egy amerikai Ă©s kĂnai tudĂłscsoport Ăşgy döntött, hogy egy kevĂ©sbĂ© ismert idĹ‘járási mĂ©rĹ‘számot, az egyenĂ©rtĂ©kű potenciális hĹ‘mĂ©rsĂ©kletet (theta-e) használja a kutatáshoz, amely a lĂ©gkör nedvessĂ©genergiáját tĂĽkrözi.
„Az Ă©ghajlatváltozásnak kĂ©t mozgatĂłrugĂłja van: a hĹ‘mĂ©rsĂ©klet Ă©s a páratartalom” – mondta a tanulmány egyik társszerzĹ‘je. „Eddig a globális felmelegedĂ©st csak a hĹ‘mĂ©rsĂ©kletben mĂ©rtĂĽk. De ha hozzáadjuk a páratartalombĂłl származĂł energiát is, akkor a hĹ‘hullámok, esĹ‘zĂ©sek Ă©s az egyĂ©b szĂ©lsĹ‘sĂ©gek más mĂ©rĹ‘számai sokkal jobban korrelálnak”.
Ez azĂ©rt van, mert a világ felmelegedĂ©sĂ©vel a levegĹ‘ egyre több nedvessĂ©get tartalmaz, közel 7%-os emelkedĂ©st mutat minden egyes Celsius-fok után, emiatt a páratartalom kulcsfontosságĂş a hĹ‘sĂ©g emberi egĂ©szsĂ©gre Ă©s jĂłlĂ©tre gyakorolt hatásainak felismerĂ©sĂ©ben Ă©s alakĂtásában jelenleg Ă©s a jövĹ‘ben is.
Forrás (yahoo.com)